A férfi kézilabda NB I-ben 2004. szeptember 22-én a Fotex KC Veszprém 32-28-ra nyert Nyíregyházán. Azért lényeges a pontos dátum, mert jelzi, hogy a bajnokság legelején, a harmadik fordulóban történt. A hazafelé vezető hosszú úton hirtelen nagy csend lett a bakonyiak autóbuszán, amikor a késő esti sporthírekben elkezdték ismertetni az aznapi eredményeket. Amikor elhangzott, hogy a Pick Szeged 31-31-re végzett Budapesten a PLER ellen, Gál Gyula reagált elsőként, és közölte: „Megnyertük a bajnokságot!” Ugyan többen felnevettek a jóslat hallatán, de valójában abszolút reális volt a válogatott beálló kijelentése. Ugyanis az egyértelmű volt, hogy a Fotex nem teszi meg azt a szívességet a szegedieknek, hogy hibázzon valamelyik kis csapat ellen, és ha egymás ellen megosztoznak a pontokon, akkor is megmarad ez a különbség. Ez nem kincstári optimizmus volt, mert Veszprémben akkoriban minden magyar ellenfél vesztesen hagyta el a pályát. Egyszer Kővári Árpád – aki vezetőedzője és klubvezetője is volt a szegedieknek – szomorúan megjegyezte, hogy amikor játékosai a buszból megpillantják a Veszprém feliratú helységnévtáblát, tele lesz a gatyájuk...
Csak a történeti hűség kedvéért: nagyjából minden úgy történt, ahogy Gál Gyula megjósolta. A Fotex százszázalékos teljesítménnyel megnyerte a bajnokság alapszakaszát, így a szegediek öt pont hátránnyal lettek másodikak. A bakonyiak négy, a Tisza-partiak három bónusz pontot vittek magukkal a négycsapatos rájátszásba, ahol mindkét gárda hozta az egymás elleni hazai mérkőzést, így végül megmaradt a veszprémiek pontelőnye, akik ezzel aranyérmesek lettek.
A Telekom Veszprém szinte már alapszakasz-győztesnek tekinthető
Ezután a Magyar Kézilabda Szövetség többször megváltoztatta a férfi NB I lebonyolítási rendszerét, de egyikkel sem lehetett izgalmasabbá tenni a bajnokságot, mert a sokkal erősebb játékosállománnyal rendelkező veszprémiek és a szegediek magasan kiemelkedtek a mezőnyből. Ezért aztán az izgalom utolsó pillanatig történő fenntartása érdekében a 2016-2017. évi idényben bevezették a bajnoki döntőt, melyet az alapszakasz első és második helyezettje játszott kuparendszerben, azaz oda-vissza alapon. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy aki megnyerte az alapszakaszt, annak tulajdonképpen kétszer kellett volna megnyerni a bajnokságot.
Ám ez nem sikerült. Rögtön az első évben a Szeged nyerte az alapszakaszt – igaz, csak jobb gólkülönbséggel –, de Veszprém lett a bajnok. Aztán a következő esztendőben fordult a kocka, majd ezután mindig – azaz az alapszakasz-győztes végül csak ezüstérmes lett. Ha folytatódik a „sorminta”, akkor ez az év a Tisza-partiaké lesz, ami most nem tűnik valószínűnek.
