Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Nemzetközi szakértő a Vehírnek: a legfontosabb kérdés, hogy bosszúra, vagy nyugalomra törekszik-e Fico, ha felépül?

2024. május 17. 11:32
A Robert Fico elleni fegyveres merénylet túlmutat azon, mint hogy egy hetvenegyéves, vitatott politikai hátterű aktivista egyedül rálőtt a politikusra. A szlovák társadalom valahogy eljutott addig az állapotig, hogy az emberekben dúló feszültség a tettek mezejére lépett és gyilkossági kísérletig fajult. Mik voltak azok a politikai események, amik lavinaszerűen elvezettek eddig? Milyen hatása lesz a szlovák és azon túl az európai politikára egyaránt a május 15-ei eseménynek? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Krajcsír Lukács, nemzetközi kapcsolatok elemzővel, a Pannon Egyetem egykori hallgatójának segítségével.

Utoljára harmincnyolc évvel ezelőtt, 1986. február 28-án volt tanúja Európa egy olyan tragikus eseménynek, amikor a nyílt utcán rálőnek egy politikusra. Akkor Svédország miniszterelnökét, Olaf Palmét egy útkereszteződésben lőtte hátba valaki, a politikus a helyszínen életét vesztette. Az esettel kapcsolatban tovább borzolta a kedélyeket, hogy a tettest évtizedeken át nem találta meg a svéd hatóság. Csak 2020-ban közölték, hogy a százezer embert érintő nyomozás végül lezárult, a tettes pedig minden bizonnyal Stig Engström volt, aki magányosan követte el a gyilkosságot, de felelősségre már nem tudták vonni, mivel 2000-ben öngyilkos lett.

Robert Ficót, Szlovákia miniszterelnökét május 15-én ugyanúgy a nyílt utcán lőtték meg egy kulturális központ előtt Nyitrabányán, amikor a kormányülés után kiment üdvözölni az embereket. A tettest - Juraj Cintula, írót és ellenzéki aktivistát – a helyszínen elfogták, aki a sajtóhírek szerint a merényletet azzal indokolta, hogy nem értett egyet Fico politikájával.

Biztonságiak szállítják Robert Fico szlovák miniszterelnököt egy autóban, miután a szlovák kormány ülése után lövöldözés történt Szlovákiában 2024. május 15-én (Fotó: Radovan Stoklasa / Reuters)Biztonságiak szállítják Robert Fico szlovák miniszterelnököt egy autóban, miután a szlovák kormány ülése után lövöldözés történt Szlovákiában 2024. május 15-én (Fotó: Radovan Stoklasa / Reuters)

Az, hogy a kormányok, illetve politikusok döntéseivel egyesek, vagy akár komplett tömegek nem értenek egyet egy demokratikus országban nem rendkívüli, sőt a demokrácia egyik alapvetése, hogy minden vélemény kapja meg a maga nyilvánosságát. Az viszont már korán sem természetes, hogy ezeknek a véleményeknek gyilkossági kísérlettel adjanak hangot, ahogy ezt Navracsics Tibor, területfejlesztési közigazgatási és területfejlesztési miniszter is mondta a Vehírnek adott nyilatkozatában.

Hogy Szlovákiában miért fajultak el eddig a történések, arra Krajcsír Lukács, nemzetközi kapcsolatok elemző világított rá portálunknak adott interjújában, részletesen elemezve a szlovák belpolitikai helyzetet.

A Fico-merényletet megelőző politikai-társadalmi folyamat kezdeteként sokan egy 2018-as esetet hoznak fel, amikor egy bérgyilkos végzett Ján Kuciak újságíróval és az ő mennyasszonyával, Martina Kušnírovával. Ezt Krajcsír Lukács szerint sem lehet figyelmen kívül hagyni, viszont csupán az elmúlt pár év szlovákiai belpolitikai helyzet is bőven hozott olyan történéseket, amik kulminálódhattak a merényletben.

Lényegében a két évvel ezelőtt lezajlott kormányválság, amikor a Szabadság és Szolidaritás (SaS) kilépett a kormánykoalícióból, gyorsította fel és élezte ki még inkább a társadalmi ellentéteket. Az Ódor Lajos vezette ideiglenes kormány alatt már erőteljes propagandahadjárat indult mindkét oldalon, hiszen a közvélemény-kutatások rendre azt hozták ki, hogy a baloldali Smer-SD fog győztesen kikerülni az előrehozott választásokból. Ezért 2023 augusztusában és szeptemberében szinte csúcsra járt a lejártókampány és egymás támadása a politikusok részéről, aminek egyik szimbolikus megnyilvánulása az volt, amikor az ex-miniszterelnök és Slovensko párt vezetője, Igor Matovič, és a Smer-es Robert Kaliňák (mostani védelmi miniszter) összeverekedett egymással.

