A szervezők igyekeztek a száraz, nyakkendős üzleti fórum tematikájánál színesebb rendezvényt tető alá hozni a herendi művelődési házban, ezért rögtön a megnyitó után Süle Zsolt, zenész adta elő a Zöld a május, valamint a Befúj című dalát, mindkettővel A Dal versenyében lépett fel az ismert helyi előadó.
Süle Zsolt
A találkozóra egyébként körülbelül 70 helyi vállalkozó volt hivatalos, a település nagyobb cégei – mint a Herendi Porcelánmanufaktúra, vagy éppen a Csatári Plast – mellett kis- és középvállalkozók is.
Őket elsőként Ovádi Péter, a térség országgyűlési képviselője köszöntötte, aki kiemelte, hogy egy régió sikerei mögött mindig a helyben tevékenykedő vállalkozók állnak, akik a háttérből biztosítják a hajtóerőt a fejlődéshez. Hozzátette, hogy bár kihívásokkal teli év elé nézünk, együtt könnyebb lesz megtalálni a kiutat a nehézségekből.
A képviselő után Jánszky László, polgármester osztotta meg gondolatait, aki rávilágított arra, hogy az emberek ébrenlétük felét a munkahelyeiken töltik, ezért fontos, hogy a vállalkozók biztosítsák a termeléshez szükséges jó körülményeket a kollégáiknak. Ugyanakkor az önkormányzat szerepe is fontos, hiszen nekik a munkahelyen kívüli élet minőségének javítása a feladatuk: igényes kikapcsolódási lehetőségek, szociális rendszer biztosítása, családok védelme. Ez a kettő tényező, a munkakörülmények és a szabadidő pedig hat egymásra, és csak együtt lehetnek hatékonyak, zárta a polgármester.
Az üzleti est vendégei közt ott volt Navracsics Tibor, területfejlesztési miniszter is, aki a mikrofon mögött a teljes hazai, valamint kitekintve az Európai Unió jelenlegi kihívásairól is beszélt a jelenlévőknek.
Hogy milyen gazdasági kihívásokkal kell szembenézni az „öreg kontinensen” azt három csoportba rendezte a miniszter.
Egyrészről itt vannak még mindig a koronavírus-járvány utóhatásai, amit Navracsics Tibor szerint ugyan Magyarország más államokhoz képest jól vészelt át, hála a 2010 óta tartó gazdaságpolitikának, mégis számos vállalkozást hozott nehéz helyzetbe, főleg a turizmus és a gasztronómia területén.
A másik kihívást az ukrán háború miatti energiaárak elszabadulása jelenti, ami egyik pillanatról a másikra emelkedett meg drasztikusan. Ezen a ponton kitért az infláció problémájára is, ami jelenleg Magyarországon a legmagasabb az EU-n belül. Ennek az okát Navracsics Tibor azzal magyarázta, hogy mivel a magyar export 80%-a az EU-ba irányul, a más országokban szintén tapasztalható infláció hazánkban hatványozottan érvényesül.
Harmadik pontként pedig az EU-s támogatásokat hozta fel. Itt felvázolta, hogy a különböző pályázati konstrukciókon keresztül az agrárszektorba és az iparba is több ezer milliárd forint támogatás érkezik majd. Utóbbinál a támogatások közel fele energetikai beruházásokra, kifejezetten a zöld-energiát támogató fejlesztésekre költhető majd, de jelentősek lesznek a digitális átállást támogató pályázatok is.
Navracsics Tibor beszélt a politikailag a tavalyi év végét tematizáló vitáról is, amit a magyar kormány folytatott az Európai Bizottsággal a hazánknak járó, de visszatartott uniós támogatások folyósításának érdekében. Kiemelte, hogy hosszú egyeztetések után sikerült elérni, hogy ne legyen forrásveszteségünk, azaz a helyreállítási alap 70%-a ne vesszen el, ahogy az korábban felmerült még a viták elején.
Jelenleg ugyan még folyik a jogállamisági eljárás, így a pénzek egy része fel van függesztve, viszont májusra az EU kiértékeli a Kormány intézkedéseit, amit a megegyezés érdekében tett, ezek után pedig jó eséllyel minden pénzforrás a magyar gazdaság rendelkezésére áll majd.
Ami a jövőbeni lehetőségeket illeti, Navracsics Tibor szerint 2023 második felére már érezhetően csökken az infláció és ismét egy számjegyű lesz ez az érték, 2024-ben és 2025-ben pedig már egy sokkal kényelmesebb, kiszámíthatóbb gazdasági környezettel számolnak a Kormányon belül is.
Az est további részében még Markovszky György, a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke tartott előadást a helyi vállalkozások helyzetéről, ezt követően pedig kötetlen légkörben folytatódott az este.
