Városunk három polgármesterjelöltjét: Molnár Ernőt, Hartmann Ferencet és Porga Gyulát kérdezzük az elkövetkező hetekben gazdaságról, oktatásról, városirányításról és kultúráról. A héten az oktatással kapcsolatos elképzeléseiket olvashatják.
Hartmann Ferenc, az MSZP polgármesterjelöltje
– Iskolavárosnak tartja Veszprémet?
– Evidencia, hogy Veszprém iskolaváros: településünkön az alap- és a középfokú oktatásban közel tízezren tanulnak, az egyetemen helyben 7000-en, van hat óvodánk, 12 általános iskolánk és 8 középfokú oktatatási intézményünk (ebből egy kollégium), és persze egy universitas-unk. De nem csak ezért tartom iskolavárosnak Veszprémet, hanem azért is, mert az oktatási intézmények színvonala – elsősorban a középiskoláké (de zárkózik fel hozzá az egyetem is) országos összevetésben is az élmezőnybe tartozik. Ez a teljesítmény Veszprém jó hírét öregbíti és tovaviszi.
2002 és 2006 között a városházán szem előtt tartottuk az oktatás súlyát a megyeszékhely életében, és jelentős forrásokat mozgósítottunk állami támogatások révén az iskolahálózat korszerűsítésére. Felújítottuk a Simonyi és a Kossuth általános iskolát, a Lovassy gimnáziumot, és saját forrásból építettük fel abban az időszakban a Vadvirág óvodát. Sajnos a jelenlegi ciklusban csak kisebb méretű oktatási intézmény rekonstrukció történt. Arra azért szocialistaként büszke vagyok, hogy a Dózsa iskola felújítása nem a jobboldali többség eredeti szándéka szerint valósult meg, ez ugyanis csupán az akadálymentesítést tartalmazta volna. A regionális fejlesztési tanács tagjaként tudtam, hogy indul a közoktatási intézmény felújítási program, amelyben 90%-nyi támogatást nyerhet el a város. Ezért második körben a teljes körű újjáépítés mellett döntött az önkormányzati testület.
– Milyen kihívások előtt áll az oktatás?
– A 2002–2006-os önkormányzati ciklusban a városvezetés törekedett arra, hogy a pedagógiai programokat helyi szinten a különböző iskolák között összehangolja és egyeztesse. Ennek az volt a célja, hogy ne legyenek párhuzamos képzések, mert ezek mind-mind plusz költséget igénylenek – természetesen az összehangolás mellett még színes és sokoldalú maradt a képzési paletta Veszprémben. A mostani önkormányzat erre már kevésbé ügyelt, és számos párhuzamosság figyelhető meg nem csak az alap-, de a középfokú oktatásban is. Meggyőződésünk szerint nagyobb az intézményhálózat, mint amire szükség lenne, és sok benne a párhuzamosság.
A Közgáz esete…
Racionalizálásra van szükség az oktatásban, és ez elől az elmúlt négy év alatt folyamatosan menekült a városvezetés, leszámítva a Közgazdasági Szakközépiskola várból való kiköltöztetését. Ám ez megítélésünk szerint nem kellően végiggondolt döntés volt, hiszen a Közgázt is fel lehetett volna újítani a regionális operatív program keretéből – erre persze most már nincs lehetőség. Az épület pedig üresen áll, romlik az állapota. A szakközépiskola új helyét, a Nagy László iskolát önkormányzati forrásból újítottuk fel – és oktatási szakemberek szerint további 240 millió forint lenne szükséges ahhoz, hogy megfeleljen a jogszabályi előírásoknak.
A nyelvi előkészítés…
Látszik a kormányzati kommunikációból, hogy változás várható a nyelvi előkészítést illetően, ezt pedig mindenképpen kihívásnak tartom az oktatás területén. A jelenlegi rendszerben lehetőség van a középfokú képzésben a nyelvi előképzésre, és ez nem kerül plusz költségbe a tanulónak és a szülőnek. Ha ezt kiveszik az oktatási rendszerből, akkor majd magánúton kell megoldani, és ez megterheli a családok kasszáját, valamint egyúttal az oktatási esélyegyenlőséget is csorbítja.
– A tervezett kormányzati, központi finanszírozás mit jelenthet Veszprém életében?
– Veszprém város költségvetésének 52%-át fordítjuk az oktatási intézmények fenntartására. Ennek az összegnek 45%-át fizeti az állami normatíva, a fennmaradó részt a helyi adókból kell hozzátenni. Nem mellékes, hogy a városban közel egy általános iskolányi nem veszprémi diák tanul, akik után ugyanazt az összeget kell támogatásként biztosítani a veszprémi költségvetésből, amit a veszprémiek kapnak. Jó lenne, ha változás következne be az oktatási rendszerben, és azok a települések, ahonnan máshova járnak a fiatalok iskolába, a diákok után kifizetendő különbözetet biztosítanák az intézmény fenntartójának.
Ha a kormányzat áttérne a központi finanszírozásra, annak lennének a városi költségvetés szempontjából előnyei, de a képzés sokszínűségét – amitől Veszprém igazán iskolaváros – nyilvánvalóan nem dotálná. Tehát magunknak kell a jövőben is kifizetni a színes palettából és a minőségi oktatásból fakadó plusz költségeket.
– Milyen jelentőséggel bír a TISZK a város életében?
– A térségi integrált szakképzési központ rendszere időszerű, bár meglátásom szerint megkésett ötlet – lényegesen korábban kellett volna létrehozni. Elsődleges feladata, hogy a foglalkoztatási igényekhez alakítsa a szakképzést. Sajnos azt láthatjuk, hogy a megye és a megyei jogú város versenyez egymással, holott jobb lenne együttműködni. Emellett komoly probléma keletkezett az intézmény ügyvezetésében, nem véletlenül tett a jegyző büntető feljelentést, és több 10 millió forint sorsa a mai napig kérdéses.
Számos olyan szakképzést oldhat meg a TISZK, amit a korábbi iskola rendszerű oktatásban nem lehetett megvalósítani. Tehát fontos Veszprém számára a TISZK, hiszen a jelenlegi gazdasági igényeknek megfelelően tudja a szakembergárdát biztosítani a város gazdaságához.
– Tudásközpont?
– Óriási harc van a Pannon Egyetemért és az ottani tudásért a két társpólus, Székesfehérvár és Veszprém között. Szerencsére a 2006–2010 közötti kormányzati ciklusban 4,3 milliárd forint uniós és kormányzati támogatást kapott az egyetem. Ez mindenképpen segíti, hogy az universitas versenyképes maradjon regionális, országos és nemzetközi szinten. Az egyetemen is szükség van arra, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjék a piac szakemberigényét, és alkalmazkodjanak az aktuális helyzethez. Léteznek olyan karok az egyetemen, amelyek ezt világszínvonalon képesek véghezvinni, ilyen például az informatikai kar. Meggyőződésem szerint csak ezzel a szemlélettel és kormányzati támogatással tud a folyamatosan fejlődő Pannon Egyetem tudásközpont maradni.
Kapcsolódó cikk:
Molnár Ernő: Az irányt a pénz szabja meg
