A kiállítást Brányi Mária önkormányzati főtanácsadó nyitotta meg, aki úgy fogalmazott, advent idején nem is lehetne illőbb kiállítást megnyitni, mint a szóban forgót, melyet a női tagozat készített. Tagjai kreatív, ötletgazdag kézimunkákat készítettek, a kiállítás széles skáláját sorakoztatja fel, ami a színességet, sokszínűséget illeti.
Az adventi ünnepkörhöz leginkább a karácsonyi alkotások tartoznak, de mint fogalmazott Brányi, évek óta jár a MATASZ Női tagozatának rendezvényeire, ahol találkozik munkáival, és úgy látja, nincs olyan ember, aki ne állna meg az alkotások előtt, amelyekből sugárzik a belefektetett idő, s az energia. Brányi Mária gratulált a négy alkotónak, és további sikereket kívánt.
Demeter Ferenc a MATASZ VME elnöke is felszólalt, köszönetet mondott a városnak, elsősorban azért, hogy biztosították a helyszínt a tárlatnak. Egy olyan társaságról, csoportról van szó, folytatta az elnök, amely rendszeresen össze tud jönni, értéket tud teremteni, de ez nem most kezdődött.
Nemrég lett vége az Európa Kulturális Fővárosa projektnek, amelyről mindig is úgy beszélt Porga Gyula polgármester, hogy közösségteremtő ereje van. Demeter úgy fogalmazott, a közösségen belül egymást is tudták inspirálni a munkákban, a személyes találkozások fejlesztették egymás képességeit, nem beszélve a jó hangulatról. A csapattagok önállóan tervezik a programjaikat, önállóan választják ki, mivel foglalkozzanak éppen.
Az elnök megköszönte a művészek munkáját:
Szentes Katalin: A Szentgáli Lőrincze Lajos Általános Iskola pedagógusa. A kézműveskedéssel tanító néniként került közelebbi kapcsolatba. Számos technikát kipróbált, így gyöngyfűzést, üvegfestést, origamit, quillinget, keresztszemes varrást, gobelint, festést stencillel, papírfonást. A MATASZ-ba a papírfonás által került.
Kapturné Bíró Anna Mária, törzszászlós: Huszonhatéve szolgál hivatásos katonaként a Magyar Honvédség kötelékében, nyolc éve tagja a MATASZ-nak. Gyerekkora óta érdekli a kézműveskedés minden formája, hamar megtanult kötni, horgolni, hímezni, varrni, makramézni. Máig megragadják a kézműves termékek, az egyéni ötletek, de haladva a korral az interneten talált ötletekben is el szokott merülni.
Demeter Ferencné Teréz: A kreativitást, a kézimunkázást otthonról hozta. Kipróbálta a makramét, a keresztszemes, kalocsai hímzést, majd az évek múlásával változott az ízlése, a kézimunkához való viszonya, így modernebb, a mai kornak megfelelő kézimunkát keres. Hét éve talált rá egy ősi technikára, a qullingre: az életre keltett papírcsíkok, egy elfeledett technika reneszánsza, ahol papírcsíkok tekerésével, formálásával csodálatos képek születhetnek.
Albert Hedvig: Könyvtárosként dolgozott a Magyar Honvédségnél, innen a szakmai kapcsolódás a MATASZ-hoz, a Női Tagozatban pedig inspiráló közösségre talált. Több mint tív éve foglalkozik papírfonással, mint a kreatív újrahasznosítás formájával. Régi telefonkönyvekekből, kiolvasott újságokból és napilapokból, reklámanyagokból hoz létre használati és dísztárgyakat a vessző- és szalmafonás elemeit felhasználva.
