A rangadó jelentése kapcsán ilyen meghatározásokat olvashatunk a különféle szótárakban: 1. az első helyért egymással vetélkedő csapatok, 2. a legjobb csapatok közötti mérkőzés, 3. olyan mérkőzés, melyen sok minden eldőlhet, 4. valamely szempontból nagy fontosságú mérkőzés. Ezekből a nézőpontokból értékelve, a vasárnap esti Újpest-Ferencváros összecsapás nem az első hely megszerzéséért folyt, nem a legjobb csapatok csaptak össze, és ez a meccs semmiről sem döntött. A negyedikben lehet valami, ugyanis abból a szempontból nagy fontosságú volt a meccs, hogy a túlzás nélkül nem is örök ellenfélnek, hanem örök ellenségnek számító két szurkolótábornak az eredmény függvényében ez az év legfontosabb hazai találkozója.
A ferencvárosi Varga Barnabás (b) gólt lő az újpesti Davit Kobouri mellett a labdarúgó OTP Bank Liga 22. fordulójában játszott Újpest FC - Ferencvárosi TC mérkőzésen a Szusza Ferenc Stadionban 2024. február 25-én. MTI/Kovács Tamás
Nem azért kétes a rangadó elnevezés az Újpest és a Ferencváros legutóbbi csatájára, mert a zöldek gurítottak egy ötöst a liláknak, hiszen korábban is volt példa nagy különbségű győzelmekre. Örök példaként emlegetik az Újpest 1976-ban elért 8-3-as diadalát, amire három évvel később 7-1-gyel válaszolt a Fradi. Akkor a győztesnek volt egy jó napja, de a vesztest játékban nem sikerült megalázni. Megjegyzem, a Ferencváros a 8-3-as zakó ellenére is bajnok lett, amire az Újpestnek a mostani 0-5-től függetlenül sincs esélye. Ráadásul ez volt az FTC tizenötödik sorozatban aratott győzelme ebben a párosításban, az Újpest utoljára 2015-ben tudott nyerni. Pillanatnyilag pedig a Ferencváros a bajnoki címért, az Újpest viszont az élvonalban maradásért küzd. Akkor milyen rangadóról beszélünk?
Férfi kézilabdában sokkal életszerűbben kezelik ezt a kérdést. A magyar rekordbajnok veszprémi csapat rögtön az első NB I-es évében, 1981-ben ezüstérmes lett, és azóta minden bajnokság végén a dobogón végzett – huszonhétszer annak legmagasabb fokán. Dicsőséges menetelése során olyan korábbi bajnokokkal játszott rangadót, mint a Budapesti Honvéd, a Tatabányai Bányász, a győri Rába ETO, a fővárosi Elektromos, a dunaújvárosi Dunaferr, az elmúlt negyedszázadban pedig a Szegeddel viaskodik. Ezeken a találkozókon is előfordultak nagy gólkülönbségű eredmények, győzelmi sorozatok, ám ettől függetlenül a következő összecsapás ismét háromesélyes volt, ahogy egy rangadóhoz illik, hiszen az elsőségért csatáztak.
