Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Akár lakatos, vagy szatyorvarró is lehet Gyárfás Tamásból

2025. május 20. 9:23
Az egykori médiamogul pár napja kezdte meg jogerősen kiszabott börtönbüntetését.

Gyárfás Tamás, akit a bíróság a Fenyő-gyilkosság ügyében felbujtóként ítélt el, alig három nappal börtönbüntetésének megkezdése után máris áthelyezésre került. Május 16-án reggel a váci börtön bejáratánál jelentkezett, de hamar kiderült, hogy a következő éveket nem itt, hanem a kecskeméti intézményben kell töltenie. A Bács-Kiskun Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézetet, amelyet sokan csak „kecskeméti parkettásként” ismernek, számos elítélt előnyös helyszínnek tartja, bár a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) határozottan visszautasítja a „luxus börtön” kifejezést, járt utána az Index.

Kapcsolódó cikk
Gyárfás Tamást hét év börtönre, Portik Tamást életfogytiglani fegyházra ítélték jogerősen
Jogerősen 7 év börtönbüntetésre ítélte Gyárfás Tamás korábbi médiavállalkozót, sportvezetőt és sportdiplomatát felbujtóként elkövetett emberölés bűntette miatt a Fenyő János médiavállalkozó 1998-as meggyilkolása miatt indult büntetőperben csütörtökön a Fővárosi Ítélőtábla.

A kecskeméti börtönben többféle fogvatartottat őriznek fogház- és börtönfokozatú férfi elítélteket, gyermekükkel együtt elhelyezett nőket, valamint fiatalkorú fiúkat és lányokat, illetve előzetesen letartóztatott személyeket is. Az intézmény befogadóképessége 238 fő, jóval kisebb, mint a váci objektumé, ahol 720 fogvatartott is elfér.

Az intézmény II-es objektuma 1995-ben nyílt meg egy korábbi szovjet laktanya területén, és 59 enyhébb szabályozás alá eső fogvatartott elhelyezésére alkalmas. A Fiatalkorúak Részlege két évvel később épült, és harminc fiatalkorú fogvatartott számára biztosít helyet.

A kecskeméti intézményben a fogvatartottak számos munkalehetőség közül választhatnak. A lehetőségek között szerepel a szatyorvarrás, fémipari és lakatosmunkák, valamint takarítás, konyhai kisegítés és különféle házi műhelyekben végezhető feladatok. A BVOP kiemelte, hogy a munkavégzésre való alkalmasságot az elítéltek egészségi állapota és munkaképessége határozza meg, így nem garantált, hogy mindenki dolgozhat.

Hogy melyik elítélt melyik börtönbe kerül, az egy komplex mérlegelési folyamat eredménye, amely során figyelembe veszik az elítélt jogi helyzetét, egészségi állapotát, pszichés vagy szociális körülményeit, valamint a büntetés-végrehajtási intézmények aktuális telítettségét és férőhelyeit. A BVOP célja, hogy az elítélt elhelyezése megfeleljen a jogszabályoknak és a biztonsági előírásoknak, miközben támogatja a fogvatartott későbbi reintegrációját.

A börtönben végzett munkák hozzájárulnak a fogvatartottak mindennapjainak strukturálásához, és elősegítik, hogy a börtönévek után könnyebben illeszkedjenek vissza a társadalomba. (Erről egyébként mi is írtunk, amikor bemutattuk a veszprémi Várbörtön kiállítást részletesen.) A BVOP hangsúlyozza, hogy a fogvatartottak foglalkoztatása nemcsak időtöltést jelent, hanem fontos eszköz a társadalmi reintegrációhoz vezető úton.

Nyitókép: Hatlaczki Balázs / PestiSrácok

vehir.hu
további cikkek
A futball szeretete nem kor kérdése Veszprémben sport A futball szeretete nem kor kérdése Veszprémben Egész napos futballprogrammal telt meg a veszprémi Március 15. úti Sportcsarnok, ahol a 40+ korosztály számára rendeztek öregfiúk teremfoci tornát. A kilenccsapatos viadal nemcsak a gólokról és az eredményekről szólt, hanem arról a játékörömről és közösségi élményről is, amely évtizedek óta összeköti a labdarúgás szerelmeseit. ma 15:38 Mintegy 170 párt indulhat a 2026-os országgyűlési választáson közélet Mintegy 170 párt indulhat a 2026-os országgyűlési választáson Körülbelül 170 párt indulhat a 2026. április 12-ére kitűzött országgyűlési képviselő-választáson – közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH) az MTI megkeresésére. Négy évvel ezelőtt még 267 jogerősen bejegyzett párt szerepelt a nyilvántartásban. ma 11:28 A magyar társadalom határozott többsége elutasítja a sorkatonaság visszaállítását közélet A magyar társadalom határozott többsége elutasítja a sorkatonaság visszaállítását A magyarok több mint kétharmada ellenzi a kötelező sorkatonai szolgálat újbóli bevezetését – derül ki a Nézőpont Intézetlegfrissebb, reprezentatív közvélemény-kutatásából. A felmérés szerint a választókorú lakosság 71 százaléka nem támogatná a sorkatonaság visszaállítását, miközben mindössze a megkérdezettek egynegyede értene egyet az intézkedéssel. tegnap 16:08

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.