Változott május elsejétől az átutalási megbízással történő készpénz befizetés, hétköznapi nevén a sárga csekkes befizetés szabálya, így könnyen előfordulhat, hogy a június első napjaiban érkező, az előző havi fogyasztásról szóló számlákon - ha nem figyeltünk eléggé - akár késedelmi kamat is lehet, hiába fizettük be a határidő napján a csekket.
Eddig a sárga csekkek a posta pénztáránál történő befizetéssel teljesítettnek voltak tekinthetők, így a befizetők hosszú évek alatt megszokták, hogy a sárga csekken feltüntetett fizetési határidő számukra a postai befizetés határidejével azonos.
Jó lesz azonban szakítani a korábbi szokásokkal: az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) most arra figyelmeztet, hogy egy törvénymódosítás nyomán a Magyar Nemzeti Bank tavaly novemberben módosított rendelete szerint a fizetési megbízás 2010. május elsejétől azon a napon teljesül, amikor a pénz a kedvezményezett - legtöbb esetben a szolgáltató számláján megjelenik.
Hogy a befizetők ne legyenek teljes bizonytalanságban a postán való befizetés optimális időpontjával kapcsolatban, a posta részére a jogszabály legfeljebb 2 napot engedélyez a befizetett összeg címzetthez történő átutalására. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a csekken feltüntetett fizetési határidő előtt legalább két munkanappal korábban kell a postán a csekkeket befizetni.
A változás kapcsán az OFE a lakosságot széles körben kiszolgáló vállalkozásokat energiaszolgáltatókat, vízműveket, távközlési társaságokat, távhőszolgáltatókat - pedig arra kéri, hogy tanúsítsanak fogyasztóbarát magatartást, és minél hatékonyabban tegyenek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. Így például éljenek azzal a lehetőséggel, hogy a számláikban, vagy a kísérő számlalevelükben, honlapjukon szembetűnő módon hívják fel a fogyasztók figyelmét a változásra.
Az OFE szerint kimondottan fogyasztóbarát megoldás lenne, ha a csekkeken a csekk befizetés határnapját tüntetnék fel, nem pedig a pénz beérkezésének határidejét. Emellett azt is kérik a szolgáltatóktól, hogy a tájékoztatás után is adjanak némi türelmi időt arra, hogy a fogyasztók a változást megszokják, és ne essenek azonnal fizetési késedelembe.
A Heti Válasz Online kérdésére a rendeletet módosító Magyar Nemzeti Bank sajtóosztályán közölték: a változtatásra a pénzforgalomi szabályozás Európai Uniós harmonizációja miatt volt szükség. A sárga csekkre vonatkozó korábbi szabályok ugyanis nem feleltek meg sem az uniós elveknek, sem a kor követelményeinek.
Ráadásul a többi fizetési móddal - mint például az átutalás, a készpénzátadás, a beszedés ‑ szemben kivételezett helyzetben volt a csekk, hiszen azoknál a teljesítés csak akkor történt meg, amikor a pénz megérkezett a kedvezményezetthez. Az MNB tehát a nem új szabályt hozott, hanem csak a sárga csekk pozitív diszkriminációjának kötelező alkalmazását szüntette meg.
A jegybank ugyanakkora emlékeztet arra, hogy a sárga csekkre vonatkozó általános szabálytól törvény vagy a felek megállapodása alapján el lehet térni. Eltérő törvényi szabályozásra példa az adózás rendjéről szóló törvénynek az a változatlan rendelkezése, amely a készpénzfizetés esetében az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adót a pénzforgalmi szolgáltató vagy az adóhatóság pénztárába befizették, illetve postára adták.
Az MNB szerint annak sincs törvényi akadálya, hogy a közüzemi szolgáltatók a szerződésben továbbra is úgy állapodjanak meg az ügyfelekkel, hogy a sárga csekkes befizetés esetén változatlanul a postai befizetés időpontját tekintsék fizetés teljesítési időpontjának. Ehhez természetesen szükség van a szolgáltatók akaratára és a szerződések módosítására. Amíg viszont ez nem történik meg, figyelembe kell venni azt, hogy késedelmi kamatot számolhatnak fel a szolgáltatók, ha továbbra is csak akkor fizetjük be a számlákat, amikor a csekken szereplő fizetési határidő lejár.
