A mintákat az Osiris-Rex űrjármű gyűjtötte be a Bennu kisbolygóról még 2020-ban. Az akciót részben azért indították, mert a NASA szeretne többet megtudni a Kőris-hegy méretű kisbolygóról, már csak azért is, mert a pályája alapján van csekély esély arra, hogy a következő 300 évben becsapódik a Földbe. Fontosabb azonban, hogy az űrbéli mintákat vizsgálva közelebb juthatunk annak megértéséhez, hogyan alakult ki 4,6 milliárd évvel ezelőtt a Naprendszer – vagy akár maga az élet.
A Bennu kisbolygó az Osiris-Rex felvételén
Az autógumi méretű tárolót hőpajzs védte, amikor másodpercnkénti 12 kilométeres sebességgel belépett a légkörbe, majd ejtőernyő segítségével ért földet az Egyesült Államokban. A begyűjtött negyed kilogramnyi kőzet óriási mennyiségű információt jelent – a csillagászok ugyanis ahhoz vannak szokva, hogy mikroszkopikus méretű mintákat kell elemezniük. A tudósok arra számítanak, hogy a kőzetekben különféle ásványi anyagokat – többek között szilikátokat – találnak majd, melyek szerkezetében víz jelenlétét feltételezik. Ezek mellett rengeteg szén lehet a mintában: ezek – a szén és a víz – az élet alapvető építőelemei.
Tudósok a visszatért mintákat tartalmazó tartállyal (Fotó: NASA)
A NASA az első eredményekről október 11-én tart sajtótájékoztatót. Érdekesség, hogy a begyűjtött kőzet háromnegyedét azonnal elzárják a későbbi generációk számára, hogy a tudomány fejlődése révén felmerülő új kérdések és új vizsgálati módszerek miatt ne kelljen újabb költséges expedíciókat indítani a világűrbe, hanem legyen hozzáférhető vizsgálati anyag raktáron.
A Mars kövei maradnak a helyükön
Miközben a Bennuról sikeresen hazatért a vételezett kőzetminta, egyre borúsabbak a kilátások a Marson zajló hasonló küldetéssel kapcsolatban. Talán emlékeznek rá: a vörös bolygón jelenleg is szolgálatot teljesítő rover, a Perseverance kőzetmintákat bányászik a bolygóról, amiket kis kapszulákba zárva helyez el a Jezero-kráter felszínén. A tervek szerint a harmincas években egy olyan eszközt küldenek a Marsra, ami képes lesz ezeket a mintákat begyűjteni és visszahozni a Földre. Épp a napokban látott azonban napvilágot az a független jelentés, amely szerint ez az elképzelés "nem reális". A jelentés szerint "majdnem nulla a valószínűsége" annak, hogy a tervezett eszközöket 2028-ban útnak indíthatják. A jelentés szerint a küldetéshez rendelt költségvetés közel sem lesz elegendő, legalább a duplájára, vagy akár a triplájára lenne szükség a sikerhez, ennek az összegnek az előteremtése pedig "nagyon valószínűtlen". Emellett jelenleg a szükséges technológia sem áll rendelkezésre, ami a missziót biztonságosan végre tudná hajtani.
