A megye most 18 szakképző iskolát tart fenn, melyből 15-öt azért vett át a települések önkormányzataitól, mert azok költségvetésének ez komoly megterhelést jelentett. Az országban több intézményt vontak össze, vagy zártak be. Veszprém megye nem ezt a megoldást választotta. A plusz vállalással, több száz milliós kiadást is a nyakába vett, ugyanis az állami normatíván felül 976 millió forintba kerül ezeknek az intézményeknek a működtetése, amely összeg az energiaárak növekedésével, a közalkalmazotti béremelkedéssel jócskán egy milliárd fölé fog emelkedni, - mondta Lasztovicza Jenő, a Veszprém megyei közgyűlés elnöke. A költségek racionalizálására hozták létre a TISZK-et. A szakképző intézmények társulásával megmarad az intézmények önállósága, viszont sokkal olcsóbbá válnak, hiszen egy irányítás alá kerülnek. Tavaly decemberben a megyei önkormányzat úgy döntött, hogy három TISZK-et hoz létre, ebből kettőt társult formában - Várpalotával és Pápával közösen -, egyet pedig integráltan: ide sorolták a két-két ajkai és tapolcai, valamint az egyetlen balatonfüredi szakképző iskolát. Márciusban a közgyűlés módosította a korábbi döntést, a polgármesterek kérésére kétfordulós tárgyalás után hozták meg azt a határozatot, hogy az egyik TISZK-ből (Tapolca, Ajka, Balatonfüred)a legolcsóbban működtethető iskolát, a tapolcai Széchenyit visszaadják az önkormányzatnak, így a megmaradt TISZK már tud társulási formában működni, ahogy a települések vezetői óhajtották.
Minden lehetőséget megvizsgáltunk, végül a három polgármesterrel közösen úgy döntöttünk, hogy Tapolca kapja vissza az egyik szakközépiskoláját, így a tapolcai önkormányzat lesz a megyei önkormányzat partnere a társult TISZK-ben - mondja Lasztovicza Jenő, aki megyei elnöki tisztsége mellett egyúttal Tapolca országgyűlési képviselője is. - Abban is megállapodtunk, hogy a három város öt-ötmillió forinttal hozzájárul a tapolcai iskola működési költségeihez. Azért döntöttek a tapolcai intézmény mellett, mert a három város által felajánlott 15 millió forint az iskolában a normatíván felüli kiadásoknak csaknem a felét fedezné.
Az elnöktől megtudtuk, hogy Schwartz Béla is ott volt az említett közgyűlésen, három alkalommal fel is szólalt. Schwartz Béla azt állítja, kérte, hogy a Bercsényi is kerüljön vissza az önkormányzathoz, hiszen jelen esetben ők adják a diákok két harmadát beleszólásuk viszont nincs az ajkai intézmények vezetésével kapcsolatos kérdésekbe. Az úgynevezett társulási tanácsba csak a két társult önkormányzat - jelen állás szerint a megyei és a tapolcai - delegálhatna tagokat. A polgármester, vagyis az ajkai önkormányzat pert indított a megyével szemben, eredménytelenül. A jogszabály amúgy egyértelműen kimondja, hogy az intézményátadás mindig egy teljes ciklusra szól. A visszavételről a négy év elteltével, egy új önkormányzat dönthet majd.
A megyei önkormányzat vezetői, Lasztovicza Jenő és Talabér Márta attól tartanak, hogy Ajka polgármestere a további civódással csak árt az ajkaiaknak. Elmondták, hogy kiemelten kezelik a Bánki Donát Szakképzőiskola mintegy 700 millió forintos felújítási projektjét. A pályázati pénz megszerzéséhez, viszont a polgármester lobbi-erejére is szükség van. A fenntartó már így sem költ keveset a két ajkai iskolára, a Bánki 77, a Bercsényi 66 milliós kiadást jelent évente.
Jelenleg a minisztérium által ajánlott külső szakértőkkel felmérést készíttetnek a Veszprém megye középiskoláinak helyzetéről, 2-3 éven belül ugyanis elengedhetetlenül reformokra lesz szükség. 1200 fővel csökken a gyerekek száma, és a tendencia folytatódik. Ennyi gyerekkel nem lehet feltölteni a jelenlegi osztályokat, ezért átszervezések biztosan lesznek a jövőben.
