Mitől különleges a snüssz?
A snüssz kis párnácskákba töltött dohányból, sóból és különböző aromákból (például citrusfélékből, gyógynövényekből) álló keveréket tartalmaz. Ennek az ínyünkre helyezésével, a nikotin nyálba történő beoldódásával érhető el a kívánt hatás. Általában kevesebb dohányt tartalmaz, mint egy cigaretta, így érthető módon „egészségesebbnek” nevezik. Mivel nem égéstermékkel visszük be szervezetünkbe a nikotint, kevesebb káros anyagot juttatunk a levegőbe, tehát a környezetre sem ártalmas annyira, a passzív dohányzás megszűnéséről nem is beszélve.
A cigaretta használatával összehasonlítva pedig a snüssz révén csökkenthető azon daganatos megbetegedések esélye, amelyek a dohányosoknál fennállhatnak (például a tüdő- vagy a torokrák).
A cigarettánál csak jobb lehet
Miért tiltja akkor az Európai Unió?
Az EU már 1992-ben bevezette a törvényt, amely tiltja a snüssz árusítását, ezzel azonban főleg az volt a cél, hogy ne kerülhessen újabb dohánytermék a piacra. Ennek megfelelően manapság sem kapható hazánk egyik üzletében sem. Svédország viszont csak annak fejében lépett be az EU-ba, ha mentesül a szóban forgó törvény alól. Az Európai Unió ezenkívül elvárja, hogy tagállamai 2040-re füstmentessé váljanak, amibe a snüssz tökéletesen beleillik, mivel Svédország ennek köszönhetően csökkentette 5 százalékra dohányosainak számát, szemben a nagyjából 25 százalékos EU-s átlaggal.
A snüssz árnyoldalai
Mielőtt mindenki azonnal megrendelné a napi snüsszadagját, érdemes megemlíteni a hátrányait is. Míg Svédország rendkívül büszke arra, hogy áttértek a dohányzásról a snüsszre, továbbra is egy dohánytermékről van szó, így nem elhanyagolható a káros hatása a szervezetünkre. Összességében pedig ma is a lakosság közel ötöde él valamilyen dohánnyal Svédországban, hiába csak 5 százalékuk használ cigarettát. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) így nem győzi hangsúlyozni, hogy nem megoldás egy káros termékről egy másikra váltani.
Egyelőre kevés az olyan kutatás, amely a snüssz egészségügyi és környezeti kockázatát vizsgálja, mára azonban született néhány publikáció a témában. Például egy norvég tanulmány szerint használata növelheti a hasnyálmirigy- és a gyomorrák kialakulásának kockázatát.
Továbbá gyakori használata a cukorbetegség kialakulását is eredményezheti. Egy ennél átfogóbb tanulmány született Svédországban, amely a snüssz hosszú távú hatásait behatóbban vizsgálta, nem dohányzó emberek szokásait megfigyelve közel 30 éven át. A kutatásból kiderült, hogy használata nagyban megnövelheti különböző ráktípusok kockázatát, és sokkal nagyobb eséllyel okozhat szív- és érrendszeri megbetegedéseket a dohányterméket nem használó emberekkel összehasonlítva [1]. Ezenfelül még fogainkra, illetve ínyünkre is káros, mivel a dohányt közvetlenül ide helyezzük fel.
Hatása a környezetre
A snüssz nagyrészt dohányt tartalmaz aromákkal és természetes anyagokkal kiegészítve, így ellentétben a cigarettával és társaival – amelyek szűrőjében rengeteg adalékanyag található – sokkal kevesebb mérgező anyagot jelentenek hulladékként, mint az eldobált csikkek.
A dohányt tartalmazó kis párnákat általában valamilyen cellulózból készítik, ezek a természetben könnyedén lebomlanak károkozás nélkül.
Amíg a cigarettát és egyéb elektromos változatait rendszerint papírdobozokban forgalmazzák, addig a snüsszt műanyag alapú tárolókban tudjuk megvenni, ami rossz esetben a természetben végezheti. Ezek rendszerint polipropilénből (PP) vannak, érdemes rájuk odafigyelni, mivel szelektíven gyűjthetők, így újrahasznosíthatók. A doboz belsejét legtöbbször valamilyen paraffinnal vonják be, így védve a természetet az esetleges szivárgástól. Tehát összességében a „hagyományos” cigarettákkal szemben kisebb mértékben szennyezhetik a környezetet.
Viszont itt sem elhanyagolható a dohány feldolgozásával és megfelelő formába hozásával elkövetett környezetszennyezés mértéke. Termesztésük közel 5 százalékban hozzájárul az erdőirtáshoz. A dohány előállításával (ebbe természetesen beletartozik az elektromos és a hagyományos cigarettákhoz felhasznált dohány is) közel 325 ezer kg káros vegyi anyagot juttatnak a környezetbe egy év alatt.
Összességében nagyjából 80 millió tonnányi szén-dioxiddal egyenértékű káros anyagot termel az iparág, amihez így a snüssz előállítása is hozzájárul.
Mi a helyzet a tubákkal?
Sokan a Pál Utcai fiúkból ismerhetik, de manapság is fellelhetjük itt-ott a tubákot, ami lényegében egy nagyon finomra őrölt dohány, amit kis műanyag dobozban árusítanak. Az 1700-as évek egyik legelterjedtebb dohányfogyasztási formája volt. A tubák vagy török eredetű nevén burnót orrba történő felszívásával az orrnyálkahártyán keresztül szívódik fel a nikotin. Bár szintén jóval kevésbé káros egészségünkre, mint a legtöbb dohánytermék, így is majdnem 80 százalékkal képes növelni a szájrák kialakulásának kockázatát. Környezeti szempontból hasonló hatása van, mint a snüssznek. A doboz általában itt is műanyag, amely legtöbbször újrahasznosítható. A fő probléma itt is a dohány előállításával és őrlésével keletkező környezetszennyezés.
Összegzés
A snüssz (a tubákkal egyetemben) valóban egy környezetre kevésbé káros és „egészségesebb” alternatíva más, füsttel járó dohánytermékekhez hasonlítva. Azonban a snüssz is nagyban károsíthatja szervezetünket és környezetünket is, úgyhogy mindenképp érdemes vigyázni vele, és ha lehet, kerülni a használatát.
