Veszprémben máig él a városrészek önálló identitása, sokan vallják magukat büszkén cserhátinak, jeruzsálemhegyinek, vagy éppen dózsavárosinak. A városrészek és lakóinak önálló karakterét egyrészt a város dimbes-dombos földrajzi adottságai, másrészt középkori településszerkezete (ahol egy-egy településrész közepén templommal önálló egységet alkotott) alakította ki és azt még színezte, rendezte a város etnikai és társadalmi tagoltsága.
A II. világháborúig tizenötezer lelket számláló kisváros karakteresen elkülönülő városrészekbe szerveződve élte mindennapjait: a Vár és környéke volt az igazodási pont, mint a város egyházi és közigazgatási központja. Attól délkeletre a Cserhát városrész, amelynek lakói zsidó kereskedők, német és magyar iparosok, építőmesterek voltak. A Vártól északra az egykori Temetőhegy (ma Dózsaváros), ahol gazdálkodók, földművesek és állattartó gazdák (főleg a környező német falvakból betelepülők) laktak, inkább falusias, épített környezetben. A Vártól nyugatra a Jeruzsálemhegy, a veszprémi reformátusok lakóhelye. Ezek a városrészek nagymúltú civil egyesületekbe szerveződve ápolták hagyományaikat.
A hagyományőrzés, helyi identitás és kohézió megteremtésének egyik lehetséges módja a városrészek saját szimbólumrendszerének kialakítása, vagy a meglévő szimbólumok sokrétű hasznosítása és tudatos használata. Veszprémre jellemző, hogy a szorosabb kohézióval rendelkező városrészek már nagyon régen, vagy akár a közelmúltban megteremtették már saját szimbólumrendszerüket, rendelkeznek címerrel, zászlóval. Jó példa erre Jeruzsálemhegy, amelynek zászlaja a városrész 120 éves történelmét idézi, vagy említhetnénk Kádártát, melynek címerét és zászlaját 10 évvel ezelőtt avatták fel. Az új városrészi zászlók megalkotásának célja az volt, hogy a jelképekkel nem rendelkező városrészek történelmében is megtaláljuk azokat az elemeket, melyekre a közösségi identitás felépíthető, heraldikusok, történészek, grafikusok segítségével készüljön el a szimbólum és a zászlót. Igy lesz egyedi zászlója Bakonyalja, Cholnokyváros, Dózsaváros, Cserhát, Egyetemváros, Gyulafirátót, Jeruzsálemhegy, Jutaspuszta, Jutasi lakótelep, Füredidomb, Kádárta, Szabadságpuszta és Újtelep városrészeknek.
A VEB2023 EKF a városrészek közös elképzelését támogatta, hogy Veszprém hajdani zászlós felvonulási hagyományai éledjenek újjá, és a más európai országokban ma is népszerű városi ünnepek mintájára egy zászlós városrészi felvonulás illeszkedjen be a Gizella Napok eseménysorozatába. A szervezők a tizenhárom zászló alatt a Szent Imre téren, a szökőkútnál várják május 7-én szombaton 16:45-tól az érdeklődőket, hogy azután 17.00 órától - a korábbi években megszokotthoz képest részben új útvonalon - a Szent Imre tértől a Hoffer Ármin sétányon, a Brusznyai utcán át az Óváros térig vonuljanak közösen.
Felvonulás a Gizella-napokon (archív)
Veszprém Megyei Jogú Város polgármestere örömmel állt a kezdeményezés mögé. „A Gizella Napok egy három évtizedes hagyománnyal rendelkező fesztivál Veszprémben, ahol a város önmagát ünnepli. Az ezeréves múltunkat a hagyományos elemek mellett igyekszünk új programokkal is színesíteni, illetve új szokásokat is szeretnénk kialakítani. Ilyen a városrészi zászlós felvonulás is, mely összekovácsolja a közösséget, erősíti a lokálpatriotizmust, illetve megismerhetjük ezáltal a közvetlen lakókörnyezetünk tagjait is. Büszke vagyok rá, hogy mindig van új a nap alatt és újabb ötletekkel tudjuk erősíteni a veszprémi szellemiséget”. – mondta Porga Gyula, és a város lakóit meghívta az ünnepélyes zászlóavató eseményre: „Örülnék, ha minél több veszprémi jönne el, hogy a zászlók alatt vonulva ünnepelje az új városrészi jelképek megszületését.”
A zászlók tervezése a városrészektől bemgyűjtött helytörténeti információk alapján kezdődött: a kutatást Márkusné Vörös Hajnalka a VEB2023 EKF programfejlesztési tanácsadója és Lipéczné Karsai Henriett a Lackó Dezső Múzeum Történeti-Néprajzi osztályvezetője végezte. A folyamatban segédkezett Somfai Balázs a Veszprém Megyei Levéltár nyugalmazott főlevéltárosa, aki heraldikai szempontból is figyelemmel kísérte a munkát. A grafikai terveket Zabó Péter készítette.
A városrészek közös munkáját a Közösség Kádártáért Egyesület képviselte és Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa pályázati anyagát is ők állították össze.
