A veszprémi sportrégiós pályázatra is igaz az, amit korábban az Európa Kulturális Fővárosa programsorozatnál is számtalanszor hangsúlyoztak, miszerint a város – jelen esetben is a térséggel együtt – nem célként, hanem eszközként tekint rá egy egyévnél sokkal hosszabb időintervallumot felölelő stratégiában.
Veszprémben, ahogy Kiss Balázs, a város olimpiai aranyérmese, a pályázat szakmai vezetője is hangsúlyozta már, az az egyik fő cél, hogy az embereket rávegyék a mindennapos mozgásra. Ez lehet csak egy napi szintű egyszerű séta is, a legfontosabb a mozgás fontosságának elültetése az általános életvitelben.
Ez pedig számos pozitív hozadékkal jár, a közösségépítéstől az egészségügyi dimenzióig. Utóbbi kapcsán sokat elmond az, hogy a legelső szervezetek, akikkel a város együttműködési megállapodást kötött a sportrégiós pályázat kapcsán, főleg országos egészségügyi szervezetek, azokon belül is a prevenciós, tudatformálással kapcsolatos egységeik.
Tehát hiba lenne azt gondolni, hogy egy nyertes pályázat esetén új stadionok nőnének ki a földből a Veszprémben, vagy hogy kizárólag az egyébként sem sikertelen sportklubok kapnának plusz muníciót a szereplésükhöz. Persze a veszprémi projektben ezek az élsportolók és élklubok is szerepet vállalnak, elsősorban pozitív példaként előállva, a teljes pályázat szellemiségét mégis inkább a tömegsportok és a tömegsportolás fontossága járja körbe.
„Legyen Veszprém és a Balaton vidéke az ország legsportosabb, ezzel párhuzamosan legegészségesebb régiója! – fogalmazták meg abban az anyagban, amit a zsűri a héten értékelni fog.
Habár korábban egy teljes régió még sosem nyerte el ezt a címet, kíváncsiak voltunk, hogy a sportfővárosi cím korábbi nyertesei milyen koncepcióval álltak elő, ami aztán elnyerte a döntőbizottság tetszését.
Ezek között már volt egy magyar város, 2019-ben Budapest volt Európa sportfővárosa.
Akkor egy 365 napos programmal bizonyította, hogy a sport a város mindennapjainak szerves része. A főváros célja az volt, hogy minden napra jusson egy sportesemény helyi, regionális, országos vagy nemzetközi szinten.
A programot már a cím elnyerése előtt, 2017-ben nagyszabású infrastrukturális fejlesztések alapozták meg. Ennek egyik legfontosabb eleme a Duna Aréna volt. Az év során a "Family Sports Day" események keretében a Margit-szigeten több generáció is együtt sportolhatott, míg az Urban Games események (jóga, nordic walking) a város szabadtéri helyszíneit, mint például a Normafát, is bevonták. A sportágak diverzitására is kiemelt hangsúlyt fektettek. A hagyományos sportok mellett Budapest sikeresen adott otthont az első World Urban Games-nek, amely a modern, urbánus sportok első világeseménye volt.
Amikor 2022-ben Hága viselhette az Európa Sportfővárosa címet, nem csupán presztízsről volt szó, hanem egy átfogó, mindenkit bevonó vízióról. A holland város célja egyértelmű volt: sportolási lehetőséget biztosítani minden lakosnak, kortól, társadalmi háttértől vagy egészségi állapottól függetlenül, ezzel jelentősen javítva életminőségüket. Koncepciójukat négy alappillérre építették: a modern sportlétesítményekre, az erős és öntudatos sportegyesületekre, a közösségi részvétel és egészségpromócióra, valamint a tömegsport és tehetséggondozás támogatására.
Az év során számos kiemelt rendezvény bizonyította Hága elkötelezettségét. A Stadsspelen egy kétnapos, ingyenes sportfesztiválként vonzotta a tömegeket, ahol bemutatók, fitnesztesztek és kick-box foglalkozások várták az érdeklődőket. A Haagse Vechtsportdag, az első városi harcművészeti nap, készségfejlesztő workshopokkal és bemutatókkal hívta fel a figyelmet az önvédelemre és a közösségi sportra. Különösen említésre méltó a Go Go Den Haag program, amely sérülékeny és kevésbé aktív lakosok, köztük idős csoportok és ukrán menekültek rendszeres mozgását ösztönözte voucher-rendszerekkel és célzott támogatásokkal.
Genova célja 2024-ben főleg arra irányult, hogy ötvözze a klasszikus és modern sportokat művészi és integrált megközelítéssel, hogy a város minden lakója, társadalmi és egészségi állapottól függetlenül, részt vehessen a programokban. Ez a koncepció a fenntarthatóság és a mindenki számára hozzáférhető sport alapelvein nyugszik, egy olyan jövőt vizionálva, ahol a mozgás öröme valóban határtalan.
A sportfőváros cím Genovában nem egyszerűen egy sportév volt, hanem egy gigantikus sportfesztivál, több mint 1000 eseménnyel a 2021 és 2024 közötti időszakban. Több mint 50 nemzetközi és 350 hazai verseny, 50 paralimpiai megmérettetés, 250 kulturális program és nem kevesebb, mint 300 helyi mozgásos kezdeményezéssel álltak elő.
A siker kulcsa a közösségi bevonás volt. Mintegy 500 fiatal önkéntes és gyakornok segítette a rendezvényeket, gyakran a sporttudományos szakirányon tanuló diákok. A város emellett kidolgozott egy Sport Etikai Kódexet is, amely az integritást, a fair playt és a fenntarthatóságot hangsúlyozta.
Veszprémnek tehát ehhez a mezőnyhöz kell felzárkóznia a tömegsportok területén, amihez most eszközként megkaphatja az Európa Sportrégiója címet is, amennyiben a zsűrinek is elnyeri tetszését az itt kidolgozott koncepció.
A cikkben szereplő képek az idei veszprémi Mozgás éjszakája rendezvénysorozaton készültek.
