Kívülállók aggódnak Magyarország miatt - olvasható az írás elején. A cikk szerint amióta Orbán pártja az áprilisi választásokon megszerezte a képviselőhelyek kétharmadát, baljós jelek mutatkoznak. Orbán először is kiterjesztette az állampolgárság jogát a határon túli magyarokra, amiben bírálók a revansizmus baljós jeleit fedezték fel - áll a cikkben.
Az új kormányfő ezt követően pártbéli barátaira cserélte ki a közintézmények és hatóság vezetőit, a választási bizottságtól a számvevőszékig, a pénzügyi felügyelettől az államfői székig - írja a szerző, s megjegyzi: Orbán a Magyar Nemzeti Bank elnökét is megpróbálja "elűzni".
A lap szerint ezután kétbalkezes kísérletet tettek a reformok támogatásának kiépítésére azzal, hogy felhívták a figyelmet Magyarország gazdasági problémáira. A szerző említést tesz az Orbán Viktor szóvivője által mondottakról, amely után a forint megjósolhatóan nagyot zuhant.
A The Economist szerint a leghangosabb riadót három héttel ezelőtt fújták, amikor az Orbán-kormány megszakította a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval (EU). A régióban - emlékeztet a szerző - Magyarországnak a legnagyobb az adóssága, a GDP több 70 százaléka. Több mint egymillió háztartás vett fel lakáshitelt külföldi valutában, ami kiszolgáltatottá teszi őket az árfolyam-ingadozásoknak. A túlnyomórészt külföldi tulajdonban álló bankok erősen függnek a központjuktól - olvasható a cikkben, amely úgy fogalmaz, a problémák egyvelege stabilitást, és nem kalandorságot kíván.
A lap szerint a kormány jövőre lazább költségvetési hiányt akar. A bankokra kivetett adó az ellenzői szerint csökkenteni fogja a kölcsönzési kedvet, az IMF úgy véli, a különadó túl nagy teher a pénzintézetekre - foglalja össze a nemzetközi szervezetekkel való véleménykülönbségeket a szerző, aki idézi Kövér Lászlót: "a nemzetközi bankvilág brutális pofont adott, hogy biztosan tudjuk, hol a helyünk".
A borúlátó aggályoskodás jórészt azonban pártpolitikai indíttatású, és túlságosan is megbocsátó az "ország előző, exkommunista vezetőivel", elnézve nekik a siralmas gazdasági és politikai örökséget - jegyzi meg a szerző.
Orbán Viktornak erős politikai felhatalmazása van - folytatja. Az előző kormány kinevezettei közötti tisztogatás valóban zavaros, de - a győztes mindent visz magyarországi politikai berendezkedésében - nem égbekiáltó.
Gazdaságilag Magyarország - ebben évben az legalábbis - az IMF és az EU nélkül is elboldogulhat. A folyó fizetési mérleg pluszban van, a munkanélküliség csökken, az ipari termelés nő. A miniszterelnök gazdasági programjának van jövője - vélekedik végül az elemző.
