A ma délelőtt tartott fórum bevezetőjében az elnök elmondta, hogy azok a fejlesztések és szakmai változások, melyek az elmúlt években jellemezték a Balaton és térségének idegenforgalmát, beértek ugyan, ám ha azokat nem mutatja be a nagyközönségnek is a sajtó, akkor hasznosulásuk nem lett volna ilyen mértékű.
A folytatásban az elnök a „Hova illeszkedik a Balaton idegenforgalma?” kérdés köré csoportosította gondolatait. Magyarország kitörési pontjai közül egyik, s a legjobb esélyekkel induló az idegenforgalom, ám tisztában kell lenni azzal, hogy a rendszerváltás óta nem találta meg helyét, hiszen egymás után több tárcához is tartozott – mondta Suchman Tamás, majd némi önkritikával hozzátette: először a politikának kell eldöntenie, hogy hova is tartozzon a Balaton. Véleménye szerint indokolt lenne egy önálló kereskedelmi és idegenforgalmi minisztérium felállítása, amihez sok koordinációra, megnyugtató törvényi szabályozás szükségeltetik. Sajnálatos, hogy még mindig nem készült el az idegenforgalommal foglalkozó törvény, amely képes lenne hosszú távra leosztani a feladatokat.
A BFT elnöke egy másik érzékeny témához, az adócsökkentéshez is hozzászólt: olyan mértékű adócsökkentésre van szükség, amely élénkíti a vállalkozásokat. Pozitívan érintené a változás az idegenforgalmat, mint ágazatot. Erre Európa-szerte számos jó példa létezik. Ellenkező esetben elmarad az ágazat, ahol a szinten tartáshoz is folyamatosan fejleszteni kell.
Az elnök szerint a következő 5-6 esztendőre biztosított 160 milliárd forintnyi fejlesztési pénz kevés lesz a Balaton reneszánszához, kellenek a célzott beruházások, mert különben ezek nélkül nem tudjuk a XXI. század követelményeit teljesíteni.
Zuchman Tamás szólt arról is, hogy a tegnap folyamán elindított közmunka program 700 embernek biztosít kenyérkereseti lehetőséget, ám ezt kevésnek tartja, s rövidesen újabb 700 munkás érdekében lép fel a Parlamentben.
Suchman Tamás szólt arról kísérletről, mely egy balatoni projekttérkép összeállítását célozta meg. Idáig 83 önkormányzat közel ezer, kisebb-nagyobb terve került az anyagba. Az elnök véleménye szerint ez igen nagy fontosságú, hiszen egy ilyen térkép alapján dönthetek a kül- és belföldi befektetők.
A politika szerepéről is kritikusan szólt Suchman Tamás. Másként kell az idegenforgalmat kezelni. Ilyen például a mostohán kezelt szakképzés kérdése, a szakemberek (szakácsok, felszolgálók) pótlása. Ennek stratégiáját haladéktalanul ki kell alakítani.
Befejezésül optimistán nyilatkozott a lehetséges jövőről: hihetetlen nagyságrendű tartalékok vannak, s a Balatonnál dinamikus fejlődés érhető el, de ha nem következnek be a változások, akkor csak sereghajtók lehetünk. Az idei nyár esélyei jók – tette hozzá –, erre garancia a vízminőség, az ezer körüli kisebb-nagyobb rendezvény, és az az együttműködés a szervezetek és önkormányzatok között, amely már tavaly is megnyilvánult.
A
Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke, Rosta Sándor szerint nem jó, ha a vitorlás kormányrúdját sokan ráncigálják,
a balatoni emberek ugyanis Széchenyi óta nagyon jól tudják, mit is kell
tenniük. Az elnök is rámutatott arra, hogy egy 10, de legalább 5%-os
adócsökkentés is biztosíthatná a balatoni vállalkozások versenyképességét
Európában (egyedül a dánoknál magasabb az adótartalom!).
Ez a szakma – folytatta –, már nem bírja el az újabb terheket, s ha nem lesz változás, zavar lehet a turizmusban, mely négyszázezer ember megélhetését lenne hivatott biztosítani.