A két politikus összetűzéseA két politikus összetűzése

Végül Fico nyerte meg a választásokat, de hiába a választási győzelem, ez nem tudott véget vetni a polarizációnak és egyáltalán nem köszöntött be a nyugalom, amit mindenki kezdetben várt. Főleg, mert Fico csak úgy tudott kormányt alakítani a Smer nevű pártjával, hogy koalícióba kellett lépnie a szélsőjobboldali, amolyan „régivágású” soviniszta és oroszbarát Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) és meg kellett állapodnia annak vezetőjével, Andrej Dankoval.

Persze emögött az ki nem mondott hatalmi cél állt, hogy a Smertől legyen egy tőle jobbra álló, nyugatellenes, ruszofil párt és egyben egy liberálisabb, nyugati orientáltságú és elhivatottságú, szociálisan érzékenyebb mozgalom a Hlas képében. Így ugyanis Fico eljátszhatta a közvetítő, középen álló politikus szerepét, aki hol az egyik koalíciós partnerének, hol a másiknak tesz gesztust. Csakhogy az SNS elvetette a sulykot, a hozzá közelálló személyek, médiumok pedig nem hagyták abba a hergelést a liberális, konzervatív, jobboldali, vagy a kisebbségek, például az LMBTQ+ tagjai ellen. Ezzel együtt a kormánykoalíciónak az olyan „reformjai”, mint a civil szervezeteket korlátozó törvény, a közmédia (RTVS) megváltoztatása, vagy a Speciális Ügyészség megszüntetése során használt kommunikáció szintén kiélezte a viszonyt.

Természetesen a másik oldalon is gyakorivá váltak a kormányoldalt, vagy azzal nyíltan szimpatizáló embereket dehumanizáló támadások, mind a szlovák parlamentben, mind a közösségi médiumokban. Ez leginkább a március végi és április elejei államfőválasztáson vált láthatóvá, ahol Peter Pellegrini, a Hlas elnöke, és annak támogatói ellen, korábban soha nem látott uszítás zajlott.

A szlovák parlament épületeA szlovák parlament épülete

Rátérve a május 15-ei merényletre Fico ellen, sokakban jogosan vetődik fel a kérdés, hogy hol voltak a nemzetbiztonsági szolgáltok, a rendőrség, a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA), hogy megakadályozzák tettében a merénylőt? Főleg annak tükrében égető választ találni erre, hogy kiderült: április 24-én Juraj Cintula merénylő ott volt az alsókorompáni kormányülésen is, akkor elvegyülve a kormányellenes tüntetők között.

A magyar médiumok kevésbé számoltak be arról, hogy már Fico megválasztása előtti hetekben elindult egy kiterjedt tisztogatás, amit a szlovák sajtóban „rendőrháborúként” emlegetnek, világított rá a szakértő.

Ennek első áldozatainak egyike az amúgy felvidéki magyar Hamran István rendőrfőkapitány volt, de később minden olyan rendőrt, nyomozót, parancsnokot érintett, akinek köze volt Ficót, vagy a Smerhez közelálló személyeket érintő nyomozásokhoz, eljárásokhoz, megfigyelésekhez – több mint 60 személy ellen valamilyen eljárás is indult. Ez pedig kétségtelenül befolyásolta a hatóságok munkáját és hatékonyságát, nem is beszélve arról, hogy magát a nemzetbiztonsági szakszolgálatokat is érintette. Ugyanis a SIS igazgatójának a Smeres képviselő és büntetőeljárás alatt álló Tibor Gašpar fiát nevezték ki, mindezt úgy, hogy egy joghézagot kihasználva sikerült kikerülni Zuzana Čaputová államfőt is. Tehát a hatóságok a tisztogatásokkal, korrupciós bűncselekményekkel, vagy az olyan jellegű ügyekkel voltak elfoglalva, mint az egy hete történt kibertámadás, amikor 1300 általános iskola, 110 bank és 40 elektronikai szaküzlet kapott robbantással fenyegető e-mailt.

A pszichológusok, szociológusok, politológusok már egy ideje figyelmeztetnek, hogy mennyire végletekig polarizált a szlovák társadalom és bármikor kirobbanhat egy sokkal erőszakosabb konfliktus. És most már a politika is óvatosságra és visszafogottságra int, s az ellenzéki politikusok éppúgy Fico mihamarabbi felépülését kívánják, mint a külföldi kormány-és államfők. A félelem, hogy sokkal rosszabbra fordulhat a helyzet, jól mutatja Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szavai is: „A polgárháború küszöbén állunk. A kormányfő elleni merénylet ezt bizonyítja.”

