Magyarországon sokan úgy hiszik, védve vagyunk a komoly természeti katasztrófáktól, hisz a hazánkat körülölelő hegyek biztonságot nyújtanak. A május óta tartó ítéletidő azonban többekben kérdőjeleket vet fel, így megkérdeztünk egy szakértőt. Dr. Szacsky Mihály klímakutató, a Pannon-Palatinus tudományos társaság tagja rossz időt jósol a jövőre.
-A mostani viharok és a rengeteg csapadék összefüggésbe hozható-e a globális felmelegedéssel?
- Napjaink problémáit szinte mindig a múlt eseményeiben kell keresni. A Pannon-Palatinus szemlélet segítségével nem teszünk mást, mint a múltat részletesen vizsgáljuk, ezzel egy időben a zajló folyamatok sokaságát elemezzük. Így a feltárt folyamatok ismeretében a jövőben várható eseményeket is előre vetíthetjük.
Mindezek alapján egyértelmű, napjaink időjárási anomáliái a globális klímaváltozással hozhatók összefüggésbe. A hazai tudományos élet egy másik munkacsoportja is három év kutatómunkája alapján azt állította: „nem zárható ki a jövőbeni klímaváltozás”. Azt is kijelenthetjük, hogy összetett folyamatokról van szó, aminek csak egy eleme a globális felmelegedés. A nemzetközi klímavédelmi erőfeszítések, valljuk be nehézkesen haladnak. Az emberiség nem tesz meg mindent azért, hogy legalább csak mérsékelje azokat a környezeti károkat, katasztrófákat, amelyeket Ő maga hozott létre és okozott. Tehát az okozatok halmaza eredményezheti a globális felmelegedést, amely csak egy eleme a környezetben zajló átalakulásoknak.
Természetesen feltehető az a kérdés, hogy miért vagyunk olyan biztosak a dolgunkban. A Palatinus „Klub” alapítói 2004-ben indították útjára a nyitott minden kötöttségek nélküli szabad tudományos szellemiséget képviselő mozgalmat, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a Római Klub, lassan véglegesen megszűnő munkáját folytatni lehessen. Az elmúl hat év alatt közzétett palatinuszi elemzések és tanulmányok, amelyek a jövőre vonatkoztak, sajnos minden esetben bebizonyosodtak.
- Mennyire lehetünk nyugodtak itt Magyarországon, valóban elkerülnek bennünket a természeti katasztrófák?
- Nem tudok megnyugtató választ adni. A természeti katasztrófákat valóban globális problémaként kell kezelni. Azokat a természeti katasztrófákat, amelyek minket is közvetlenül érintenek, úgy kell felfogni, hogy a természet törvényeivel egyező módon zajlanak. A természet nem ismer határokat és nem ismeri az ember alkotta törvényeket. A természeti folyamatok épített környezetünkre gyakorolt hatását csak mi emberek fogjuk fel egyes esetekben katasztrófának. Kérdés az is, hogy mit nevezünk természeti katasztrófának. Például, abban az esetben, ha a települést körbevevő domboldalon kivágunk minden fát és a megnövekedett nagy mennyiségű csapadék rövid idő alatt zúdul a területre, akkor biztosak lehetünk abba, hogy megcsúszik a fedő talajréteg és iszappal önti el a települést a viharos nagymennyiségű eső. Ebben az esetben is csak magunkat okolhatjuk gondatlansággal, mert minden előre kiszámítható lett volna.
- Gyakrabban számíthatunk hazánkban is pusztító ítéletidőre?
- Jóslásokkal nem célszerű foglakozni. Minden elemzés azt mutatja, hogy a klimatikus változások szélsőséges meteorológiai jelenséggel járnak. Abban az esetben, ha tudatosan felkészülünk ezekre az eseményekre, kevésbé fognak katasztrofális hatásokat gyakorolni. Valljuk be, a legnagyobb károk az építet környezetünkben és a megváltoztatott természeti területeken következik be, azaz a mezőgazdaságot sújtja a legjobban. Persze az erdős területeket és egyéb természeti környezetet is súlyosan károsíthatnak a klimatikus katasztrófák. Ezek megítélését bonyolult és összetett elemzésekkel lehet csak elvégezni.
- Megváltozik-e az évszakok rendje, jellemzőik?
- „Lengyelországban és Magyarországon ötven év múlva olyan klíma lesz, mint ami manapság Szicíliát vagy Dél-Spanyolországot jellemzi – olvasható a Világbank jelentésében.”. Ezzel az idézettel gondolom a feltett kérdésre elégséges választ adtam. A leegyszerűsített világbanki jelentésnek van egy nagyon nagy hibája: prognózisukat úgy készítették el, hogy figyelembe vették a „Fenntartható fejlődés” minden környezetre gyakorolt hatását és elemét. A környezeti, klimatikus, ökológiai katasztrófákat mellékes „zavaró” tényezőként kezelik, a cél csak a fenntartható gazdasági növekedés. Ez a szemlélet teljes mértékben elfogadhatatlan és természetesen járhatatlan út.
A feltett kérdésekre tehát – sajnos - nem tudtam optimista válaszokat adni. A globális felmelegedéssel egy időben a szélsőséges időjárási jelenségek is tapasztalhatók lesznek, nem csak hazánkban, hanem az egész világon. Nem lehetünk nyugodtak, mert ezek a természeti katasztrófák a továbbiakban is súlytani fogják hazánkat. Az évszakok megnyúlnak, vagy rövidülnek, egyes ismert évszakok lehet, hogy megszűnnek és a plasztikus átmenet helyett harsogó tomboló jelenségek lesznek megfigyelhetőek.
Óvatosan tegyük fel azt a kérdést, nem lenne célszerű a fenntartható fejlődés természetromboló folyamatainak erőltetése helyett a fenntartható természeti egyensúlyra való törekvés megvalósításán fáradozni?
