Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Azonosították a legelső pálos kolostorok egyikét Taliándörögd mellett

2023. október 29. 22:13 // Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum
Sikeresen azonosították a sokat keresett Insula Pilup Sanctae Helenae templomát és magát a remeteséget múzeumbarát önkéntesek segítségével az MNM Nemzeti Régészeti Intézet szakemberei, Taliándörögd határában. A legkorábbi, még tatárjárás előtti Árpád-kori remeteséget sikerült megtalálni, érintetlen, zárt egységként vizsgálható lelőhelyként és kolostortájként, közelebb jutva a rend korai történetének alaposabb megismeréséhez.

A pálos szerzetesrend első, és megalakulása szempontjából legfontosabb dokumentuma Pál veszprémi püspök 1263-ban folytatott vizitációja nyomán született levele, amelyben felsorolta a rendhez kapcsolódni kívánó remeteségeket, s azok vagyonát. Ebben az első helyen az Insula Pilup Sanctae Helenae szerepel, aminek az azonosítása a kutatók több nemzedékének adta fel a leckét.

„A hivatali elírás miatt lineáris módon lehetetlen volt megtalálni ezt a remeteséget, mi is retrospektív módon azonosítottuk. Vagyis találtunk egy helyszínt, amelyről a vizsgálatok során kiderült, hogy tökéletesen ráillik a leírás minden eleme, s van hitelesítő leletanyag is” – mondta el Papp Attila, a Nemzeti Régészeti Intézet ásatásvezető régésze.

A feltárást vezető csapatA feltárást vezető csapat

A 2023 tavaszán indult kutatást a múzeumi szférával együttműködő Veszprém vármegyei önkéntes, Sütő Krisztián kezdeményezte, aki talált egy 1827-es térképet, amelyen a Rudera St. Helena felirat szerepelt a hely megnevezéseként. A középkori falvakra és templomokra specializálódott kollégájával, Kaszás Zsolttal megkeresték a területet, fotóanyagot készítettek, majd értesítették Papp Attilát, így innentől már a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének égisze alatt, a „Pusztatemplomok kutatása” projekt keretein belül folyt a kutatás. Az eredményes terepbejárás és műszeres kutatás után a területet megtisztították, így jól láthatóvá váltak a templomépület saját omladéka alatt lévő maradványai, illetve látható részként az északi fal mintegy 70 centiméter magas falmaradványa. A geofizikai mérések szerint egy kis méretű, az Árpád-kori templomokhoz hasonló nagyságú épülethez tartozott, amelynek az omladéka a helyszínen maradt, nem szóródott szét, alapozása feltehetően szintén érintetlen.

Csaba Tímea értelmező grafikája a szűkebb kolostortájrólCsaba Tímea értelmező grafikája a szűkebb kolostortájról

A templomot a felszíni adatgyűjtés szerint zsindelytető fedhette. A területét valószínűleg fakerítés övezte, erre utal az omladék megállása a meredély felett, egy vonalban, aminek alsó vonalában sorban kerültek elő az ehhez tartozó szögek. Előkerült egy két részre tört gótikus kulcs is a földhíd szigeti bekötésénél, ahol feltehetően a terület bejárata lehetett.

A helyszín ismeretében értelmet nyert az insula kifejezés, hiszen az apró kiemelkedést, ahol a templom állt, három oldalról víz vette körül, tulajdonképpen egy mesterséges földhíddal elérhetővé tett, szó szerinti értelemben vett sziget volt.

„Azonosítottuk annak az épületnek a helyét is, ahol feltehetően lakhattak a remeték, akik a helyszűke miatt legfeljebb ketten, hárman lehettek egyszerre a szigeten. Ez magyarázatot adhat arra, hogy a későbbiekben, a pálos rend virágzása idején miért hagyták el ahelyett, hogy átalakították volna, mert egyszerűen nem volt hová bővíteni” – tette hozzá Papp Attila.

A kerítés bejáratának gótikus kulcsaA kerítés bejáratának gótikus kulcsa

Az emléküket a helynévi anyag megőrizte, hiszen a mellette folyó patakot Ilonakúti ároknak, a medret és magát a forrást Ilonaházinak nevezik és az ide vezető erdei út mellett egy Barát-fa-tető elnevezésű terület húzódik.

A templommaradvány és a remeteség feltárására a tervek szerint a közeljövőben kerülhet sor.

vehir.hu
további cikkek
Az eltűnt falu története Veszprém mellett, aminek lakói egykor királyi kiváltságokkal is bírtak történelem Az eltűnt falu története Veszprém mellett, aminek lakói egykor királyi kiváltságokkal is bírtak Tavasszal és nyáron, amikor a fák zöld lombjai életük teljében vannak, akkor is nehéz észrevenni a középkori templom romjait, ha ott állunk tőle pár méterre. De télen is csupán a kopár faágak között egy sötét sziluett az, ami árulkodik, hogy itt valamikor pezsgőbb élet volt, mint amit manapság a rókalyukak és nyúlüregek lakói teremtenek. Csepely falut Veszprém mellett ma már nem jelzik a térképek, pedig a középkorban a lakói királyi kiváltságokkal is rendelkeztek. 2025. február 2. 13:31 Együttműködés a roncskutatók és a múzeum között Laczkó Dezső Múzeum Együttműködés a roncskutatók és a múzeum között Együttműködési megállapodást kötött a Laczkó Dezső Múzeum és a Magyar Roncskutató Egyesület, akik korábban már közösen tártak fel két második világháborús vadászgépet is Ajkánál, illetve a Balatonban. 2024. december 20. 15:17 Másodszor rendeztek várostörténeti konferenciát a Laczkó Dezső Múzeumban kultúra Másodszor rendeztek várostörténeti konferenciát a Laczkó Dezső Múzeumban A konferenciát a várostörténeti monográfia összeállításához kapcsolódóan, a munkaközi eredmények bemutatására szervezte a múzeum pénteken. 2024. november 23. 12:51 Jubileumi konferenciával ünnepelték a neves régészt, Palágyi Sylviát 80. születésnapján Laczkó Dezső Múzeum Jubileumi konferenciával ünnepelték a neves régészt, Palágyi Sylviát 80. születésnapján Nyolcvan éves lett Palágyi Sylvia, a hazai régészet egyik legelismertebb szaktekintélye, akinek a nevéhez többek közt a balácai római villagazdaság feltárása is köthető. A születésnap alkalmából egykori munkahelye, a Laczkó Dezső Múzeum jubileumi konferenciát szervezett. 2024. november 1. 8:46

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.