Az ünnepséget Abonyi János, a Pannon Egyetem rektora nyitotta meg ünnepi beszédével, amelyben hangsúlyozta, hogy március 15-e olyan történelmi évforduló, amely identitásunk és közösségünk formálója is. Beszédében kiemelte, hogy az 1848-as forradalom egyik legfontosabb üzenete a szabadság, a befogadás és az összefogás volt, amelyet napjainkban is érdemes szem előtt tartanunk. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kritikus gondolkodás, amely a forradalom egyik hajtóereje volt, ma is az egyetemek egyik alapvető értéke kell, hogy legyen.
Az idei megemlékezés egyik központi témája a reformkor 200 éves évfordulója volt, amely kapcsán két kiemelkedő személyiség, Petőfi István és Jókai Mór életműve is fókuszba került. Petőfi István, a lánglelkű költő, Petőfi Sándor öccse, maga is költői ambíciókat dédelgetett, míg Jókai Mór regényíróként, és költőként is jelentős életművet hagyott maga után. A rendezvényen kiemelték, hogy Jókai versei kevésbé ismertek, pedig gazdag költészeti anyagot hagyott hátra, amelyet főként színházi epilógusok és monológok formájában alkotott meg.
Az eseményen elhangzottak olyan irodalmi megemlékezések is, amelyek során Petőfi és Jókai verseiből adtak elő részleteket. Az eseményen helyet kapott egy történelmi előadás is, amely Petőfi István veszprémi kötődéseit és a 6. Honvéd Zászlóaljban betöltött szerepét mutatta be. Az előadás során szó esett arról is, hogy a márciusi ifjak szellemisége miként él tovább a mai nemzedékekben.
A rendezvény méltó módon csatlakozott a város által szervezett megemlékezések sorába. A résztvevők számára lehetőség adódott a történelmi ismeretek bővítésére, és arra is, hogy elgondolkodjanak a szabadság, az összetartozás és a nemzeti identitás mai jelentőségéről. A Pannon Egyetem ezzel ismét bizonyította, hogy fontosnak tartja a múlt értékeinek megőrzését és azok átadását a jövő generációi számára.
