2022. december 5.
//
Vilma névnap

Svante Pääbo kapja az orvosi-élettani Nobel-díjat

2022. október 3. 12:22
MTI
Svante Pääbo svéd genetikus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az evolúciós genetika területén elért eredményeiért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A 67 éves svéd tudósnak a neandervölgyi ember genomjának szekvenálásáért, a gyeniszovai ember azonosításáért és a paleogenomika tudományterületének megalapításáért ítélték oda az elismerést.

"Azzal, hogy felfedezte, milyen genetikai eltérések különböztetik meg a ma élő embereket a kihalt emberféléktől, alapot nyújtott annak feltárásához, mi tesz bennünket, embereket ennyire egyedivé" - méltatta munkásságát a bizottság.

Mint Thomas Perlmann, a Nobel-bizottság titkára a bejelentést követően elmondta, Svante Pääbót annyira meglepte a díj híre, hogy elakadt a szava. "Megkérdezte, hogy elmondhatja-e valakinek, elmondhatja-e a feleségének, és én azt mondtam, hogy persze. Hihetetlenül örült a díjnak" - mondta Thomas Perlmann, aki Lipcsében érte utol telefonon a svéd kutatót.

Pääbo munkásságával átalakította az ember eredetének kutatását, mivel az általa kifejlesztett megközelítések lehetővé tették régészeti és paleontológiai maradványok DNS-szekvenciáinak, vagyis a DNS-ben lévő bázisok sorrendjének a vizsgálatát. Bár neandervölgyi csontokat már a 19. század közepén felfedeztek, a tudósok csak DNS-ük megismerésével tudták teljesen felfedni az ember és a kihalt rokon fajok közötti kapcsolatokat. Pääbo legfontosabb eredményeinek egyike egy teljes neandervölgyi genom szekvenálása volt, amelynek eredményeit 2010-ben publikálta. A nevéhez fűződik egy korábban ismeretlen emberelőd, a gyeniszovai ember felfedezése is egy Szibériában talált 40 ezer éves kisujjcsont-töredék genetikai vizsgálatával.

Pääbonak azt is sikerült megállapítania, hogy a neandervölgyiek és a gyeniszovaiak, valamint a Homo sapiens között az egymás mellett élésük idején génátvitel is történt. Az európai és ázsiai származású mai emberek genomjának mintegy 1-4 százaléka származik a neandervölgyiektől, Délkelet-Ázsia egyes részein pedig az embereknek akár 6 százaléknyi gyeniszovai DNS-ük is lehet. Ennek a génátvitelnek ma is jelentősége van: befolyásolja például, hogy milyen immunválaszt adunk a fertőzésekre, így a koronavírusra is.     

Svante Pääbo 1955-ben született Stockholmban, apja Sune Bergström Nobel-díjas biokémikus volt. 1986-ban doktorált az Uppsalai Egyetemen, majd posztdoktori ösztöndíjasként a Zürichi Egyetemen és a Kaliforniai Egyetem Berkeley-i intézményében folytatta tanulmányait. 1990-ben lett a Müncheni Egyetem professzora. Az 1990-es évek végén a németországi Lipcsében megalapította a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézetet, ahol jelenleg is dolgozik. Emellett egy japán posztgraduális felsőoktatási intézmény, az Okinavai Tudományos és Műszaki Intézet professzora is egyben.

A kitüntetett 10 millió svéd koronát (375 millió forintnyi összeget) kap. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

vehir.hu

További cikkek

A Tekeres-völgyben rendezték meg a Mikulás-futást
A Tekeres-völgyben rendezték meg a Mikulás-futást
Idén is nagy érdeklődés mellett szervezték meg a Mikulás-futást, amelyen közel 300-an indultak a Csatár-hegy lábától a Tekeres-völgyön át a különböző távokra vasárnap délelőtt.
Veszprém mintaként szolgál, hogyan épül fel a hitből a remény
Veszprém mintaként szolgál, hogyan épül fel a hitből a remény
Meggyújtották Veszprém adventi koszorújának második gyertyáját, a remény szimbólumát.
Helyi gyermekek írtak szlogeneket a V-Busznak
Helyi gyermekek írtak szlogeneket a V-Busznak
Menő, ha már suliba nem kísér az anyukád, gyere a megállóba, várunk a barátokkal. Ne lógjál a Facebook-on, utazzál V-Buszon!
A Pannon Egyetem lesz a 2023-as EFOTT fesztivál házigazdája
A Pannon Egyetem lesz a 2023-as EFOTT fesztivál házigazdája
A Pannon Egyetem lesz a 2023-as EFOTT házigazdája. Mivel az egyetem székhelye, Veszprém Európa Kulturális Fővárosa lesz jövőre, a fesztiválon is kiemelt szerepet kap a kultúra – olyan értékek mellett, mint a fenntarthatóság, a sport vagy a testi és lelki egészség. Az egyetemisták legnagyobb fesztiválja július 12. és 16. között a Velencei-tónál várja az érdeklődőket.
Ruszin-Szendi Romulusz: Nem ülnék a székemben, ha nem hinném, hogy a Magyar Honvédség meg tudja védeni az országot
Ruszin-Szendi Romulusz: Nem ülnék a székemben, ha nem hinném, hogy a Magyar Honvédség meg tudja védeni az országot
Ruszin-Szendi Romuluszt első látásra nem sok minden különbözteti meg egy átlagos katonától. Interjúnkkor is ugyanolyan terepszínű gyakorlóruhában jelent meg, ahogy bármelyik másik katona. Közelebbről megnézve a felvarrókat azonban szembetűnik, hogy altábornaggyal, a Magyar Honvédség parancsnokával állunk szemben. Veszprémi látogatásakor egy ikonikus helyen, a MH Légierő Parancsnokságon, vagy ahogy sokan ismerik, a „Sziklában” beszélgettünk toborzásról, Veszprém stratégiai szerepéről a honvédelemben és a szomszédban dúló háborúról is.