Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. április 20. Konrád, Tivadar
Veszprém
7°C
2024. április 20. Konrád, Tivadar
Veszprém
7°C

A nagy cserháti tűzvész átalakította Veszprém arcát

2022. október 22. 12:00
A régi időkben a tűz volt Veszprém réme: az 1893-as nagy cserháti tűzvész után jelentősen megváltozott a város arca, a katasztrófa következményeit és hatásait máig felfedezhetjük a megyeszékhelyen.

A veszprémi tűzvészekről Márkusné Vörös Hajnalka főlevéltáros tartott előadást kedden az Agórában. Rámutatott: a városra korábban jellemzőek voltak a hosszú, mindkét oldalon beépített utcák, amelyeket nem tagoltak keresztutak – ez a leírás különösen a sűrűn lakott Dózsavárosra és a Cserhátra illett rá. Az uralkodó szélirányba, északnyugat felé tájolt szűk utcácskák egyben szélcsatornák is voltak, amelyeken egy-egy kipattant szikrát villámgyorsan tovább tudott vinni a légmozgás, a tűz akadálytalanul terjedhetett az épületek között.

A Cserhát sűrűn beépített, hosszú utcái az 1857-es kataszteri térképen (via Arcanum.com)A Cserhát sűrűn beépített, hosszú utcái az 1857-es kataszteri térképen (via Arcanum.com)

Az állandó és erős szél mellett a város másik sajátossága – ami szintén a tűz terjedését segíti, vagyis inkább a megfékezését gátolja – a vízhiány. A Séd patak a völgyben szalad, a vizét nehéz lett volna oltáshoz használni, mert minden irányban nagy szintkülönbséget kellett volna legyőzni, ami jelentős időveszteséget jelentett. Az oltáshoz a kutakból és tavakból származó vizet használhatták – ilyen tó létezett a mai Vörösmarty tér helyén (Baloch-tó) vagy a Dózsa iskola helyén is. A vízhiány leginkább a Jeruzsálemhegyet sújtotta, ott még a mosásra elegendő vizet sem lehetett kimérni a kutakból. A sűrűn beépített Cserháton a Kerekes-kút és a Völgyi-kút adott csak vizet. 

A várhegy és a Dózsaváros a Szikláról nézve. Berken János 1817-es rajzán is érezhető, mennyire sűrűn beépített terület volt ez a városrész. Az eredeti rajzot a Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményében őrzikA várhegy és a Dózsaváros a Szikláról nézve. Berken János 1817-es rajzán is érezhető, mennyire sűrűn beépített terület volt ez a városrész. Az eredeti rajzot a Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményében őrzik

Ilyen körülmények között nem csoda, hogy többször is tombolt nagyobb tűzvész Veszprémben: 1887-ben a Temetőhegyen, 1893-ban a Cserháton, 1909-ben pedig a várban pusztítottak a lángok. 

A legnagyobb katasztrófát az 1893-as cserháti tűzvész jelentette: április 13-án és 14-én összesen több mint 140 épület pusztult el. A Cserhát északi részén kipattant lángok villámgyorsan terjedtek dél felé. Leégtek a Kossuth utca felső részén álló épületek, majd a vásártéren (mai Szent Imre tér) át a tűz tovább terjedt, megsemmisült a zsidó iskola, a barokk stílusú evangélikus templom homlokzata beomlott, és a lángok elérték a nagyvázsonyi Zichy-uradalom faraktárát is, ami a mai Bezerédy utcától nagyjából a Szikvíz-parkoló területéig terjedt, és a rengeteg éghető anyag pokollá változtatta a környéket. A Baloch-tó vizét néhány óra alatt elhordták a terület oltására. 

A Baloch-tó a mai Vörösmart tér helyén volt, vizét néhány óra alatt kimerték a szomszédos fatelep oltására a nagy tűzvész során (1857, kataszteri térkép, arcanum.com)A Baloch-tó a mai Vörösmart tér helyén volt, vizét néhány óra alatt kimerték a szomszédos fatelep oltására a nagy tűzvész során (1857, kataszteri térkép, arcanum.com)

A katasztrófa nagy sajtóvisszhangot kapott, a károk helyreállítására országos gyűjtést is szerveztek. A tűzvész után levont tanulságok azonban még messzebb vezettek: a városképet mai napig meghatározó döntések születtek. 

