Az egyházfő a Szent Péter-bazilikában bemutatott misét a főoltárnál, ülve követte és felolvasta homíliája teljes szövegét. A Ferenc pápa vezette krizmaszentelési misén bíborosok és püspökök koncelebráltak. Nagycsütörtöki homíliájában a pápa szokás szerint a papi hivatásról beszél. A katolikus egyházfő Róma püspökeként megszentelte a szentségek kiszolgáltatásakor használt szent olajat: a bérmáláskor használt krizmát, valamint a keresztelendők és betegek olaját. A püspök és az egyházmegye papsága megújította papi ígéretét.
Délután az utolsó vacsora emlékére a lábmosás szertartása elevenedik fel. Ferenc pápa a római Rebibbia börtön női szárnyát keresi fel. Elődeivel ellentétben Ferenc pápa nem paptársai lábát szokta megmosni, hanem megválasztása óta minden évben más helyszínt keres fel. Kivételt egyedül a pandémia időszaka jelentett. Az utóbbi 11 évben nagycsütörtökön járt kórházban, idősotthonban, migránsközpontban, de legtöbbször börtönben: 2015-ben a római Rebibbia börtönben, 2017-ben Paliano börtönében, 2018-ban a Vatikánhoz közeli Regina Coeli börtönben, 2019-ben Velletri börtönében, 2022-ben pedig a kikötőváros Civitavecchia börtönébe látogatott, ahol az ötszáz rabból tizenkettőnek mosta meg a lábát. 2013-ban és tavaly a fiatalkorúaknak fenntartott Casal del Marmo börtönében volt. A szertartás nem nyilvános, de a Vatikán interneten egyenesben közvetíti.
Nagycsütörtökön az utolsó vacsorára, az Oltáriszentség és az egyházi rend alapítására emlékeznek a keresztények.
Nagycsütörtök délelőtt a püspöki székhelyeken krizmaszentelési misét mutatnak be a főpásztorok az egyházmegye papságával koncelebrálva. Ekkor szentelik meg az olajokat, amelyeket a keresztelés, a bérmálás, a papszentelés, a templomszentelés és a betegek szentségének kiszolgáltatásakor használnak. A papság a mise keretében megújítja szenteléskor tett fogadalmait.
Nagycsütörtök este a templomokban felidézik az utolsó vacsorát, Jézus elárultatását és elfogatását. Az utolsó vacsora az első szentmise és az Oltáriszentség alapításának ünnepe. A szentmise elején a jelképek az utolsó vacsora örömének hangulatát idézik. A pap fehér miseruhát visel, az oltárt virág díszíti. A Dicsőségre minden templomban megszólalnak a harangok, a csengők, az orgona, majd a Glória után elnémulnak és csak nagyszombat este szólalnak meg újra. A mély gyász jeléül ezután csak a kereplők szólnak. A harangok ilyenkor - a hagyomány szerint - Rómába mennek, és megjelennek a szomorúság, a fájdalom jelei.
Az esti liturgia része a lábmosás szertartása, Jézus példájára emlékezve a pap megmossa az arra kiválasztott emberek lábát. A szentmise végén megtörténik az oltárfosztás, a díszeket és a terítőt eltávolítják az oltárról. Az Oltáriszentséget ilyenkor a mellékoltárhoz viszik Jézus elfogatásának és elhurcolásának jelképeként. A mise csendben, áldásosztás nélkül fejeződik be.
Nagypéntek délután a Szent Péter-bazilikában az Úr szenvedésének liturgiája zajlik, este a Colosseumnál tartják a hagyományos Via Crucis keresztúti ájtatosságot. Ez az első alkalom, hogy Ferenc pápa írta meg a keresztutat kísérő meditációk szövegét, amelyet pénteken hoznak nyilvánosságra. Akkor derül ki, hogy ki viszi a keresztet a különböző állomásokon. Nagyszombaton este fél 8-tól a pápa húsvéti virrasztást vezet a vatikáni bazilikában. Húsvétvasárnap délelőtt az egyházfő misét mutat be a Szent Péter téren. Ferenc pápa délben olasz nyelvű húsvéti üzenetet mond, melynek hagyományos témája a béke. Végül Urbi et Orbi áldást ad Róma városára és a világra.
