Több mint ötezer ember vágott neki csütörtökön Bosznia hegyvidéki ösvényein annak a 110 kilométeres gyalogútnak, amellyel a srebrenicai mészárlás áldozataira emlékeznek.
A bűncselekményt, Ratko Mladić vezetésével, a Szerb Köztársasági Hadsereg és a Skorpiók néven ismert szerb katonai alakulat hajtotta végre A második világháború óta Európában ez volt a legvéresebb tömegmészárlás. A Hágában székelő Volt Jugoszlávia Nemzetközi Bűnügyi Bírósága egyhangú határozata alapján az elkövetők különleges szándéka (dolus specialis) okán a srebrenicai mészárlás népirtásnak minősíthető.
Theodor Meron bíró szerint:
„A boszniai szerb erők népirtást követtek el, amikor a boszniai muszlimok, azaz a bosnyákok megsemmisítésére törekedtek. Céljuk a Srebrenicában élő negyvenezer boszniai muszlim kiirtása volt, egy olyan népcsoporté, amely az egész boszniai muszlim közösséget szimbolizálja. A férfi muszlim foglyokat, katonákat, civileket, időseket és fiatalokat megfosztották minden személyes tárgyuktól, azonosításra alkalmas iratuktól, majd előre megfontoltan és módszeresen kivégezték őket, pusztán a hovatartozásuk alapján.”
A mészárlást megelőzően az ENSZ már UN erők által védett, “biztonságos területté” nyilvánította Srebrenicát, a vérengzést azonban mégsem akadályozta meg, annak ellenére, hogy 400 felfegyverzett holland békefenntartó tartózkodott a területen. Egy széleskörű vizsgálat után 2002-ben a holland kormány lemondott az ügy miatt.
A mészárlás számos esetben érintett kiskorú gyermekeket, nőket és idősebb polgárokat. A Srebrenicában eltűnt vagy meggyilkolt személyek listája, amit az Eltűnt Személyek Szövetségi Bizottsága állított össze, ezidáig 8 373 nevet tartalmaz. Eddig 5600 áldozatot sikerült azonosítani DNS-minta segítségével. (www.youtube.com/watch#!v=jZ2FNzlffNQ&feature=related)
Az Európai Parlament július 11-ét a Srebrenicai mészárlás Európai Emléknapjává nyilvánította.
