A volt köztársasági elnök, a Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnöke a Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének konferenciájára érkezett Veszprémbe, ahol a plenáris ülések elején „Sport és környezetvédelem” címen tartott előadást, amiben viszont a címmel ellentétben még mélyebben elemezte a sport szerepét az emberek életében.
Ahogy ő megfogalmazta, a sport arra is szolgál, hogy felkészítse a testet a lélek virtusainak megvalósítására. A virtusok alatt pedig olyan tulajdonságokat lehet érteni, mint a rátermettség, elhivatottság, harciasság, bátorság, tudás, mértékletesség, igazságosság, vagy éppen a hit. Ez Schmitt Pál ars poeticája tágabb értelemben a sportról, ami egy olyan szegmense az emberek életének, ami elválaszthatatlan a társadalomtól, a gazdaságtól és a környezetvédelemtől is, bár utóbbiról kevesebb szó esik.
A volt köztársasági elnök ezzel szemben nagyon egyszerű példákat sorakoztatott fel, hogy milyen kapcsolatot lehet felfedezni a környezetvédelem és a sport között. Ráadásul ezek hatással is vannak egymásra. Például a tiszta levegő, a tiszta víz, talaj, a zajmentes rendezett környezet mind-mind olyan tényezők, amelyeket megálmodnak maguknak a sportolni vágyók. De, ha csak önmagukban értelmezzük ezt a felsorolást, akkor megvalósul az, amit a környezetvédelem címszó alatt szoktak érteni az emberek.
Tehát már ilyen alapszinten létezik ez a kapcsolat a környezetvédelem és a sport között, de ha jobban szétszálazzuk a kérdéskört, további kapcsolódásokat lehet felfedezni.
Az egyik ilyen a sportlétesítmények kialakítása, amiben Magyarország az utóbbi időben élen járt az EU országai között is. És bár az ilyen építkezések a legtöbb esetben valóban magukkal vonják a környezet károsítását, az egyáltalán nem mindegy, hogy a tervezéskor milyen szempontokra figyelnek. A hazai beruházásoknál minden esetben belekalkulálják a megújuló energiaforrások használatát, a takarékos üzemeltetést, de ami talán ezeknél is fontosabb a régi épületek felújítását is ösztönzik. (Ez egyébként egybecseng azzal, amit Lázár János mondott csütörtökön szintén Veszprémben, amikor ő az ipari beruházásoknál a barnamezős fejlesztéseket részesítette előnyben, azaz a leromlott állapotú épületek felújítását.)
Schmitt Pál előadásának további részében a sportoló emberek és edzők szemszögéből is végig járta a kérdéskört. Itt rávilágított arra, hogy a sportolók azok, akik legkönnyebben példaképpé tudnak válni, ezért nem mindegy, hogy milyen társadalmi témákat karolnak fel a versenypályán kívül.
Az edzők személye hasonlóan fontos, ők kvázi második szülőként tudják befolyásolni a gyermekek gondolkodásmódját, sok esetben nem csak a sporttal kapcsolatos küzdelem és kitartás szempontjából, hanem, hogy hogyan viszonyuljon a környezetéhez is.
Végezetül szót ejtett a politikai színtéren sokszor bírált sportrendezvényekről és sportberuházásokról is. Szerinte ezek már önmagukban, a puszta jelenlétükkel is a sportos és egészséges életmódot hirdetik. Az olyan nagyszabású sportesemények pedig, mint amilyen az atlétikai világbajnokság is volt ráirányítják a figyelmet az adott országra, ezen a figyelmen keresztül pedig könnyebben lehet pozitív üzeneteket eljuttatni az emberekhez világszinten is, akár a környezetvédelmi kérdésekben is.
