2022. augusztus 17.
//
Jácint névnap

Csapadékkal kezdődött, kánikulával végződött

2022. július 5. 15:26
Valóban az idei június volt a valaha legmelegebb Veszprémben? Lehet, hogy sokan így érezték, viszont Kovács Győző, meteorológus, helytörténeti kutató elemzéséből kiderül, hogy pontosan hol is foglal helyet 2022 júniusa a rangsorban.

2022. június középhőmérséklete a Veszprém-repülőtéri mérések alapján 21,3 C-foknak adódott, ez 2,1 C-fokkal magasabb a sokévi átlagnál. (Sokévi átlag: az 1991 – 2020 közötti 30 év átlaga.) Az 1970 óta jegyzett adatsorban a negyedik legmelegebb június volt az idei. A sort a 2003-as június vezeti 22,4 C-fokos középértékkel, második helyezett a 2019-es 21,9 C-fokos középértékkel, míg harmadik a tavalyi június 21,6 C-fokos értékkel. A mellékelt ábrán szemléletesen látszik a globális éghajlatváltozás hatása, az egyre melegedő nyári hónapok sorából a június sem lóg ki, míg 2000 előtt egy átlag feletti júniust jegyeztünk fel (1979-ben), 2000 után 14 évben haladta meg a június a sokévi átlagot.

A hónap során hat nap kivételével a valamennyi nap melegebb volt az átlagnál, kezdetben a pozitív eltérés 4 C-fok körül ingadozott, a hónap végén elérte a 5 – 7 C-fokot. A legmelegebb napon, 29-én ez a többlet 7,3 C-foknak adódott. A hónap utolsó napjaira az országos tisztifőorvos harmadfokú hőségriadót rendelt el, mert várható volt, hogy a napi középhőmérsékletek meghaladják a 27 C-fokot. A repülőtéren 27-én 25,7 C-fok, 29-én 27,7 C-fok, 30-án 26,8 C-fok volt a napi középhőmérséklet. A legmelegebb napon, 29-én 34,0 C-fok volt a csúcshőmérséklet, 0,1 C-fokkal maradt el a tavaly ugyanezen a napon mért csúcsértéktől.

Összehasonlító mérések igazolják, hogy Veszprém belső területei a városi hősziget hatás miatt júniusban átlagosan 1,4 C-fokkal melegebbek a repülőtéri adatoknál. nem volt ez másként idén sem, a hőségriadós napokon átlagosan egy fokkal volt melegebb a napi középérték, mint a repülőtéren. A délutáni csúcshőmérsékletek esetében ez az érték átlagosan 1,5 – 2,0 C-fok között ingadozik. 29-én a városi csúcshőmérsékletek, mérőhelytől függően 35 – 37 C-fok között szóródtak.

Említettem, hogy az idei június 0,3 C-fokkal hűvösebb volt a tavalyinál, sokak elmondása szerint mégis melegebbnek éreztük. Ennek egyik oka a hónap végi hőhullám, a másik pedig, hogy az éjszakai, hajnali hőmérsékletek magasabbak voltak a tavalyinál. 2021-ben a minimum hőmérsékletek átlaga a repülőtéren 14,5 C-fok volt, 2022-ben 15,0 C-fok. A városban ugyanez 17 C-fok körül ingadozott. 2021-ben a leghidegebb júniusi napon 6,1 C-fokig hűlt a levegő, idén a havi minimum 15-én 11,3 C-foknak adódott. A városban a hónap utolsó három napján nem csökkent a hajnali hőmérséklet 20,0 C-fok alá (trópusi éjszaka).

Júniust a magas hőmérséklet mellett mind időben, mind térben a szélsőséges csapadékeloszlás jellemezte. Igaz ez országosan, de Veszprém térségére is egyaránt. Tovább folytatódott, sőt helyenként tovább fokozódott az aszály, ugyanakkor voltak kisebb területek, ahol a csapadékmennyiség meghaladta az átlagot, a rövid idő alatt lehullott nagyobb mennyiségű eső pedig villámárvizeket okozott.

A repülőtéri mérések szerint a hónap csapadékösszege 85,4 milliméternek adódott, ez 23 százalékkal magasabb az átlagnál. A csapadék jellemzően a hónap első 10 napján hullott, ezt követően a magas hőmérséklet, alacsony páratartalom és erős párolgás együttes hatásaként visszatért az aszályhelyzet. Ebben az időszakban három napon is 10 millimétert meghaladó eső esett és további egy napon, 7-én közel 30 milliméter hullott heves zivatar kíséretében. 10-e után egy jelentősebb csapadékú napot jegyezhettünk fel, 22-én 3,7 milliméter eső esett a repülőtéren és a városban is.

A mellékelt ábra egy 1940 óta jegyzett, homogenizált csapadéksort mutat be Veszprém térségére. Jól megfigyelhető egyes évek kiugró vagy éppen szélsőségesen kevés csapadéka, mint például a tavalyi június, amikor 66 milliméterrel kevesebb esett a sokévi átlagnál, ami 70 milliméter.

A város belső területei nem voltak ilyen szerencsések, a bőségesebb csapadékot adó felhők tőlünk északra és nyugatra vonultak el, csupán 50 – 60 millimétert kaptunk az égi áldásból. Nem úgy, mint Gyulafirátót, ahol a lehullott csapadék villámárvizet okozott. Igaz, itt sem a városrészre hullott csapadék volt a sok, hanem a Bakonyból lezúduló áradat öntötte el a település mélyebben fekvő részeit.

