A biztos hangsúlyozta: a KAP alapvető céljai változatlanok maradtak – mivel ezek a célok a mai napig helytállóak – így javaslataik alapvetően a megvalósítás eszközeire vonatkoznak. A közzétett javaslatok nem tükrözik, hogy a testület a drasztikusan emelkedő élelmiszerárak hatására jelentősen változtatna a 2003-as reformban kialakított stratégiáján. Az esemény budapesti sajtótájékoztatóján ugyanakkor Bokor Péter, a Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatóságának főosztályvezetője elmondta: a Bizottság fontos lépéseket tervez az elmúlt hónapok élelmiszer-áremelkedéseire reagálva. Legfontosabb javaslatok
A Bizottság javasolja az összevont gazdaságtámogatási rendszer (SPS)
egyszerűsítését. Ezzel kapcsolatosan véglegesen eltörölnék a kötelező
területpihentetést, amely jelenleg a szántóföldi növényeket termelő
gazdálkodóknak előírja területük tíz százalékának ugaroltatását. Teljesen
felszámolnák az esetenként még alkalmazható termeléstől függő támogatások
rendszerét is, ez alól kivételt képeznének a tehénre, kecskére és juhra
vonatkozó közvetlen kifizetések. A termelés és a támogatás teljes
különválasztásával azt kívánják elérni, hogy a gazdák a piaci változásokra
megfelelő módon reagáljanak, azaz a keresletnek megfelelően növelhessék
termelésüket.
A Bizottság ad hoc intézkedésként
már tavaly decemberben indítványozta a tejkvóták 2 százalékos növelését, a
jelenlegi jogszabály-tervezetben azonban továbbmegy: a korlátok teljes megszüntetése
mellett érvel.
A Bizottság a durumbúza, a rizs és
a sertéshús esetében az intervenció eltörlésére is javaslatot tett. A
takarmánygabonák vonatkozásában az intervenció szintje nullára csökkenne, a
kenyérgabona, a vaj és a sovány tejpor esetében pályázati rendszert vezetnének
be.
A jogszabály-tervezetben kifizetési korlátozások
is megjelennek: egy adott gazdaságnak folyósítható legkisebb összegű kifizetés
évi 250 euró lenne. Egy másik elképzelés szerint az 1 hektárnál kisebb
gazdálkodó egységek egyáltalán nem kaphatnának direkt támogatást, de az is
elképzelhető hogy végül mindkét korlátozást bevezetik.
A Bizottság javaslatot tett az energianövényekre
vonatkozó támogatás eltörlésére is.
Az előzetes híreszteléseknek
megfelelően a Bizottság lehetőséget ad a jelenleg még az egyszerűbb egységes területalapú
támogatási rendszert (SAPS) alkalmazó tíz új tagállamnak
(Szlovénia és Málta már áttért az SPS-re), hogy 2010 helyett 2013-ig
fenntarthassák ezt a rendszert. A sokkalta szigorúbb, hektáronkénti támogatás
helyett a jogosultságon alapuló gazdaságtámogatási rendszerre való áttérés
alternatívája azonban addig is nyitva áll előttük. Magyarország várhatóan
augusztus elsejéig bejelenti, át kíván-e térni az SPS-re.
A jogszabály-tervezet javasolja a
vidékfejlesztésre
történő forrásátcsoportosítás (moduláció) növelését: a nagyobb
gazdálkodók agrártámogatásának a jelenlegi 5 százalék helyett 2012-re 13
százalékát csoportosítanák át a vidékfejlesztési alapba. Az így fennmaradó
pénzeszközöket a tagállamok az éghajlatváltozás, a megújuló energiaforrások, a
vízgazdálkodás és a biológiai sokféleség területét érintő programok
megerősítésére fordíthatnák. Magyarországot a moduláció nem érinti addig, míg
el nem érjük a száz százalékos támogatási szintet a közvetlen támogatások
terén, tehát 2012-ig.
A jogszabályok elfogadásának
céldátumaként a Bizottság 2008 decemberét jelölte meg, hivatkozva arra, hogy
nem lehet tudni, hogyan befolyásolná a menetrendet a Lisszaboni Szerződés
életbe lépése, valamint a közelgő európai parlamenti választás. A
jogszabálycsomaggal kapcsolatos egyeztetések már a jelenlegi szlovén elnökség
alatt elkezdődnek, de a feladat oroszlánrésze, a tanácsi elfogadtatás a soron
következő franciákra hárul majd.
