A kisgyermekek és az allergia

A kisebb fertőzések viszont, - úgy tűnik - megvédenek az allergiás reakciótól. Döntő szerepe van a helyes táplálkozásnak. Az allergia nem gyógyítható, de eredményesen kezelhetők a tünetek, és főleg elkerülhető az allergiás állapot súlyosbodása.
A környezetben lévő anyagokat a szervezet idegenként ismeri fel, és ezekre túlérzékenységi reakcióval válaszol, ami különböző betegségi tünetek kialakulását eredményezi. A legtöbb emberben a szervezet immunrendszere ezeket az idegen anyagokat tolerálja, és betegség nem alakul ki. Ha azonban a szervezet védekező rendszere nem működik tökéletesen, allergiás tünetek alakulhatnak ki a bőrön, a légzőrendszerben és a gyomor-bélcsatornában. Allergiát a legkülönbözőbb anyagok okozhatnak: házipor (ill. a benne élő poratka ürüléke), virágporok, állati szőr, tápanyagok és gyógyszerek. Csecsemő és kisgyermekkorban a táplálékokban lévő fehérjék (tehéntej, tojás, szója, hal, dió, stb.) váltanak ki leggyakrabban allergiás reakciót.
A szervezet immunológiailag a csecsemőkorban a legvédtelenebb, ezért ekkor alakul ki leggyakrabban allergiás megbetegedés. A szoptatás korai elhagyása, idegen fehérjék korai beiktatása az étrendbe és a családi allergia hajlam hozzájárulhat a gyermekben az allergia kialakulásához. Csecsemőkorban a bélnyálkahártya védelmi funkciója még nem érett, és a nem tökéletesen lebontott fehérjék a szervezetbe bejutva túlérzékenységet válthatnak ki.
Körülbelül az újszülöttek 10-15%-a tekinthető allergiás megbetegedések kialakulása szempontjából veszélyeztetettnek. Ha az egyik, de különösen, ha mindkét szülő, vagy a gyermek testvére allergiás, akkor nagy az allergia kialakulásának a veszélye.
Ennek ellenére az ő esetükben is ki lehet kerülni az allergia kialakulását, hiszen ma már az allergiás megbetegedés megelőzésére vannak olyan ajánlások, amelyeknek a betartása esetén csökkenthető a megbetegedés kialakulásának veszélye.
Nem mindig könnyű az allergiás eredetű és az egyéb okok által kiváltott betegségek elkülönítése. Az allergia jelentkezhet hányás, elhúzódó hasmenés, étvágytalanság formájában, de okozhat csalánkiütést és ekcémát is a bőrön. Együtt járhat a szemhéj duzzanatával és a nyálkahártyák gyulladásával. Krónikus tüsszögés, köhögés légúti allergiás megbetegedés jele lehet. Ezek a megbetegedések elhúzódóvá és súlyossá válhatnak, ha nem ismerik fel az allergiás eredetet és nem térnek át megfelelően összeállított diétás étrendre. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az allergiára veszélyeztetett csecsemő minél később találkozzon az allergia kialakulását elősegítő tényezőkkel. Ilyen módon, ha nem is 100%-os a védelem, de csökken az allergia kialakulásának veszélye.
Nem lehet tudni pontosan, miért növekszik évről-évre az allergiás betegek száma, minden esetre három alapvető okra lehet gyanakodni. Az első, hogy környezetünkben több az allergén.
Példa rá a parlagfű, egy olyan növény, amely Magyarországon nem volt őshonos. Másik jó példa a lakás: a lakótelepi lakások építésével kezdődött a modern belső környezet elterjedése, teret hódítottak maguknak a padlószőnyegek és a tapéták. Lassan már közismert, hogy a padlószőnyegben a házipor-atkák szaporodnak jól, a tapéták pedig a penészgombáknak adnak otthont. A tapéták elszíneződött, feketés és felhólyagosodott részei nagy valószínűséggel penészgombával fertőzöttek.
Említést érdemelnek még a különböző mosó- és tisztítószerek, amelyeknek sohasem látott választékával az ember immunrendszere nem tud lépést tartani.

Japánban észrevették, hogy a japánfenyő pollenjére allergiássá vált emberek a gyorsforgalmi utak közelében élnek. Ugyanezek az emberek távolabb nem szenvedtek az allergiától, annak ellenére, hogy a japánfenyő ott is megtalálható volt. Kiderült, hogy a kipufogógáz, és főleg a diesel-meghajtású járművek kipufogó gázainak szilárd részecskéi a virágpor-szemcsékre rátapadva megváltoztatják azok felszínét. A pollenek felszíni pórusaikon keresztül fehérjéket bocsátanak ki, de a szennyező anyagok hatására a fehérjekiválasztás mennyisége és minősége is megváltozik. A kiválasztott fehérjék között több fehérjebontó enzim található, amelyek a nyálkahártyákat irritálják. Így függhet tehát össze a környezetszennyezés és az allergia.