Régi feljegyzésekből és a közelmúlt történéseiből is tudjuk, hogy Rátótot nem először öntötte el a Bakonyból lezúduló villámárvíz. (Vannak évek, amikor a belvíz okoz gondot ezeken a mélyebben fekvő területeken.) Tanulságos és egyben mulatságos is az a jelentés, amelyet Kálmán István jegyző küldött 1875. július végén a VESZPRÉM szerkesztőjének.

Mintha látnám: önkénytelenül elmosolyodik levelem kelte olvasásakor. De kérem, ne tessék azt tenni. Nem azt szándékom újságolni, hogy miként verték agyon a „dicső rátótiak” a „ketyegő fenét”, vagy pedig: hogy húzták fel bikájukat templomuk tornyára akkor, amikor ez utóbbival még nem is bírtak. Ezen „dicső tettek” ma már mind ismeretesek becses lapja tisztelt olvasói előtt s nagyon helyesen tudják azt, hogy ezen „dicső tetteket” voltaképpen nem is mi, hanem az „ösküiek” követték el.

Aztán politizálni sem szándékom – ezzel a „modern-világ” újabb napi foglalatosságával mi „dicső rátóthiak” – hála az égnek! nem sokat törődünk, praxisból tudván azt, hogy minden ilyen kérdésnek a vége – adófelemelés, ezt pedig ma már annyira megszoktuk, hogy – fel se vesszük.

Mindezeknél ez idő szerint sokkal komolyabb dolgok újságolásával szolgálhatok.

E hó 19-én úsztunk!

Igen is? ─ De kérem ne tessék félreérteni: nem ám „hajdiná”-ban, hanem ─ vízben. Ama felhő következtében, mely a fenti napon d. 2 ─ 3 óra közt a rátóthi és lókúti határ között leszakadt, s bennünket, mint az ürgéket kiöntött.

A mondott időben sajátságos moraj volt községünkben hallható, mire annak oka felől meggyőződendők, lakházainkból az utcára kiértünk, akkorra már mintegy két akós hordó nagyságban hömpölygött községünk úgynevezett séthi [Séd] utcáján végig a hegyek közül alá ömlő ár, s szomorúan győződtünk meg arról, hogy helységünk felett iszonyatos felhőszakadás lehetett. ─ Mire az első ijedség közben eszünkbe juthatott volna lakházaink kapuit s ajtajait el barickadírozni [elbarikádozni], akkorra már minket séthi utcaiakat elborított. Udvaraink s többnek szobái, istállói, csűrjei megteltek vízzel. A nagyvendéglős pincéjének, vagyis az abban elhelyezve levő „rátóti-nektárnak” megmentését egyedül az ez alkalommal éppen községünkben időzött tek. Vangel Mihály veszprémi ügyvéd úr buzgalmának lehet köszönni. Miért is meg fogja engedni t. szerkesztő úr, ha nevezett ügyvéd úrnak tanúsított buzgalmáért e helyt „Bacchus-hívei” nevében ezennel hálás elismerésemet nyilvánítom.

Az ár körülbelül 3-adfél óráig pusztított; a mit útjában talált azt magával ragadta: kutyát, baromfit stb. ez utóbbiak mentésére gondolni még a legéhesebb embertől is őrület lett volna. ─ Rétjeink egy részét – a legjobb szénatermőket – úgy behordta iszappal s gallyakkal, hogy azt azokról másnap kocsi számra hordták el az illetők. Ezen rétséget úgy tönkre tette, hogy 2 ─ 3 év előtt alig lehet az előbbeni állapotba helyezni. ─ Az okozott összes kár, tekintettel a mostani rossz termésre s így a lakosság jelenlegi szegény voltára, nem csekély s hogy nem nagyobb, ezt Isten után egyedül tek. Bezerédy Gyula köztisztelet- s szeretetben álló szolgabíránknak köszönhetjük, ki a múlt évben az utcánkon keresztül futó Séth folyót, többek ellenállása dacára, szabályoztatta.

vehir.hu

További cikkek

Nem lehetne, hogy akkor most egy kicsit tényleg visszaveszünk?
Nem lehetne, hogy akkor most egy kicsit tényleg visszaveszünk?
Miközben az eddig ismert, kényelmes világunk összeomlóban van, ahelyett hogy kicsit észbe kapnánk, még mindig a gázpedált tapossuk. Pedig nagyon ideje lenne a fékre lépni.
Gomolyfelhős égkép
Gomolyfelhős égkép
Több kérdést is felvet egy külföldi autós veszprémi alakítása
Több kérdést is felvet egy külföldi autós veszprémi alakítása
Hogy került oda? Nem volt egyszerűbb megoldás? Hogy veszett el a realitásérzék? A belvárosi Gizella-udvarban extrém sportolókat megszégyenítő mutatványt próbált végrehajtani egy autós.
Kerülhessenek közelebb a fenntarthatósághoz a hátrányos helyzetű fiatalok is!
Kerülhessenek közelebb a fenntarthatósághoz a hátrányos helyzetű fiatalok is!
Ünnepélyes keretek között újította meg hétfőn a Pannon Egyetem és a Hallgatói Önkormányzat együttműködését a Veszprém Városi Hátrányos Helyzetű Fiatalok Egyesületével, valamint a Veszprémi Szakképzési Centrum Ipari Technikummal.
Önkormányzati támogatások az iskolakezdéshez és az albérletekhez
Önkormányzati támogatások az iskolakezdéshez és az albérletekhez
Az önkormányzat idén is segíti a rászoruló családokat beiskolázási támogatással, valamint továbbra is elérhető az albérlet-támogatás a veszprémi egyetemisták részére, akik más városban kezdték meg tanulmányaikat. Ezekről is beszélt Porga Gyula, polgármester a Veszprém TV aktuális műsorában.