Tüntetés a szlovák kormány ellen 2023 decemberében (Forrás: Reuters)Tüntetés a szlovák kormány ellen 2023 decemberében (Forrás: Reuters)

Ugyanakkor a szlovák kormánykoalíció szélsőségesebb tagjai újabb olajat öntöttek a tűzre. Amíg a Hlas, Pellegrinivel az élen, a társadalmi nyugalom helyreállítására összpontosítanak, az olyanok, mint Richard Glück Smer-es képviselő vagy már az említett Andrej Dankó, az ellenzéket és az újságírókat hibáztatja („undorító disznóknak” nevezve a sajtó munkásait) és „politikai háborút” hirdetett.

Krajcsír Lukács szerint minden azon múlik, hogyha Fico felépül és képes lesz ellátni a miniszterelnöki teendőit, akkor bosszúra, vagy egyfajta egyensúlyi nyugalom kialakítására törekszik-e? Vajon inkább az „embercarcú Smer-nek” nevezett Hlas-os, nyugati orientáltságú, mérsékelt kormánykoalíciós partnereire hallgat-e, vagy inkább enged a szélsőséges SNS, a Smer radikális frakciójának és más szélsőjobboldali mozgalmak szirénhangjának? És vajon, ha Fico valóban a megbekélést irányozza elő, akkor szélsőjobboldal követni fogja-e ebben vagy inkább saját kezébe veszi a dolgot?

A közeljövő legfontosabb kérdése, ami alaposan meghatározhatja Szlovákia és talán nem túlzás azt állítani, hogy egész kelet-közép-európai régió további sorsát, zárta az elemző.

ÚJRA MEGMŰTÖTTÉK ROBERT FICÓT, ÁLLAPOTA STABIL

Újabb műtéten esett át pénteken a hét közepén lőfegyveres merényletben súlyosan megsebesült Robert Fico szlovák miniszterelnök, állapota stabil, de továbbra is súlyos - jelentette be Robert Kalinák védelmi miniszter és miniszterelnök-helyettes Besztercebányán a helyi Roosevelt kórház igazgatójával közösen tartott sajtótájékoztatóján pénteken.

"A műtét során eltávolították a lövedék okozta sebesülésben roncsolódott szövetet. A páciens eszméleténél van, állapota stabil, de továbbra is az intenzív osztályon van. Állapota igazán komoly" - mondta Miriam Lapuníková, a kórház igazgatónője, akinek szavait a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség idézte. Hozzáfűzte: a műtétet az ellenőrző CT vizsgálat eredményeinek ismeretében végezték el. Mint mondta: ez a megszokott eljárás ilyen helyzetben.

Robert Kalinák a sajtótájékoztatón azt mondta: a műtéti beavatkozás rendben ment, ugyanakkor a lövedék okozta sebesülések esetében a páciens számára az első négy nap a legnehezebb. Hozzátette: a kormányfő állapotában előrelépés tapasztalható, s bár állapota súlyos, de reményteli. (MTI)

 

Hajas Bálint
további cikkek
A munkahelyi kávézás hasznosabb, mint gondolnánk A munkahelyi kávézás hasznosabb, mint gondolnánk A munkaidő statisztikájában a kávészünetek látszólag csak kidobott percek a termelékenységből, viszont több kutatás is igazolta már, hogy a munkahelyen elköltött kávék nem csak az egészségre, hanem a munkabírásra is jó hatással van. Persze ebben az esetben is ott villog a mértékletesség piros lámpája. ma 13:24 Lemondott az MSZP két társelnöke, Kunhalmi Ágnes és Komjáthi Imre közélet Lemondott az MSZP két társelnöke, Kunhalmi Ágnes és Komjáthi Imre Lemondott Kunhalmi Ágnes és Komjáthi Imre, az MSZP két társelnöke a párt választmányának szombati ülésén a június 9-i európai parlamenti (EP-) és önkormányzati választás eredményei miatt. Erről a két politikus a Facebook-oldalán számolt be. 2024. június 22. 16:35 Gryllus Dániel a költészet szerepéről kultúra Gryllus Dániel a költészet szerepéről Idén Gryllus Dániel, kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, a Kaláka alapító tagja nyitotta meg a veszprémi Ünnepi Könyvhetet. A szavakat dallamok követték, Gryllus citerával kísérte magát, s persze a nóták között mesélt könyvekről is, versekről, Kányádiról, Weöres Sándorról… Órákig tudtuk volna hallgatni… 2024. június 22. 17:02 Gryllus Dániel: a könyvek ideje nem járt le, hiába mondják Gryllus Dániel: a könyvek ideje nem járt le, hiába mondják Csütörtök délután hivatalosan is megnyitotta az Ünnepi Könyvhetet Gryllus Dániel, kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, a Kaláka együttes alapító tagja. Természetesen az ünnepi szavakat dallamok követték. 2024. június 21. 11:39

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.