Pénteken tartják meg Veszprémben az Esélynapot, sorrendben ez a harmadik. Varga Endrét, az Esélyek Háza programvezetőjét kérdeztük meg mi az eddigi tapasztalat, sikerül-e összehozni a sérült és nem sérült embereket? Melyek voltak az első Esélynap célkitűzései és sikerül-e őket megvalósítani?
- Eddigi tapasztalataink alapján az esélynapok elérték céljukat. Sikerült ráirányítani az emberek figyelmét az esélyegyenlőség fontosságára, arra, hogy a közöttünk fogyatékkal élő emberek hasznos és egyenlő tagjai a társadalomnak. Lehetőséget nyújtunk arra, hogy azok a civil szervezetek és intézmények, amelyek valamely fogyatékossággal élők érdekeit képviselik, bemutatkozhassanak, bepillantást engedjenek hétköznapjaikba, megmutathassák értékeiket.
- Mennyire fogadják el a megyében a sérült embereket, milyen a helyzet a többi megyéhez képest?
- Hála az iskolákban zajló Esélyóráknak, az évente megrendezésre kerülő Esélynapnak és más programoknak fokozatosan nő a megismerésük és az elfogadásuk. Például a Mozgássérültek Aktív Egyesülete erősen fejlődik, folyamatosan integrált programokat szervez, ép és fogyatékkal élő emberekkel közösen.
- Négy szervezet is együttműködik a holnapi programban, mióta él a kapcsolat közöttük?
- Az első nagy volumenű közös munkánk az első Veszprém Megyei Esélynap szervezése volt, 2008-ban. A közeljövőben esélyegyenlőségi kerekasztal létrehozását kezdeményezi a Esélyek Háza, így nem csak egy-egy rendezvény kapcsán tudnánk együttműködni, hanem lehetőség adódna olyan szakmai tevékenységekre is, melyekkel egész évben a figyelem középpontjában tudnánk tartani a fogyatékkal élők ügyét. A hálózati munka hatékonyabban feltárhatja és orvosolhatja problémákat.
- Melyek manapság a fogyatékkal élő emberek legfontosabb problémái, javult-e a helyzet az utóbbi években például az akadálymentesítés területén?
A legfontosabb problémáik a képzéssel, foglalkoztatással illetve még mindig az akadálymentesítéssel kapcsolatosak. Néhány év óta állandósult a munkavállalás problémája A gazdasági szektor szereplői még mindig nehezen adják meg a lehetőséget sérült embertársaink számára - tisztelet a kivételnek. Ez a legnagyobb gond, hiszen egyrészt megélhetési szempontból is nagyon fontos a jövedelem, másrészt minden ember önértékelésének fontos eleme a munkavégzés, az, hogy hasznos dolgozó embernek érezze magát. Nagyon fontos, hogy a szemléletváltás e területen is megvalósuljon. Az akadálymentesítés területén viszont látható és tapasztalható jelei vannak a fejlődésnek, egyre több intézmény, szolgáltató tesz eleget a törvényi előírásoknak. Fontos szempont, hogy az akadálymentesítés komplexen, minden fogyatékkal élőt figyelembe véve történjen. Ehhez nagy segítséget tudnának adni javaslataikkal, szakvéleményükkel az érintettek és az őket képviselő civil szervezetek.
- Hogyan változott az utóbbi években a sérült emberekkel foglalkozó szervezetek támogatása? Gondolok itt arra, hogy változtak-e az állami és/vagy önkormányzati támogatások?
- Érezhető az önkormányzatok a törekvése, a pályázati lehetőségek száma is nő. A pályázni hajlandó szervezeteknek vannak esélyeik, de az elmúlt években és pillanatnyilag is az önkormányzatoknak szűkösek az anyagi kereteik. A hazai pályázati források - például Nemzeti Civil Alapprogram - nyújtanak lehetőséget a szakmai tevékenység finanszírozására.
