2023. március 24.
//
Gábor névnap

Nem a robotokkal, hanem a rugalmatlansággal kell harcolni

A foglalkoztatáspolitika aktuális kérdéseiről rendezett konferenciát a Veszprémi Akadémiai Bizottság Közigazgatási Munkabizottsága pénteken a Városházán.

A munkabizottság 2016-os újjáalakulásakor célul tűzte ki, hogy évente legalább két alkalommal személyesen is összehozzák a kutatókat és az államigazgatásban dolgozókat – tudtuk meg Kaiser Tamástól, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem dékán-helyettesétől, a munkabizottság elnökétől. Mint mondta, ezt a célt sikeresen teljesítik is, csupán a pandémia okozott kimaradást, de a járvány idején is szerveztek online illetve hibrid egyeztetéseket, konferenciákat, így a kapcsolat nem szakadt meg a tagok között. Ráadásul – tette hozzá – a taglétszám is folyamatosan bővül, jelenleg már ötvenegyen részei a munkabizottságnak. 

Kaiser Tamás (középen)Kaiser Tamás (középen)

A pénteki konferencia első előadását dr. Zöld-Nagy Viktória, a Technológiai és Ipari Minisztérium munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára tartotta, aki egyben az ülés levezető elnöke, a munkabizottság alelnöke is. Zöld-Nagy rámutatott, hogy a statitszikák szerint a munkaerőpiacon a járvány lecsengése után gyorsan helyreállt a szinte teljes foglalkoztatottságot jelentő állapot, ma Magyarországon aki tud és akar dolgozni, annak van munkája. Vannak persze problémák és kihívások jelenleg is, és olyanokat is sejtünk, amik a jövőben jelentkeznek majd. 

Ez utóbbiak talán izgalmasabbak lehetnek, lássunk néhány példát! 

Már-már közhellyé vált a mondás, miszerint a robotok elveszik majd a munkánkat – említette a helyettes államtitkár. Mint mondja, ez – legalábbis a belátható jövőben – nem fog megtörténni, az azonban igaz, hogy nagyon sok munkakört át fog alakítani az automatizáció. Azt is szokás mondani – és van is benne igazság –, hogy a most iskolás gyerekek olyan szakmákban fognak elhelyezkedni, amelyek ma még nem is léteznek. A szakképzést azzal az elképzeléssel alakították át, hogy ennek a kihívásnak meg tudjon felelni: a rugalmas rendszerben azonnal el lehessen indítani új képzéseket, ha a kialakuló, vagy máshol már létező, de Magyarországra újonnan érkező szakirányok igényt támasztanak. 

dr. Zöld-Nagy Viktóriadr. Zöld-Nagy Viktória

Az oktatási rendszer rugalmassága azonban önmagában kevés, ha a munkavállalókra ez a jó tulajdonság egyáltalán nem jellemző. Zöld-Nagy rámutatott, hogy a magyar munkaerő termelékenysége, hatékonysága nem jó, messze elmarad az európai átlagtól, és különösen jellemző rá a rugalmatlanság. Nehezen alkalmazkodik a megváltozó körülményekhez, és az országon belüli mobilitása is a nemlétezés határát súrolja. Fontos cél a termelékenység növelése, a munkavállalók képzése.

A kormány eltökélt célja, hogy 2030-ig 85 százalékosra növelje a foglalkoztatási szintet, ehhez viszont olyan embereket kell képessé tenni a munkavállalásra, akik jelenleg erre nem alkalmasak. A helyettes államtitkár szerint meg kell teremteni azokat az előfeltételeket, amelyek révén ők is boldogulni tudnak a munka világában. 

A nap további részében a közfoglalkoztatás aktuális kérdéseiről, az új foglakoztatási paktum működési modelljéről és célitűzéseiről, valamint a Digitális Jólét Program munkaerőpiaci és oktatási vonatkozásairól hallhattak előadásokat a jelenlévők.

Schöngrundtner Tamás
Domján Attila

További cikkek

Kerek születésnapját ünnepli a Vanderlich Egészségcentrum
Kerek születésnapját ünnepli a Vanderlich Egészségcentrum
Fennállásának tízéves jubileumát ünnepelte pénteken a Vanderlich Egészségcentrum.
A Balatonon 62 hektárról arattak nádat az idei szezonban
A Balatonon 62 hektárról arattak nádat az idei szezonban
Véget ért a balatoni nádvágási szezon, az idén közel 62 hektárról sikerült learatni a növényt, ennek négyszerese-ötszöröse lenne az ideális - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) az MTI megkeresésére.
Új bölcsőde épült Öskün
Új bölcsőde épült Öskün
Új bölcsődét avattak Öskün, ami rögtön két csoporttal kezdi meg a működését.
Utánajártunk, hogy a veszprémiek többsége tartja-e a húsvét előtti böjtöt?
Utánajártunk, hogy a veszprémiek többsége tartja-e a húsvét előtti böjtöt?
A negyvennapos húsvéti böjt utolsó szakaszához érkeztünk, amit sokan vallási meggyőződésből tartanak be, de egészségügyi, sőt még spirituális megfontolásból is lehet böjtölni. Arról nem is beszélve, hogy ennek az önmegtartóztatásnak is több formája ismert. De vajon mennyire tartják a veszprémiek a böjtöt? Cikkünkben megmutatjuk rövid közvéleménykutatásunk eredményét. A böjt élettani hatásait pedig a szakértő, Nyikos Ráhel dietetikus válaszolja meg.
A dolgozóknak fontosabb a munka és a magánélet egyensúlya, mint a karrierépítés lehetősége
A dolgozóknak fontosabb a munka és a magánélet egyensúlya, mint a karrierépítés lehetősége
Egy nemzetközi felmérés alapján a dolgozók számára hosszú távon fontosabb a munka és a magánélet egyensúlya, mint a karrierépítés lehetősége - közölte a Profession.hu csütörtökön az MTI-vel.