A bőrráknak számos altípusa ismert az orvostudományban, ezek közül az egyik legelterjedtebb a melanóma, amiben a kétezres években évente 1500-1700 magyar ember volt érintett, mára viszont ez a szám eléri a háromezret – derült ki a Magyar Dermatológiai Társulat kutatásából. A melanóma viszont így is csak a 10 százalékát teszi az összes bőrrákos megbetegedésnek, amiből évente 25 ezret is regisztrálhatnak.
Vagyis jobb esetben regisztrálnak, mert a legnagyobb probléma továbbra is az, hogy az emberek nem fordulnak időben orvoshoz, ha bőrükön valamilyen elváltozást tapasztalnak. Szintén a Dermatológiai Társulat hozza, hogy átlagosan 1,8-5 év az az időszak, amikor az első elváltozás észlelésétől egy érintett eljut a szakorvosig, ennyi idő alatt pedig könnyen kialakulhatnak áttétek a szervezetben, amitől szintén éves átlagban három-négyszázan vesztik életüket.
Az Indexnek nyilatkozó Gyulai Rolland, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika igazgatója, az MDT vezetőségi tagja felhívta a figyelmet arra, hogy a legnagyobb rizikócsoportba a világos bőrű emberek, a sok anyajeggyel rendelkezők és az idősek vannak. A szakember arra is kitért, hogy az esetek többségében a bőrrák ambulánsan is gyógyítható egyszerű kimetszéssel. Ez persze csak akkor megoldás, ha időben felismerik, és még nem képződtek áttétek a szervezetben.
Az MDT több olyan gyanús elváltozásra is felhívta a figyelmet, amelyek könnyen lehetnek a bőrrák jelei és amikre különösen kell figyelni:
- a bőrön furcsa dudor, elszíneződő folt alakul ki;
- megszokottnak tűnő bőrfoltjaink váladékoznak, esetleg kisebesednek;
- apró, nehezen gyógyuló vagy rendszeresen kiújuló sebeket találunk;
- a bőr bizonyos területeken vagy foltokban megvastagodik.
A bőrrák kialakulásában – mint oly sok más daganat esetében is – a helytelen életmód, dohányzás jelentősen közrejátszik, de a legnagyobb veszélyfaktor mégis az UV-sugárzás.
"Az UV-sugárzás már egyetlen nyári leégéssel is jelentősen növelheti a bőrrák kialakulásának a kockázatát, a bőrsejteket károsító és a DNS-t roncsoló hatásai azonban akkor is összeadódnak az évek, évtizedek alatt, ha fiatalkorban nem okoztak látható és tartós elváltozásoka" – jegyzi a társaság.
Tehát ezt úgy is lehet érteni, hogy egy leégés káros hatása nem ürül ki idővel az emberi szervezetből, hanem ott marad, több ilyen eset után pedig hatványozottan növeli a bőrrák kialakulását. Erre szokták azt mondani a köznyelvben, hogy „a bőr nem felejt.”
Az UV-sugárzásnak pedig nem csak nyáron van kitéve az ember bőre, habár a lengébb ruházat miatt valóban ilyenkor nagyobb felületen érhetik el a káros sugarak. Viszont a téli síszezonban a havas hegyoldalakon ugyanígy ki van téve elsősorban az ember arca a sugárzásnak, ezért a szakemberek a fényvédő szerek használatát januárban és februárban is javasolják, nem csak a strandszezonban.