Óvári Ferenc parlamenti képviselő kezdeményezésére megalakították a hivatásos és képzett tűzoltóságot. Az első veszprémi tűzoltólaktanyát a Tűztorony alatt, a mai Ipartestület épületében alakították ki – a ház homlokzatán a mai napig látható a tűzoltók védőszentjének, Szent Flóriánnak szobra, az ablakká falazott egykori kapuk boltívei őrzik a valamikori garázs emlékét. A tűzoltók később a mai Belvárosi Üzletház helyén állt, a maga idejében modernnek számító állomásra költöztek, mielőtt megépült volna mai helyén az Óvári Ferenc nevét viselő laktanya. 

Tűzoltó szerek a mai belvárosi üzletház helyén állt egykori laktanya garázsában, 1940 (Fortepan / Veszprém Megyei Levéltár/Kozelka Tivadar)Tűzoltó szerek a mai belvárosi üzletház helyén állt egykori laktanya garázsában, 1940 (Fortepan / Veszprém Megyei Levéltár/Kozelka Tivadar)

A vízhálózat kiépítését is a nagy cserháti tűzvésznek köszönhetjük, amiatt döntött úgy a városvezetés, hogy a Séd-völgyben felépítik a város első vízművét (ma itt működik a Bakonykarszt múzeuma), ahonnan a városrészekbe vezetékeken keresztül juttatták el az ivóvizet. A hálózat építését – nem véletlenül – a Cserháton kezdték. 

Szigorították az építési szabályokat is. Megtiltották a zsúpfedeles házak építését – ettől kezdve előírás volt a nem éghető tetőzet. A szabályrendelet azt is megszabta, hogy a hosszú egyenes utcákat keresztutcákkal kell tagolni – ennek eredményeként alakult ki a Dózsaváros mai szerkezete; sajnos a Cserhát eredeti utcáit később, a hatvanas években teljesen eltörölték a föld színéről. Csomay Kálmán munkája révén vasbeton toronnyal épült újjá az evangélikus templom a Kossuth utcán, ahogy a leégett zsidó iskola helyén is vadonatúj épületet emeltek – a történelem későbbi tragédiái aztán úgy hozták, hogy mára a zsidó negyed épületeiből mindössze a díszes kapu maradt meg eredeti formájában. 

Címlapfotó: Fortepan / dr. Herth Viktória
 

Schöngrundtner Tamás
további cikkek
A veszprémi épületeknek is vannak meséi, amit most egy könyvben foglaltak össze A veszprémi épületeknek is vannak meséi, amit most egy könyvben foglaltak össze Valójában csak tégla és habarcs egyvelege mindaz, amit ma úgy ismerünk, hogy Veszprém város. Akkor mégis miért állja meg a helyét az a kijelentés, hogy Veszprémben az épületeknek lelke van? Az Európa Kulturális Főváros programnak köszönhetően a most napvilágot látott vaskos könyv erre ad választ. Összesen 380 oldalon keresztül mutatják be a város épített örökségét úgy, hogy a száraz évszámok helyett a házak saját történetét írják le, amik eddig aligha forogtak közszájon. 2024. március 29. 2:41 Ismét bepillanthattunk a várfelújítás kulisszái mögé Veszprémi Érsekség Ismét bepillanthattunk a várfelújítás kulisszái mögé Február utolsó hétvégéjén ismét idegenvezetést szervezett a várban zajló munkálatok helyszínére a Work In Progress kiállítássorozat keretében a Veszprémi Érsekség. 2024. február 27. 21:08 Egymást érték a római kisbirtokok a Bakonyalján Egymást érték a római kisbirtokok a Bakonyalján Pannónia provincia virágkorában pezsgő élet zajlott megyénkben: a Balaton-felvidéken villagazdaságok sorakoztak és a Bakonyalján is számos, erre az időszakra datálható kőépületet maradványait találták meg a régészek. Péterváry-Szanyi Brigitta a Pápai járásban zajlott kutatásokon keresztül mutatta be a térség római emlékeit a Múzeumi Szabadegyetem februári előadásában kedden, a Laczkó Dezső Múzeumban. 2024. február 16. 21:02 A legrégebbi villannyoszlop alatt emlékeztek meg Gombor Józsefről A legrégebbi villannyoszlop alatt emlékeztek meg Gombor Józsefről Családja és tisztelői körében emlékeztek meg a pár hete elhunyt villanyszerelőről és helytörténeti kutatóról, Gombor Józsefről szerda délután a Csomay-oszlopnál. 2024. január 11. 9:57

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.