Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Veszprém egykori tava, amit a városért áldoztak fel

2022. december 29. 11:28
Valójában nem is rendes tó, csak egy kis víztározó volt a Baloch-tó, amit az esővíz táplált a mai Vörösmarty tér helyén álló mélyedésben, de a 19. század végén egy tűzvész miatt eltűnt és ma már csak egykori térképekből és feljegyzésekből tudjuk, hogy valaha létezett. De hogyan győzhetett a tűz a víz ellen? Igazából éppen ellenkezőleg történt.

Az 1800-as évek vége felé Veszprém éppen a polgáriasodás hajnalán volt, a város déli határa, vagyis a még lakott övezet valahol a mai Hotel környékén ért véget. A Cserhát is más képét mutatta, magas társasházak helyett sűrűn beépített családi házas övezet volt. Pontosan a város ezen adottsága, na meg persze a faszerkezetű házak és az uralkodó szélirány is közrejátszott abban, hogy több nagyobb tűzvész is pusztított azokban az évtizedekben. 1887-ben, 1893-ban és 1909-ben is feljegyeztek olyan katasztrófákat, amelyekben több tucat épület semmisült meg Veszprém különböző városrészeiben, többek közt a már említett Cserháton is.

Ezekről a tűzvészekről korábbi cikkünkben részletesen írtunk.

Kapcsolódó cikk
A nagy cserháti tűzvész átalakította Veszprém arcát
A régi időkben a tűz volt Veszprém réme: az 1893-as nagy cserháti tűzvész után jelentősen megváltozott a város arca, a katasztrófa következményeit és hatásait máig felfedezhetjük a megyeszékhelyen.

Abban, hogy a kipattanó tüzek ekkora veszélyt jelentettek a Királynék városára közrejátszott még egy előnytelen adottság, miszerint a Séd partját nem számítva a városban csupán elvétve, vagy egyáltalán nem voltak jelentősebb vízlelőhelyek. Kivétel volt ez alól a Baloch-tó, vagy magyarosítva, Balog-tó, a mai Vörösmarty tér területén. Ugyanis a világháborús emlékműnek otthont adó városi terület bő 20 évvel az I. világháború kitörése előtt még egy kicsiny, ám, mint kiderült annál fontosabb vízgyűjtőnek volt a helye.

A 19. századi térképeken jól látszik a tó elhelyezkedése, mellette északi irányban már állt a Rosos-kúria és a Balassa-Cseresnyés-kúria, ma ezekben az épületekben hivatalok működnek, akkoriban az utolsó házak voltak Veszprém déli határán. A Baloch-tó mögött, a mai Bezerédy utcában pedig hatalmas falerakat állt, ez a Zichy-uradalomhoz tartozott.

A Baloch-tónak sokáig tehát nem volt különösebb szerepe a város mindennapjaiban, bár felmerült az 1880-as évek végén, hogy az akkor szerveződő korcsolya egylet használná majd, de ők is inkább a Betekints-völgyben gondolkodtak komolyabban.

1893 azonban mindent megváltoztatott. Április 13-án és 14-én a Cserháton az évtized legnagyobb tűzvésze pusztított, ami a már említett előnytelen városi adottságok miatt gyorsan terjedt dél felé, megcélozva a fatelepet.

A lángok végül elérték ezt a részt is, a tűz oltásában résztvevők pedig elkezdték kimerni a Baloch-tó vízét, hogy azzal csillapítsák a pokoli lángokat. A feljegyzések szerint alig pár óra alatt teljesen kiürült a meder, a tüzet pedig a nagy pusztítása után sikerült megfékezni.

Szinte csodával határos, hogy a két klasszicista stílusú kúria nem vált a lángok martalékává, mindenesetre ezután a tó medre már sosem telt meg vízzel, mint előtte. Ráadásul a két épület mögött a kornak megfelelő díszes kerteket kezdtek építeni, ami érintette a tó egykori medrét is, amit szép lassan elkezdtek feltölteni.

Így az évek alatt a kis vízfelület területe beleolvadt Veszprém városszövetébe, idővel körbeépült polgári házakkal, ma pedig már csak elődeink feljegyzéseiből tudjuk, hogy mekkora segítséget nyújtott az évtized katasztrófájának megfékezésében.

 

Hajas Bálint
további cikkek
Miért nem a nép választja meg a köztársasági elnököt? Miért nem a nép választja meg a köztársasági elnököt? Vajon miért alakult úgy Magyarországon, hogy a köztársasági elnököt nem a nép választja meg, hanem az a 199 képviselő, akik az Országgyűlésben ülnek? Jogos a kérdés, hogy jobb lenne-e, ha ezt a döntést is közvetlenül az emberekre bíznák, ahogy az időről időre felmerül, amikor éppen turnusváltás van a Sándor-palotában. Cikkünkben bemutatjuk a rendszerváltás korának dilemmáit a közvetlen elnökválasztással kapcsolatban, végül rátérünk arra, hogy mi kellett ahhoz, hogy 2024-ben Sulyok Tamás jelölt lehessen. 2024. február 26. 10:37 Egymást érték a római kisbirtokok a Bakonyalján Egymást érték a római kisbirtokok a Bakonyalján Pannónia provincia virágkorában pezsgő élet zajlott megyénkben: a Balaton-felvidéken villagazdaságok sorakoztak és a Bakonyalján is számos, erre az időszakra datálható kőépületet maradványait találták meg a régészek. Péterváry-Szanyi Brigitta a Pápai járásban zajlott kutatásokon keresztül mutatta be a térség római emlékeit a Múzeumi Szabadegyetem februári előadásában kedden, a Laczkó Dezső Múzeumban. 2024. február 16. 21:02 'Papírmalom állott, most kőhalom' történelem 'Papírmalom állott, most kőhalom' Sóly mellett a Séd partján van egy régi épületrom. Az omladozó falakról ma már nehéz megmondani, hogy mi is volt pontosan fénykorában. Lakóház, templom? Esetleg malom? Aki az utóbbira tippelt, az gondolta helyesen. De még így is maradt egy különlegesség, amit az épület történelme rejt magában. Itt nem búzát, vagy rozst őröltek az elődök. A sólyi malom egy papírmalom volt. 2024. február 3. 21:29 Amiről az időjárás mesél - a valaha volt leghidegebb télutó Veszprémben Amiről az időjárás mesél Amiről az időjárás mesél - a valaha volt leghidegebb télutó Veszprémben "A várba sem szánnal, sem más járóművel nem lehet felmenni. A gyalogjárók már szinte alagutaknak és aknáknak tűnnek fel a fal és az úttestet borító hóhegy között." - Az előző tudósítás 1929 februárjában született Veszprémben. De, hogy hogyan is gyötörte pontosan a valaha mért leghidegebb február az elődöket, arra Kovács Győző meteorológus, helytörténeti kutató emlékezik vissza írásában. 2024. február 15. 13:08

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.