A döntésről kiadott közlemény szerint azért határoztak az alapkamat
megemelése mellett, mert úgy látják, hogy az inflációs cél teljesülését
a monetáris politika számára releváns időhorizonton jelentős felfelé
mutató kockázatok övezik.
A testület továbbra is úgy látja: a magyar gazdaságot visszafogott
növekedés és a belföldi, valamint nemzetközi eredetű költségsokkok
hatására az inflációnak a korábban vártnál lassabb ütemű csökkenése
jellemzi.
A monetáris politikát már rövid távon is jelentős
felfelé mutató kockázatok terhelik, ennek is szerepe volt a
kamatemelési döntésben. A monetáris tanács elkötelezett a (2009-es) 3
százalékos inflációs cél mellett, és meg kívánja előzni az inflációs
sokkok áttételes hatásait.
Az infláció 2009-ben, változatlan
monetáris kondíciók mellett, számottevően meghaladhatja az inflációs
célt, 2010-ben viszont – amennyiben a felfele mutató jelentős
kockázatok nem realizálódnak – elérheti azt. A költségvetési politika
kereslet-visszafogó hatása is segíti a dezinflációt. A külső és belső
egyensúlyi helyzet javulása várhatóan mérsékli a gazdaság
sérülékenységét - fogalmaz a tanács.
A monetáris politika
számára releváns időhorizonton ugyanakkor jelentősek a felfelé mutató
inflációs kockázatok. A továbbra is fennálló alkalmazkodási kényszer
ellenére, a sorozatos költségsokkok következtében a bérdinamika
mérséklődése a korábban vártnál lassabb lehet. Növeli az inflációs
veszélyt, ha a gazdasági szereplők nagyobb teret engednek a
költségsokkok továbbhárításának. A kockázatot növelné, ha folytatódna a
globális inflációs környezet romlása.
A monetáris tanács
megítélése szerint az eddigi monetáris szigorítás – a gazdaságot érő
erőteljes költségsokkok ellenére – elősegíti az infláció további
csökkenését. A tanács továbbra is szükségesnek tartja a szigorú
monetáris kondíciók fenntartását, és kész megtenni a szükséges
lépéseket, amennyiben az inflációs cél elérése veszélybe kerül.
Az ülés rövidített jegyzőkönyve június 13-án jelenik meg.