Mielőtt azonban belemélyednénk ennek a 8 projektnek a részleteibe, fontos kitérni arra a csoportosítási rendszerre, amibe az EKF csapata összegyűjtötte az összes olyan programot, amit ők maguk, vagy helyi vállalkozások, civil szervezetek valósítanak ugyancsak a „ragyogó” logó alatt.

Projektmenedzseri nyelven ezeket klasztereknek nevezték el, ami a gyakorlatban 9 témakört jelent, ami magába foglalja a zenétől a hagyományőrzésig az összes olyan területet, ami megjelenik az EKF programjain keresztül, de földrajzi és időbeni síkon is megkülönbözteti az egyes projekteket. Az EKF klasztereit ebben a cikkünkben mutatjuk be részletesen.

Visszatérve a 8 kiemelt projektre, amelyek a 100 napos visszaszámlálási ünnepségen is bemutatkoztak, alábbiakban röviden bemutatjuk őket, amelyek közt a zene, a tanulás, a természet, a hagyományőrzés, a divat és az építészet is megjelenik, de a lista végére még így sem értünk.

Semmi különös? A Bakony ékkövei

Igaz lenne a felvetés, hogy semmi különös nincs a kis bakonyi falvakban? Aligha! A Felsőfokú Tanulmányok Intézete most azt a célt tűzte ki az EKF-en belül, hogy bebizonyítsa, milyen sok rejtett érték van ezekben a kis településekben, valamint hogyan olvadtak egybe az évszázadok alatt a természettel és alakult ki ez a szimbiózis a közösségek és az erdők között. Mindezen egy 20 főből álló kutatócsoport dolgozik, akik között geológusok, szociológusok és marketing szakemberek is helyet foglalnak. Ráadásul ahelyett, hogy kizárólag a laptop előtt kutatnák az online forrásokat, A Bakony ékköveinek csapata jóformán leköltözött a projektben érintett négy településre, Nagyesztergárra, Jásdra, Borzavárra és Bakonynánára. Itt bekapcsolódtak a helyi közösségek szokásaiba, folyamatosan archiválják a történeteket, kutatják az elfeledett, de ma is létező emlékhelyeket az erdőkben, amiket hamarosan a nagyérdemű elé tárnak majd.

Kőfeszt

Cseh Tamás halálának 10. évfordulóján, 2019-ben indult a Kőfeszt története. Az időzítés nem véletlen, hiszen a Balaton-felvidéki Kővágóörsön az ő szellemiségét próbálták megidézni egy zenei és kulturális fesztivál keretében. Nem véletlen, hogy a Kőfeszt egyik címkéje a „nyugalom fesztiválja” lett. Ahogy Csúri Ákos, a fesztivál megálmodója is megfogalmazta, az élő hagyományokat szeretnék bemutatni, ráadásul a külföldiek számára is érthető lesz, hiszen a zene, a tánc olyan közvetítő eszközök, amelyekhez nem szükséges nyelvtudás.

2019-ben Kővágóörsről indult a fesztiválba, jövőre már 10 környékbeli település kapcsolódik be. Ez a szám azonban nem fog emelkedni, hogy a Kőfeszt megőrizze eredeti hangulatát és miliőjét.

Ameddig pedig várunk a 2023-as fesztiválra, a Kőfeszt folkklubokban lehet családias hangulatban megtapasztalni a magyar és helyi kultúra sokszínűségét időről időre.

fotó: Kőfeszt

Hangvető

Interurban

Egy igazán izgalmas projektbe vágtak bele a Hangvető esetében, amit, ha közelebbről megvizsgálunk egy puzzle kirakós darabjaiként is értelmezhetünk. Az Interurban névre keresztelt projektben nem kevesebb, mint 26 város kapcsolódik össze a zenén és más művészeti ágakon keresztül. Közös bennük, hogy voltak, illetve lesznek Európa kulturális fővárosai, vagy pedig az UNESCO – a zene városa cím büszke birtokosai, más esetben pedig partner- vagy testvérvárosi szinten kötődnek Veszprémhez. A veszprémiek számára mindkét cím ismerős lehet, hiszen az EKF mellett a Királynék városa az UNESCO ezen kitüntetésével is rendelkezik, az Interurbanban pedig ezt vették alapul.

Weyer Balázs, a projekt szervezője úgy fogalmazott, egy nagy műholdként kell elképzelni a projektet, aminek a jeléből Veszprém kap is, valamint hozzá is ad. Így kapcsolódik össze a kultúra mezsgyéjén Veszprémmel többek közt Brno, Szkopje, Tirat-Carmel, Liverpool, Tartu, Nyitra, Rovaniemi, Bologna és még sok másik.

Hangjáték

„Aki tud zenélni, az boldogabb ember.” Ez a gondolat hívta életre az EKF zenei fejlesztési programját szintén a Hangvetőn belül, amelynek a missziója az, hogy a zenélés élményét, ezt a mindenkiben ott rejtőző képességet minél szélesebb körben elterjessze, Veszprémet pedig még inkább az aktívan zenélők városává tegye.

Fontos, hogy nem professzionális zenélésre alapoz a projekt, hanem saját magunk szórakoztatására, az interaktív élményszerzésre, mindezt pedig nem egy alkalommal közösségi alapon teszi.

fotó: Veszprémi Utcazene Fesztivál

Együtt Berhidáért – romaniforberhida

Aki kicsit is tájékozott a divat világában, annak minden bizonnyal nem ismeretlen a romani stílus. Ez a roma kultúra ábrázolásait alapul vevő divatirányzat az egyik olyan központi eleme annak az EKF projektnek, amit Berhidán, Várpalotán és Veszprémben valósítanak meg roma emberek. Célja, hogy a térségben élő hátrányos helyzetű roma kisebbséget komplex módon fejlesszék, ezt pedig különböző tehetséggondozó programokkal érjék el.

