A tó történetében először nyert bizonyosságot, hogy a különféle mikroműanyagok – a sajnálatos globális trendeknek megfelelően – a Balatonban is jelen vannak.
A vizsgálatok során a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet és az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. szakemberei összesen hétfajta polimertípust azonosítottak az 50-100 µm mérettartományban, melyek közül a polipropilén- és a polietilén-szemcsék voltak a leggyakoribbak. Típustól függetlenül 1000 literenként átlagosan 5,5 db fordult elő belőlük, amely hasonlónak mondható a különböző európai tavakban mért értékekhez.
Az ökoszisztémákban megjelenő mikroműanyag terhelések az utóbbi évtizedben egyre nagyobb aggodalomra adnak okot, ezek a parányi polimerek ugyanis akut és krónikus hatásokat okozhatnak az algákban, illetve a különböző gerinctelen és gerinces szervezetekben is.
Illusztráció: Domján Attila / vehir
Emellett ráadásul az is egyre nyilvánvalóbb, hogy a mikroműanyagok felületéhez különféle emberi eredetű szennyező anyagok (pl. gyógyszermaradványok, policiklusos aromás szénhidrogének és növényvédőszerek hatóanyagai) is hozzákötődhetnek, ami még tovább erősítheti az anyagok toxikus hatását, valamint az élő szervezetekben és a táplálékláncban történő feldúsulását.
Ehhez kapcsolódóan a kutatócsoport azt is igazolni tudta, hogy a polisztirol és a polietilén önmagában, illetve egyes fogamzásgátló-maradványokkal (azaz progeszteronnal, drospirenonnal és levonorgesztrellel) együtt viselkedési és biokémiai változásokat okoz a nagy vízibolha egyedeiben.
Az új eredmények és tapasztalatok alapján a MATE és az Eurofins Kft. szakemberei pályázati együttműködés keretében olyan további antropogén eredetű mikroszennyezőket keresnek, amelyek vizes közegben bizonyíthatóan megkötődnek a mikroműanyagok felületén.
