Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. július 22. Magdolna
Veszprém
23°C
2024. július 22. Magdolna
Veszprém
23°C

Ismét bepillanthattunk a várfelújítás kulisszái mögé

2024. február 27. 21:08
Február utolsó hétvégéjén ismét idegenvezetést szervezett a várban zajló munkálatok helyszínére a Work In Progress kiállítássorozat keretében a Veszprémi Érsekség.

Ezúttal két helyszínt: a Szent Imre-templomot és a székesegyház altemplomát kereshették fel azok az érdeklődők, akik részt vettek a vezetett túrákon – természetesen minden biztonsági előírást betartva, hiszen az EKF év elmúltával ismét építési területté vált a vár jelentős része. 

Különleges húsvéti díszletek a piarista templomban

A piarista templomban egy különleges építmény fogadta a látogatókat az állványok gyűrűjében: márványnak tűnő oszlopok övezte, aranyozott faragványokkal díszített, kupolás kápolna, melyben a ravatalon Krisztus szobra fekszik. A szent sírt ábrázoló installáció a 18. században készült, és a Pápa környéki Ugod településen használták a húsvéti liturgia díszleteként. Nagypénteken állították fel, és a virrasztáskor, amikor csak gyertyák világították a templomban, szakrális hangulatot teremtett az építmény. 

Ami egyébként a meggyőző festés ellenére valójában nem márványból, hanem teljes egészében fából készült, könnyen és gyorsan össze- (és szét)szerelhető: négy ember egyetlen óra alatt össze tudta állítani. Nem tudni pontosan, mikor került Ugodról Veszprémbe, de az biztos, hogy az elmúlt évtizedeket „lapra szerelve”, a kanonoki ház padlásán töltötte. A tervek szerint az építményt restaurálják, majd a főegyházmegyei gyűjtemény részeként a szélesebb közönség számára is bemutatják.

Még törik a fejüket, hogyan mentsék meg Padányi síremlékét

A székesegyház altemplomának egyik oldalkápolnájában nyugszik Padányi Biró Márton egykori veszprémi püspök, akinek síremléke komoly fejtörést okoz a restaurátoroknak. Az egész várra jellemző, hogy az épületek alulról nedvesednek, ez a probléma a székesegyházat is sújtja (éppen emiatt kellett védőréteggel lezárni a falfestményeket is a templomban), ráadásul legsúlyosabban a Padányi síremlékét tartalmazó kápolnát érinti. 

A magas páratartalom kikezdte a síremléket is: a gipszből öntött díszítő szobrok károsodtak, a kőből készült, műmárvánnyal díszített szarkofág is megrepedezett. A talaj nedvességtartalma miatt szükséges lehet a síremlék vízzáró szigetelése is. Mindez azért sem egyszerű, mert a kegyeleti szempontokat figyelembe véve nem szeretnék megbontani a püspök síremlékét – előfordulhat azonban, hogy annak restaurálását csak elemeire bontva lehet elvégezni. 

Padányi egyébként előrelátóan még életében megtervezte a temetését és elkészíttette síremlékét. 1762-ben hunyt el. Sümegen ravatalozták fel, majd Veszprémbe szállították, ahol az egész város megmozdult, hogy méltóképpen helyezzék örök nyugalomra, tömegek érkeztek a temetésre az egész egyházmegyéből. 

A két fő látványosság mellett a hétvégi idegenvezetések résztvevői megismerkedhettek a piarista rend veszprémi történelmével és az ezeréves székesegyház átalakulásával az évszázadok újabb és újabb bővítései, átalakításai, felújításai során. 

Schöngrundtner Tamás
Szalai Csaba
további cikkek
Mintegy 200 denevér tölti a nyári hónapokat a veszprémi Érseki Palota padlásterében Mintegy 200 denevér tölti a nyári hónapokat a veszprémi Érseki Palota padlásterében Közel száz denevér érkezett április második felében a veszprémi Érseki Palota padlásterébe, ahol a nőstény egyedek és néhány hete született kölykeik a nyári hónapokat töltik. Az „érsekségi denevérek” visszatérő vendégek a közel 250 éves barokk épületben, ezért a Veszprémi Főegyházmegye a várnegyed megújításának munkálatait úgy ütemezi, hogy a védett – fényre és zajra is érzékeny – állatokat ne zavarják, sőt az Érseki Palota díszkivilágítását is módosították. 2024. július 19. 22:35 Jövő nyáron megnyitják a látogatók előtt a megújuló veszprémi várnegyed több épületét Jövő nyáron megnyitják a látogatók előtt a megújuló veszprémi várnegyed több épületét 2025 nyarán megnyitják a megújuló veszprémi várnegyed több épületét. A Veszprémbe látogatók jövőre olyan helyszíneket is bejárhatnak majd, amelyek korábban, a beruházás kezdete előtt nem voltak látogathatók, így a Körmendy-házat, ahol kiállítás várja majd az érdeklődőket, illetve több kert is nyitva áll majd a várnegyedbe érkezők előtt. A korábban ismert épületek pedig megújulva várják a látogatókat. Az érdeklődők megcsodálhatják majd a Szent Mihály-főszékesegyház altemplomát, valamint a város ékkövének számító Gizella-kápolnát, de látogatható lesz a Szent Imre- (piarista) templom is. 2024. július 6. 12:26 17. századi női papucs került elő a veszprémi várnegyed egyik sírjából régészet 17. századi női papucs került elő a veszprémi várnegyed egyik sírjából Közel 400 éves női papucsot és selyemruhát tártak fel a régészek a veszprémi Szent Mihály Főszékesegyház altemplomának egyik sírjában. A lelet különösen értékes, Magyarországon ugyanis kevés emlék maradt fenn a 16-17. század női és férfi viseleteiből. A restaurált lábbelit a nagyközönség először a Múzeumok Éjszakáján, a Biró-Giczey Házban láthatja, ahol több olyan régészeti leletet is kiállítanak, amely a Veszprémi Főegyházmegye várnegyedbeli, 18 épületet érintő beruházása során került elő. 2024. június 22. 12:32 Krisztus sebeit is magán viselte a szentéletű veszprémi apáca, mégis alig ismerjük az életét kereszténység Krisztus sebeit is magán viselte a szentéletű veszprémi apáca, mégis alig ismerjük az életét A Szentatya májusban döntött arról, hogy Bódi Mária Magdolnát a boldogok sorába emeli, ezzel a Veszprémhez kötődő szentéletű személyek között Szent István, Boldog Gizella, Szent Imre, Szent Margit mellett immáron a vértanúhalált halt fiatal lányt is tisztelhetik a keresztény katolikusok. Van viszont még egy olyan ember, akinek élete összefonódott Veszprémmel, mégis Olaszországban sokkal nagyobb kultusz övezi a nevét, mint Magyarországon. Boldog Ilona a mai Margit-romok között élte az életét, a legendák pedig arról szólnak, hogy itt több csoda is történt az apácával, de mindez csupán egy középkori egyházpolitikai vita miatt lett szélesebb körben ismert. 2024. június 18. 15:21

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.