Közel száz TISZK (Térségi Integrált Szakképző Központ) működik Magyarországon: Szegedtől Nyíregyházáig, Nagykanizsától Szombathelyig érkeztek vendégek a Gizella Hotelbe, ahol a szervezeteikben hasonló problémákkal küzdő szakemberek tartottak előadásokat, kötetlen beszélgetéseket folytattak, többek között a TISZK-ek fenntarthatóságainak lehetséges módjairól, a munkaerő-piaci kilátásokról.
A rendezvény célja, hogy a két évvel ezelőtt létrehozott integrált szakképző központ, a Pannon Tiszk Veszprém Nonprofit Kft. – melynek fenntartói a Pannon Egyetem és az önkormányzat - további működtetésének, feltételeinek vizsgálatát, és ennek lehetőségét tárgyalják – tudtuk meg Hegyi Gábor a szervezet ügyvezetőjétől.
Hegyi Gábor
A TISZK feladata, hogy az aktuális munkaerő-piaci igényekhez illeszkedő oktatást biztosítsa a diákok számára, a legkorszerűbb technológiák, gépek, tanműhelyek, eszközök alkalmazásával. A képzések a TISZK partnerintézményeiben olyan szakmacsoportokban indulnak, mint például informatika, gépészet, kereskedelem-marketing üzleti adminisztráció és elektronika-elektrotechnika.
Az előadások témái színes körben tértek ki a munkaerő-piac,az oktatás, valamint a szakképzés újabb lehetőségeire.
Orosz György, a Pannon Egyetem Stratégiai igazgatója rámutatott, hogy a felsőoktatásban úgynevezett mennyiségi expanzió, vagyis óriási növekedés következett be, 1990-ben 24 ezer diák államvizsgázott sikeresen, 2008-ban már 49 ezer, így a fiatal álláskeresők egyre nehezebb körülményekkel néznek szembe. „Az elitképzés tömegképzéssé válik” – vélekedett dr. Tóthné Schléger Mária. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szakterületi koordinátora a képzések támogatásáról beszélt, amely a változásokhoz való alkalmazkodás elősegítésének és a szerkezetváltási folyamatok kezelésének legfontosabb eszköze – vallotta.
- Azokat a programokat is támogatjuk, amelyek a különböző szervezeteknek, köztük a civil szervezeteknek és intézményrendszereknek a változásokhoz való igazodását, a gazdasági-társadalmi kihívásoknak való megfelelését szolgálják. A képzéseknek külön figyelmet kell fordítaniuk a munkaerő-piaci kompetenciák megerősítésére, köztük a digitális írástudás fejlesztésére – hangzott el az előadáson.
A Tiszkek fenntarthatóságainak lehetséges módjairól beszélt Kovács Andrea, a Savaria Tiszk képviseletében: a hatékony szabályozás és az együttműködés a partnerintézetek között a legfontosabb súlypontok – mutatott rá Kovács Andrea, majd Környei László, a Commitment Zrt. szakmai igazgatója osztotta meg a meghívott vendégekkel gondolatait.
- A beiskolázások adminisztratív eszközökkel történő korlátozása helyett az érettségi utáni szakképzés erősítését a TISZK-ekbe integrálását preferáljuk. A nemzetközi összehasonlításban is legalacsonyabb magyar felnőttképzési arány javítását a TISZK-ek fő feladatává és fenntarthatóságuk kritériumává kell tenni. Az a lehetőség, hogy a térségünkben működő támogató vállalkozások, a szakmai kamarák, a nagyobb munkáltatók közvetlenül a TISZK-kel tarthatják a kapcsolatot, lehetőséget teremt arra, hogy a munkaerőpiac igényeit a képzés a lehető leggyorsabban, rugalmasan és hatékonyan kövesse – mondta, majd hangsúlyozta: „a tanuló diákok a szakképzés során a gyakorlatot tanulószerződés alapján, vagy az iskolai tanműhelyben teljesíthetik”.