A fejlesztésekről szólva Rosta Sándor elmondta, hogy azoknál a tó életérdekeiből kell kiindulni. A túlfejlesztés tönkreteheti a tavat. Ennek megakadályozást kellene szolgálnia a még „seholsincs” Balaton törvénynek.
A BRIB jövőre szeretne összeállítani egy vonzerő leltárt, ezzel is minden eddiginél precízebben összeállítva a Balaton és környéke kínálatcsokrát.
Befejezésül hangsúlyozta, hogy nem lehet a tájat szeletenként fejleszteni, csak egységében.
Zuchman Tamás szólt arról is, hogy a tegnap folyamán elindított közmunka program 700 embernek biztosít kenyérkereseti lehetőséget, ám ezt kevésnek tartja, s rövidesen újabb 700 munkás érdekében lép fel a Parlamentben.
Siófok polgármestere, dr. Balázs Árpád arra mutatott rá, hogy az idegenforgalmi törvény előkészítéséről nem volt kellő egyeztetés. Nem ért egyet azzal, hogy az önkormányzatokat gyakorlatilag „csak” hatóságokként, s nem az idegenforgalom aktív formálóiként kezelték. Történelmi tény – magyarázta –, hogy a balatoni települések fejlődése szerves egységben folyt az idegenforgalommal.
Balázs Árpád jó példaként említette Siófokot, ahol az idegenforgalmi képzés közép- és felső szinten is megoldott.
A tihanyi fórumon is felpanaszolta Balázs Árpád, hogy immáron hat éve folytat szélmalomharcot a városon átmenő forgalom kiváltása érdekében.
Nagy Jenő országgyűlési képviselő a turizmus törvényről
elmondta, hogy az már több kormányciklust is megjárt, ám egyezség ma sincs
benne. Álságos a politika mindkét oldala – mondta –, mert választások idején
sokkal nagyobb szerepet kap a téma, mint amikor tenni kéne érdekében.
A tervezetet egyébként javítani kell, s a szakmai szervezetekkel és a pártokkal igenis egyeztetni kell, jóllehet, ennek a „politikai klíma” nem felel meg. Nagyon jól tudjuk, mi a másik dolga, ahelyett, hogy a magunkéval lennénk ennyire tisztában.
A nap témáját ekképp egészítette ki Nagy Jenő: „ahhoz, hogy a média pozitívan nyilatkozzon rólunk, jót is kell tennünk…”
Keszthely korábbi polgármestere, Mohácsi József is kapcsolódott Nagy Jenő gondolatához: „A társadalom ki van éhezve a jó hírekre.” Ezért is fogalmazott kissé sarkosan az egyébként normális jelenségnek számító tavaszi halpusztulásról, amit néhány lap felfújt.
Ruzsics Ferenc, Keszthely polgármestere is a magyar gazdaság kitörési pontjaként jelölte meg az idegenforgalmat. Addig, míg nálunk 1% alatt volt a fejlesztés, addig Törökországban 10, Horvátországban 14%.
Természetesen a Balatonnál az ésszerű fejlesztéseknek van prioritása, s az ésszerűtlenek maradjanak ki – mondta, majd megjegyezte, hogy a településközpontok megújulását szorgalmazó program már tavaly időszerű volt, de még idén is kételkedni lehet a beadás lehetőségében.
A házigazda település nevében dr. Korzenszky Richárd, a bencés apátság perjele azt nyomatékosította, hogy a Balaton fejlesztését illetően rendszerben kell gondolkodni, de a józan határok között nem árt, ha minden szentnek maga felé hajlik a keze. Hangsúlyozta azt is, hogy amikor egy olyan nemzeti kincsről van szó, mint Tihany, nem lehet egyházi és állami, avagy turisztikai szemszögből vizsgálni a támogatást, hanem annak nemzeti hasznát kell figyelembe venni.
A fórum végeztével a Mi Balatonunk Közhasznú Egyesület elnöke, Antal Bernadett elmondta, hogy idén is kiírják a sajtó munkatársai számára azt a pályázatot, amely a megjelent anyagokkal hitelesen népszerűsíti a tavat.
