A 67 éves svéd tudósnak a neandervölgyi ember genomjának szekvenálásáért, a gyeniszovai ember azonosításáért és a paleogenomika tudományterületének megalapításáért ítélték oda az elismerést.
"Azzal, hogy felfedezte, milyen genetikai eltérések különböztetik meg a ma élő embereket a kihalt emberféléktől, alapot nyújtott annak feltárásához, mi tesz bennünket, embereket ennyire egyedivé" - méltatta munkásságát a bizottság.
Mint Thomas Perlmann, a Nobel-bizottság titkára a bejelentést követően elmondta, Svante Pääbót annyira meglepte a díj híre, hogy elakadt a szava. "Megkérdezte, hogy elmondhatja-e valakinek, elmondhatja-e a feleségének, és én azt mondtam, hogy persze. Hihetetlenül örült a díjnak" - mondta Thomas Perlmann, aki Lipcsében érte utol telefonon a svéd kutatót.
Pääbo munkásságával átalakította az ember eredetének kutatását, mivel az általa kifejlesztett megközelítések lehetővé tették régészeti és paleontológiai maradványok DNS-szekvenciáinak, vagyis a DNS-ben lévő bázisok sorrendjének a vizsgálatát. Bár neandervölgyi csontokat már a 19. század közepén felfedeztek, a tudósok csak DNS-ük megismerésével tudták teljesen felfedni az ember és a kihalt rokon fajok közötti kapcsolatokat. Pääbo legfontosabb eredményeinek egyike egy teljes neandervölgyi genom szekvenálása volt, amelynek eredményeit 2010-ben publikálta. A nevéhez fűződik egy korábban ismeretlen emberelőd, a gyeniszovai ember felfedezése is egy Szibériában talált 40 ezer éves kisujjcsont-töredék genetikai vizsgálatával.
Pääbonak azt is sikerült megállapítania, hogy a neandervölgyiek és a gyeniszovaiak, valamint a Homo sapiens között az egymás mellett élésük idején génátvitel is történt. Az európai és ázsiai származású mai emberek genomjának mintegy 1-4 százaléka származik a neandervölgyiektől, Délkelet-Ázsia egyes részein pedig az embereknek akár 6 százaléknyi gyeniszovai DNS-ük is lehet. Ennek a génátvitelnek ma is jelentősége van: befolyásolja például, hogy milyen immunválaszt adunk a fertőzésekre, így a koronavírusra is.
Svante Pääbo 1955-ben született Stockholmban, apja Sune Bergström Nobel-díjas biokémikus volt. 1986-ban doktorált az Uppsalai Egyetemen, majd posztdoktori ösztöndíjasként a Zürichi Egyetemen és a Kaliforniai Egyetem Berkeley-i intézményében folytatta tanulmányait. 1990-ben lett a Müncheni Egyetem professzora. Az 1990-es évek végén a németországi Lipcsében megalapította a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézetet, ahol jelenleg is dolgozik. Emellett egy japán posztgraduális felsőoktatási intézmény, az Okinavai Tudományos és Műszaki Intézet professzora is egyben.
A kitüntetett 10 millió svéd koronát (375 millió forintnyi összeget) kap. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
