Magyarországon csaknem 6000 fős mintát vettek fel a 16-65 éves korosztályhoz tartozók megkérdezésével egy nemzetközi kompetenciavizsgálat során. Az OECD felmérés négy készséget vizsgált, úgy, mint prózaolvasás, dokumentumolvasás, számolás és problémamegoldás.
A vizsgálat során kiderült, hogy a magyar felnőtt népesség körülbelül egynegyede (28 %) mind a négy kompetencia hiányával küzd és körülbelül a lakosság ugyanekkora hányadánál minden kompetencia magas szinten megtalálható.
A felmérésben szereplő országok közül egyedül Magyarországon figyelhető meg ennyire szimmetrikusan kettészakadt társadalom. A legtöbb fejlett országban, többségben voltak azok, ahol a mért kompetenciák mindegyikét birtokolták a megkérdezettek. A vizsgált országok közül a legjobb eredményt Norvégia érte el, ahol a megkérdezettek fele (tehát csaknem kétszerese a magyar eredménynek) mind a négy kompetenciában magas fokú jártasságot mutatott, és mindössze 17 % volt az, aki számára mind a négy kompetencia problémát okozott. A többiek egy, kettő vagy három kompetencia esetében küzdöttek problémákkal.
Az egy más kérdés, hogy ezzel egy időben várható, hogy a magyar munkaerőpiac is – hasonlóan a fejlett országokhoz – egyre több készséget fog követelni a munkavállalóktól. A nemzetközi tapasztalatok alapján arra már jó esély mutatkozik, hogy ha valaki egy kompetenciát eredményesen elsajátít, és ezt követően munkához jut, akkor folyamatosan fel tud zárkózni, és előbb vagy utóbb három vagy akár négy területen is magas szintű eredményeket érhet el, melyre remélhetőleg az öt éven belül sorra kerülő új felmérés is visszaigazoló bizonyítékot fog adni.
