A közlemény szerint "a felmérés lesújtó képet ad a magyarok rákprevenciós attitűdjéről, és részben magyarázza, hogy miért vagyunk világelsők számos daganatos megbetegedésben".
"Elkeserítő eredménye a kutatásnak, hogy rákszűrő-vizsgálatokra a lakosság majdnem fele, 49 százaléka egyáltalán nem jár". A férfiak, a 39 év alattiak, valamint a nyolc általánost végzettek jelentősen magasabb arányban hagyják ki a vizsgálatokat, mint a többi csoport.
A kutatásból kiderül, hogy a legalább néhány évente szűrésre járók többsége maximum 25 ezer forintot, 14 százalékuk 25-50 ezer forintot költ a vizsgálatokra, és a diplomások áldoznak a legtöbb pénzt erre. A diplomások 22 százaléka 25-50 ezer forintot, 11 százaléka pedig 50-75 ezer forintot is elkölt egy évben a vizsgálatokra. A szűrővizsgálatok országszerte elérhetőek az állami intézményekben, vagyis aki akar, az anyagi lehetőségektől függetlenül el tud menni ezekre a vizsgálatokra. A tumorhoz vezető állapot szűréssel felderíthető, és minél korábbi stádiumban veszik észre a daganatot, annál nagyobb az esély arra, hogy eredményesen gyógyítható.
A közleményben leírták, hogy a stressz gyengíti az immunrendszert, amely így "nagyobb eséllyel ad lehetőséget a rákos sejtek burjánzásának". Kiderült a kutatási eredményekből az is, hogy a passzív dohányzók nem járnak tüdőszűrésre, az aktív dohányzók nem akarnak leszokni. Az is írták, hogy a nők közel fele évente jár tüdőszűrésre, míg a férfiaknak csak harmada. Tüdőszűrés 40 éves kortól évente javasolt azoknak is, akiknél nincs magas rizikó a tüdőrák kialakulására vonatkozóan. A közlemény szerint melanómaszűrésre 30 éves kor fölött évente ajánlott járni. A nőknek a mammográfiai vizsgálat 45 és 65 éves kor között kétévente, a méhnyakrák-szűrés 21 éves kortól három évente ajánlott. A férfiaknak 50 éves koruk felett a rendszeres prosztatavizsgálat és a vastagbéldaganat szűrése javasolt.
