Orbán Viktor a sajtótájékoztató elején együttérzését fejezte ki a németországi terrorcselekmény miatt a német népnek és az áldozatok családjainak. Hangsúlyozta: bár a politikai következtetések levonásával egy-két napot várni kell, ezek a jelenségek csak azóta vannak, amióta migrációs válság lett Európában.
Ezért Magyarország azt a tanulságot tudja levonni, hogy következetesen ki kell tartania amellett: nem szabad megengedni hazánk átalakulását egy olyan világgá, amelyben ilyesmi megtörténhet
- szögezte le.
MTI/Máthé Zoltán
A kormányfő azt mondta, az amerikai elnökválasztás után az európai elit semmilyen új realitásról nem vesz tudomást, pedig ha a január 20-án hivatalba lépő új elnök, Donald Trump a töredékét is megvalósítja annak, amit vállalt, a világ hatalmas változások előtt áll.
Érdemes lenne Európának rájönnie arra, hogy egy új realitásban fog élni, új dolgok fognak történni, olyanok, amelyekről korábban nem is álmodtak, legfeljebb a magyarok
- hangsúlyozta.
Orbán Viktor elmondta, ha véget ér a háború, akkor megszűnhetnek az európai gazdaságot gyötrő szankciók.
Hozzátette, Magyarország szerint a szankciókat minél hamarabb, minél szélesebb körben, ha lehet, teljesen fel kell számolni, ha ez sikerül, megszűnik az inflációs korszak és elindulhat végre a gazdasági fellendülés, visszatérhet a jólét Európában.
MTI/Máthé Zoltán
A kormányfő a december végén záruló soros magyar EU-elnökséggel kapcsolatban megjegyezte: a pikírt oldalvágásokat talán megspórolhatják, de "ilyen elszigeteltséget még életemben nem láttam", "itt volt a fél világ", Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseményét rendeztük meg.
Jelezte: a magyar elnökség politikai és nem bürokratikus megközelítést alkalmazott, mert három fontos, nyitott politikai kérdés - az orosz-ukrán háború, a schengeni övezet ügye és a versenyképesség kérdése - is az európai asztalon volt ebben az időszakban.
A háború ügyében jelezte:
a magyar elnökségnek semmilyen mozgástere nem volt, mert az Európai Unióban súlyos és mély véleménykülönbség van az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos stratégia ügyében.
Ennek ellenére úgy gondolta, hogy a helyzet súlyossága indokolja, hogy Magyarország békemissziót és békekezdeményezéseket tegyen.
Ezeket elválasztottuk az európai uniós elnökségtől, amiből ugyan fakadtak viták, de senki nem vitatja végül ma már, hogy Magyarországnak joga, szerintünk pedig kötelessége is volt békemissziókat indítani - tette hozzá.