Ezek közül az egyik az a varróműhely, amit Berhidán hoztak létre és helyben élő, roma származású lakosoknak kínálnak lehetőséget, hogy elmélyedjenek a ruhatervezés, a varrás és ezen keresztül természetesen a romani stílus kreativitásában.

Varga Erika, a projekt szakmai vezetője úgy fogalmazott, a fiatalokat nem lehet saját szűkebb közösségük, családjuk nélkül fejleszteni, ezért több generáció bevonásával a tudásanyag és az ismeret biztosan bekerül a családba.

A projektben a romani stíluson kívül megjelenik még a zene, a képzőművészet, tehát tágan értelmezik a kultúra adta lehetőségeket, ezzel pedig a helyi romákat szeretnék felzárkóztatni, valamint még inkább erősíteni az egységet az itt élő közösségekkel.

Királynék földjén

Veszprém egyik legrégebbi jelzője a „Királynék városa” és, ha megkérdeznek valakit, hogy a megyeszékhelyhez csupán a hangulata miatt milyen identitást kapcsolna, 10-ből 8 ember a nőiséget emelné ki. Ezt vették alapul a Királynék földjén projektben, ahol helyi nők – civilek, családanyák, mentálhigiénés szakemberek, vállalkozók – fogtak össze, hogy ötleteiket egy projektben egyesítsék és 2023 végéig különböző interaktív módokon tárják a közönség elé.

Ezek között lesznek gyerekprogramok, gasztronómiai foglalkozások, közéleti beszélgetések, helytörténeti kutatások, valamint a zene és a képzőművészet is megjelenik, összesen 90 kisebb-nagyobb programra lehet számítani. Ami pedig összeköti ezeket, az minden esetben a női vonal, és a klasszikus nőiességre jellemző elemek megjelenése, de nem csak nők részére.

A Királynék földjén projekt 2023 szeptemberében fog kiteljesedni, ekkor egy többnapos rendezvényosorozaton, a Királynék hetén prezentálják majd a nagyközönség előtt is az elmúlt időszak eredményeit.

Tájtéka

A Kortárs Építészeti Központ egy rendkívül komplex kutatásba kezdett a Balaton-felvidéken, amelyben felkutatják és láthatóvá teszik a régió tájhasználatának jellegzetességeit, a példaértékű gyakorlatokat és a közösségek szerepét. A projekt során helyi közösségekkel dolgoznak együtt és a közös tapasztalatokból mintaprojekteket alakítanak majd ki. A gyakorlatban használható javaslatokat és eszköztárat készítenek itt élőknek, beköltözőknek és ide látogatóknak.

Céljuk, hogy ezeken keresztül bemutassák és ötleteket adjanak arra, hogyan lehet ma kötődni egy történeti tájhoz, és egyben fenntartható és megújulni képes életmódokat és közösségi tájhasználati gyakorlatokat kialakítani.

Az már most látszik, hogy a Balaton-felvidék tele van olyan megoldásokkal, amelyek máshol az országban nem jelennek meg, ezeket is összegyűjtik a Tájtékában és 2023-ban különböző közösségi programokon keresztül mutatják majd be.

forrás: Tájtéka / Cseh Edina fotója

Bazaltiskola

Úgy is lehetne beszélni a Bazaltiskoláról, mint a szabadtéri oktatás Krúdy-módszeréről. Az alapvetése a projektnek az, hogy a természetnek inspiráló ereje van, ezt kihasználva pedig a tanárok kezébe szeretnének olyan eszközöket adni, amit felhasználva egy új, egymásra épülő oktatási módszerrel tudnak fellépni arra a katedrára, ami lehet éppen egy bazaltszikla, vagy farönk a természetben.

A Bazaltiskolában a tanterem lehet, hogy egy tisztás az erdő közepén, az órai eszközök pedig kövekből, faágakból állnak össze, de mindennek funkciója van a közös munka során. Ennek a módszertanán dolgoznak a Bazaltiskola megvalósítói.

fotó: Bazaltiskola

Inota fesztivál

Ki ne ismerné a 8-as főút mellett az inotai hőerőmű monumentális hűtőtornyait és épülettömbjeit? Az egykori hőerőmű bezárása óta viszont sokszor nem került a figyelem középpontjába. Leginkább urbexesek célállomása, de néhány hollywoodi film forgatási helyszíne is volt már, ezeken kívül birkacsordák legelnek csak a területén.

Ez változik meg 2023 augusztusában, hiszen az erőmű területe és épületei egy nagy zenei fesztiválnak, az Inota fesztiválnak adnak majd otthont.

Formabontó és merész vállalkozás egy egykori ipari komplexum hasznosítását a kultúra vonalán elkezdeni, de a fesztivál szervezői éltek a kreativitásuk és az EKF adta lehetőségekkel.

Augusztus 31. és szeptember 3. között hazai és nemzetközi fellépők érkeznek majd Inotára, elsősorban az elektronikus zene világából, akiknek szakmai workshopot is tartanak, esténként pedig a zenélésé lesz a főszerep.

A fesztivál nem csak zeneiségében, látványvilágában is egyedülálló lesz, hiszen profi fénytechnológia segítségével bevonják majd az épületeket és a tornyokat is a fesztivál pezsgésébe.