Szász Róbert ezredes beszédében úgy fogalmazott, március 15-e történelmünk egyik legkiemelkedőbb jelentőségű napja, a nemzet szabadságvágyának kifejezője, a fejlődés és a modernizáció szimbóluma. Mivel a mindennapokban gyakran együtt emlegetjük a forradalmat és a szabadságharcot, sokan úgy vélekednek, ilyenkor egy elbukott forradalmat ünnepeljük, fogalmazott Szász.
A valóság – folytatta – egészen más. Az 1848. március 15-én kitört polgári forradalom legfőbb törekvései teljesültek, így Magyarországon megalakult a független magyar kormány. A dátum történelmi jelentőségű, csak úgy, mint az ezt követő majd két évtizedes időszak, a reformkor. Ebben az időszakban olyan költők nevelték és buzdították a haza szeretetére a népet, mint Kisfaludy Sándor, Berzsenyi Dániel, Vörösmarty Mihály, vagy Kölcsey Ferenc.
Szász Róbert beszédét a történelmi események részletes beszámolójával folytatta, majd summázta azt a sok hozadékot, eredményt, amit kaptunk attól az időszaktól: közteherviselés, törvény előtti egyenlőség. Ma azt a tettre kész, hazafias, és tántoríthatatlan nemzedéket kell ünnepelnünk, mely a haza igazáért mindent feláldoz.
A beszéd után az elismerések átadása következett, amelyeket aláírt Szalay-Bobrovniczky Kristóf, honvédelmi miniszter, Böröndi Gábor, vezérezredes, a Magyar Honvédség Vezérkari Főnöke, Könczöl Ferenc ezredes, a Parancsnokság megbízott parancsnoka, Varga Tamás ezredes, a Magyar Honvédség Légi Műveleti Vezetési és Irányítási Központ parancsnoka.
Az elismeréseket Bencsik Péter alezredes, valamint Varga Tamás adták át.
