Amellett, hogy a stratégia hosszasan bemutatja és elemzi Veszprém jelenlegi állapotát, értékes információkkal szolgál arról is, milyen célokat tűzött ki a városvezetés, és milyen projektek révén tartják ezeket a célokat elérhetőnek.
Az általános célok között szerepel a magas életminőség biztosítása az oktatás-nevelés és a kultúra fejlesztése révén; a város alkalmazkodóképességének növelése az előre nem látható körülményekhez, elsődlegesen a klímaváltozáshoz, a járványokhoz, az ellátási láncok megszakadásához, valamint a működési források beszűküléséhez. Ilyen nagy cél még a kulturális és közösségi élet erősítése, és az, hogy szerves kapcsolat alakuljon ki és működjön a megyeszékhely és a környező régió, a Bakony és a Balaton között.
A stratégia szerint bár nem önkormányzati hatáskör, az oktatási rendszer fejlesztése és kínálat-bővítése kiemelten fontos, és ezen belül is különösen releváns lehet művészeti képzésekkel biztosítani a kulturális élet utánpótlását. A dokumentum azt is megjegyzi, hogy a veszprémi lakáspiacon a magas árak és a kínálat szűkössége miatt fontos az önkormányzati szerepvállalás, hogy a lakhatás ne legyen akadálya a város fejlődésének. Ezzel együtt biztosítani kell az agglomerációban élők számára is a mobilitást, kiváltképp a fenntartható közlekedési eszközök használatát, a gyalogos, a kerékpáros és a közösségi közlekedés színvonalasabb ellátását. Fontos a színvonalas közszolgáltatások biztosítása, elsősorban a még meg nem újított, szolgáltatásminőségükben nem teljesen versenyképes közszolgáltató intézmények, telephelyek fejlesztése. Cél a város klímaadaptív működésének biztosítása, ezt energiahatékonysági beavatkozásokban, az építkezések ökológiai lábnyomának csökkentésében, a vízbázis és a vízellátás védelmében, további zöldfelület- fejlesztésekben, a körforgásos gazdaság minél teljesebb adaptálásában látják a stratégia megalkotói.
Szerepel a célok között a gazdaság általános élénkítése és a város vonzóbbá tétele a gazdasági szereplők számára, különösen a zöld ipar és a digitális, infokommunikációs iparágak, a kutatási, fejlesztési és innovációs kapacitások fejlesztését ideértve. A turizmusban cél a kultúra nemzetközi láthatóságának növelése, egészéves kulturális profil kialakítása. A helyi közéletben az önszerveződő közösségek támogatása, a megfelelő körülmények biztosítása – közösségi terekkel, kommunikációs támogatással, képzésekkel. A gazdaságban, a turizmusban és a közéletben is fontos szempont a regionális kapcsolatok erősítése és elmélyítése.
A dokumentum nevesít néhány konkrétabb célkitűzést is. Ilyen például a Családsegítő Szolgálat épületének energetikai megújítása; egy a városi ügyintézést biztosító digitális platform létrehozása; az Európa Kulturális Fővárosa program eredményeinek továbbvitele önkormányzati cégek és intézmények révén; körforgalom létesítése a Jutasi út – Kopácsi utca kereszteződésben; az egykori színészház korszerűsítése; egy kreatívipari központ kialakítása a volt bútorgyár területén; munkásszálló kialakítása a Házgyári út 1-ben; a családok átmeneti otthonának helyt adó Pápai út 37. rekonstrukciójának folytatása; játszótér-felújítások; egységes, okos városirányítási és -tervezési rendszer kialakítása; szociális intézmény kialakítása a volt honvéd toborzó helyén; parkolóház építése a Jutasi úti lakótelepen; a Vackor Bölcsőde újjáépítése; a Városháza rekonstrukciója; várostörténeti monográfia kiadása.
Mindezek finanszírozását a hagyományosan rendelkezésre álló uniós programok, a kormány által fenntartott pályázati programok és a Veszprémben működő központosított intézmények költségvetése, piaci szereplők és magánbefektetések biztosíthatnák.
A stratégiában felvázolják azokat a lehetséges kockázatokat, amelyek kezelésével számolnia kell az önkormányzatnak. Ilyenek a hiányos térségi kapcsolatok; a más városok árnyékában szűkülő vonzáskörzet; illetve hogy nem alakul ki egészséges munkamegosztás a környező megyeszékhelyekkel. Nehézséget jelenthet, hogy a családok kiköltöznek az agglomerációba; problémásak lehetnek a közigazgatási határ mentén megvalósuló beruházások gerjesztette konfliktusok; a városi érdekekkel ütköző honvédségi beruházások. Problémát okozhat a zártkerti területeken (pl Csatár) élők szegregációja, az alulról jövő kezdeményezések lendületvesztése, a szubjektív életminőség romlása. A gazdaság terén a legnagyobb veszélyeket többek között az ingatlanpiaci árrobbanásban, az autóiparnak való kiszolgáltatottságban, a forráshiányban, az ágazatok közötti egyensúlytalanságban, az okos településüzemeltetési eszközökkel való elmaradásban látják a stratégia megalkotói.
Amennyiben részletesebben is elolvasná a dokumentumot, ide kattintva letöltheti a 314 oldalas PDF fájlt.
