Navracsics Tibor az EU egyik atyjaként emlegetett Robert Schuman volt francia miniszterelnököt idézve arról beszélt: mielőtt Európa gazdasági, katonai egységgé válna, kulturális egységgé kell válnia. Európa elsősorban kulturális egység. Szükség van egy nemzeti kultúrák között, mögött meghúzódó közös európai kultúrára.
A miniszter kifejtette: napjainkban egy közös európai politikai képződmény szülési fájdalmait érzékeljük, de még nem látni, milyen lesz az eredmény. Navracsics Tibor szerint az nyilvánvaló, hogy az európai intézmények nincsenek a helyükön. Sem a bizottság, sem a parlament nem az alapszerződés által előírt pályán mozog. Ugyanakkor kialakulóban van egy európai közvélemény, például a 2019-es EP-választásokon európai szintűvé vált a migráció vagy a klímaváltozás problémája és ilyen lehet a 2024-es európai választásokon Magyaraország és a demokrácia kérdése. Eddig sokan arra panaszkodtak, hogy unalmasak az európai intézmények, de ez változóban van. A migráció vagy a klímaváltozás már valódi európai politikai problémává vált. Valamilyen közös európai politikai tér van alakulóban és ennek jobb, ha ennek megtanuljuk a nyelvét, ha érvényesíteni akarjuk érdekeinket.
Hozzátette: az EU akarhat demokrácia lenni, de amíg nincs mögötte politikai közösség, addig nem lesz demokratikus politikai legitimációja. Sokáig tartott, amíg az unió eldöntötte, hogy akar-e egyáltalán demokrácia lenni, ez sokáig nem volt rövid távú cél. Most sem maga az EU próbál demokrácia lenni, inkább a tagállamokon próbál számon kérni valamiféle homályos demokrácia-kritériumokat - jegyezte meg a miniszter. Az európai föderalizmusról szólva Navracsics Tibor kifejtette: az EU nem európai szuperállam, hanem a nemzetállamokat meghaladó államközösség irányába tart.