A harmadik valószínűsíthető tényező, immunrendszerünk megváltozása. Különösen a nyugati országokban népszerű az ún. hygiene-elmélet, amely azon a megfigyelésen alapult, hogy a testvér, gyerekkörnyezet nélkül felnövő, jómódú, steril körülmények között élő gyerekek gyakrabban lesznek allergiások, mint a gazdaságilag kevésbé fejlett környezetben, sok testvér mellett növekvő, kicsi csecsemőkoruktól sok bakteriális és vírusos fertőzésen áteső gyerekek. A nálunk klasszikussá vált „A gyereknek egy kiló koszt meg kell ennie, hogy egészséges legyen” mondás tehát valószínűleg tényleg igaz, az immunrendszernek a normális immunglobulin-termelés beindításához szüksége van a korai fertőzésekre.
Azt gondolhatnánk, hogy az allergia csak későbbi korban jelentkezik az erre hajlamos gyermekeknél. Sajnos, bár a tendencia igaz, - az életkor előrehaladtával egyre több mindenre leszünk allergiásak, - kevesen gondolnak rá, hogy a legkisebbeket is érintheti a kellemetlenség, és hogy a megelőzés pici korban kezdődik.
Megfigyelhető, hogy azok, akik valamilyen allergiában már szenvednek, idővel egyre több mindenre lesznek érzékenyek, az allergia ún. generalizálódásához tehát idő kell.
Az egymás után jelentkező allergiák sorában az első rendszerint valamilyen bőrallergia, ekcéma, amely már sajnos a kiscsecsemőknél sem ritka. Ezt követően jelentkezik az asztma, amely típusos esetben csak 3 éves kor után jelentkezik, de nem kizárt csecsemőkorban sem. Az ún. allergiás menetelés következő állomása a szénanátha, vagy helyesen allergiás nátha, amely szerencsére 6 éves kor előtt nagyon ritka, de előfordulhat három éves korban is. A legsúlyosabb a generalizált allergia, amikor az anafilaxiás sokk életveszélyes állapotot is okozhat. Sajnos már pici csecsemőnél is megjelenhet, rovarcsípés vagy valamely táplálék is kiválthatja. A 0-3 éves korosztály esetében a közvetlen kiváltó ok rendszerint valamilyen táplálék.
A megelőzésre a veszélyeztetett családokban van a legnagyobb szükség, ahol az egyik vagy mindkét szülő allergiás, az egyik szülő és egy egyenes ági rokon szenved allergiában, vagy az újszülöttnek egyik testvére allergiás. Csak olyan rendszabályok bevezetése célszerű, amelyek senkinek sem károsak, és mindenkinek hasznosak.
A terhesség alatt az anya ne dohányozzék, és kerülje a passzív dohányzást is. Születés után a legfontosabb a teljesen dohányfüst nélküli környezet és az anyatejes táplálás legalább féléves korig, mert így nem kerül a baba emésztőrendszerébe testidegen fehérje. A lakást úgy kell előkészíteni, hogy ne legyenek benne allergének. Nem szabad otthon állatot tartani, gyakran kell porszívózni, ne legyen a lakásban penészgomba.
Az allergiás menetelés egyes további lépéseinek megelőzése is nagyon fontos. Az ekcémás kisdedek felénél a későbbiekben sajnos asztma alakulhat ki, ami azonban megfelelő gyógyszer adagolásával megelőzhető, ráadásul az ekcéma tüneteit, elsősorban a viszketést is enyhíti, ezért a megfelelő megelőző gyógyszer alkalmazásáról gyermekorvosnál, -allergológusnál kell érdeklődni.
A táplálékallergiával kapcsolatban fontos, hogy nemcsak maguk az ételek, hanem a különböző tartósítószerek, színezékek és állományjavítók is jócskán lehetnek allergének, akár nyomokban is, amekkora mennyiségeket nem is kötelező feltüntetni az egyes élelmiszerek csomagolásán. Ezért lehetőleg otthon készített, tartósítószer-mentes és színezetlen ételeket fogyasszunk.
Legyünk óvatosak a mosóporokkal is. Különösen az enzimes (Bacilus subtilusból készült) mosóporok apró porszemcséinek belégzése okozhat allergiás eredetű nehézlégzést. A ruhában maradó mosószer-maradék a bőr tartós irritációját, csalánkiütést, ekcémát okozhat.
Bármit is mondanak a tévéreklámok, a gyerekek túlzottan steril körülmények között tartása, és a különböző antibakteriális szappanok és fürdők folyamatos alkalmazása nem indokolt. Egyrészt, mert az immunrendszer egészséges fejlődéséhez szükség van kisebb-nagyobb fertőzésekre, a bélflóra kialakulásához pedig hasznos mikroorganizmusokra, másrészt, mert a különféle, gyakran használt tusfürdők kiszárítják a bőrt, és fölöslegesen eltávolítják védőrétegét.
Az újszülötteknél amúgy is babasampont használunk, a nagyobb gyerekeknél pedig fölösleges, legfeljebb járványos időszakokban érdemes velük mosdani.