Valószínűleg mindenkinek ismerősek azok a pillanatok, amikor éjszaka álmatlanul forgolódunk, mert az extrém nyári hőségben annyira felmelegedett a lakás, hogy még nyitva hagyott ablak mellett sem hűl le annyira, ami már megfelelő lenne a nyugodt alváshoz. A másnap még szörnyűbb: az alvás miatt lassúak és dekoncentráltak vagyunk.
A szakemberek márpedig arra figyelmeztetnek, a klímaváltozás miatt egyre gyakrabban kell szembenéznünk ezzel a problémával.
Fotó: Vladislav Muslakov / Unsplash
A Koppenhágai Egyetem kutatói nemrégiben a One Earth (Egy Föld) című folyóiratban tették közzé tanulmányukat, melyben a hőmérséklet növekedés okozta alvásproblémákra és következményeikre hívják fel a figyelmet. A tanulmány vezető szerzője, Kelton Minor és kollégái 2015 és 2017 között összesen 50 ezer ember alvási szokásait követték nyomon a világ különböző pontjairól különböző évszakokban: az alanyok csuklójára helyezett aktivitásmérő adatokat gyűjtött arról, mikor aludtak el, ébredtek fel és a kettő között hogyan aludtak. Az anonim adatokat aztán a kutatók összevetették az egyes helyszíneken mért kinti hőmérsékletekkel (a beltéri hőmérsékletről nem volt információjuk).
Az adatokból kiderül, a legjobban 10 fok alatti hőmérséklet mellett aludtak az alanyok, amikor azonban ennél melegebb volt, az alvásidő egyre gyakrabban csökkent hét óra alá, 25 fok felett a csökkenés felgyorsult, 30 fok felett pedig már a megszokott alvásmennyiségükhöz képest átlag 15 perccel kevesebbet aludtak az emberek.
Bár ez első hallásra elhanyagolható mennyiségnek tűnik, nem az. A 15 percet ugyanis a legértékesebbnek számító lassú hullámos, azaz mély alvásos fázisból veszítjük el, amiben eleve csak kb. egy órát töltünk éjszakánként. Ráadásul 70 év fölött ez a mennyiség akár kétszeresére, 30 percre is nőhet, de a nőket is érzékenyebben érinti az időjárás változása, ők átlagosan 25 perccel alszanak kevesebbet a hőségben. És akkor arról még nem beszéltünk, hogy ez csak egy álmatlanul töltött éjszaka, az extrém meleg azonban többnyire nem pusztán egy napra korlátozódik. Sőt.
Ahogy a klímaváltozás következtében egyre nő a Föld hőmérséklete, az alvásmennyiségünk egyre inkább csökkenni fog, kiváltképp, hogy az éjszakáknál sokkal jobban érezhető a hőmérséklet változás: Amerikában például a nyári éjszakák kétszer melegebbek lettek, mint a nyári nappalok. A tanulmány szerint pedig emiatt éves szinten már most 44 órával kevesebbet alszunk, ami az évszázad végére 50 órára emelkedhet, ha továbbra is hasonló ütemben folytatódik a karbon kibocsátás – azaz legalább 13-15 napon rosszabbul fogunk aludni.
Fotó: Jaroslaw Kwoczala / Unsplash
És ezt már nemcsak akként fogjuk érzékelni, hogy kicsit kelekótyák vagyunk a forgolódással töltött éjszaka miatt: az alváshiány hosszú távon szívproblémákhoz, hangulatingadozásokhoz, a tanulási képességek csökkenéséhez vezet. Emellett a magas hőmérséklet a szerveink működésére is hatással van, azok ugyanis nem adaptálódnak olyan könnyedén az időjárási viszonyokhoz, és már néhány fokos különbség is funkciócsökkenéshez vagy vesztéshez vezethet. Vagyis, az alvás esetében, a szervezetünk nem képes olyan gyorsan lehűteni önmagát melegben, mint kiegyensúlyozott hőmérséklet mellett.
A kutatók szerint némi megoldást jelenthet a problémára, ha a légkondicionálóval mesterségesen szabályozzuk a benti hőmérsékletet, ez ugyanis korábbi vizsgálatok alapján pozitív hatással van az alvásra. Lényegében azonban ez is csak tüneti kezelés: egyrészt a légkondi rengeteg pénzbe kerül, amire sok háztartásban nem jut, másrészt ugyanúgy hozzájárul a kinti hőmérséklet növekedéséhez, részben az energiához szükséges fosszilis hordozók égetése miatt, részben pedig azért, mert a benti meleg hőmérsékletet tulajdonképpen a rendszer gyakran a szabadba „ereszti” ki. Valódi megoldást tehát csak a klímaváltozás visszaszorítása jelentene.
