2023. március 28.
//
Gedeon névnap

A Kádár-korszak vidéki miliője elevenedett meg képekben

Egy letűnt, de bizonyos elemeiben máig velünk élő kor emlékeit elevenítették meg a Veszprém Megyei Levéltár új kiállításán, ahol a Balaton-felvidék 13 településéről 1984-85-ben készült képeket tártak a nyilvánosság elé. A kutatási anyag felidézi az elmúlt rendszer építészeti és hétköznapi sajátosságait, de valójában ennél is többet jelent: segít kontextusba állítani térség fejlődésének irányát.

Az 1980-as években 100 ezer fotó is készült a magyar településekről, amelyeket javarészt hétköznapi emberek átlagos technikával készítettek, megörökítve lakhelyük utcáit, fontosabb épületeit, műalkotásait, minden olyan látványosságot, amely hozzájárult az adott település arculatának egyediségéhez. A kezdeményezést akkor a Hazafias népfront indította el, hogy ennek a gazdag adatbázisnak a segítségével nyomon tudják követni a falvak fejlődését.

Az elkészült képanyag a levéltárakhoz került, ahol viszont évtizedekig a feledés homályában maradtak, míg az elmúlt években a rendszerváltás 30. évfordulója alkalmából elkezdték feltárni és rendszerezni a fotókat „A létező szocializmus" életvilágai című program keretében, amit a Magyar Nemzeti Levéltár hívott életre.

A fotógyűjteményből számos darab Veszprémben pihent, amíg a megyeszékhely levéltárának kurátorai rendszereték őket, most pedig kiállítás nyílt belőlük, ahol 13 környező, elsősorban Balaton-felvidéki településről láthatóak képek a 80-as évek derekáról.

A tárlaton Balatonudvari, Aszófő, Tagyon, Dörgicse, Zánka, Szentkirályszabadja, Csopak, Palóznak, Balatonakali, Pécsely, Csajág, Monoszló és Vászoly egykori utcái, épületei jelennek meg, de némelyiken az akkori emberek is feltűnnek mindennapos tevékenységük közben.

A levéltárban szerda délután tartott kiállításmegnyitón Boross István, az intézmény igazgatója úgy fogalmazott, a kiállítás segít pontos képet kapni az akkori kor mindennapjairól, ezen kívül a képek segítségével még pontosabban le tudjuk követni az azóta történt változásokat, a fejlődés irányát a térségben.

A megnyitó további részében ezekről a változásokról beszélgetett Nagy Szabolcs, a levéltár igazgatóhelyettese Jásdi Istvánnal, csopaki borásszal, aki évtizedek óta aktívan jelen van a Balaton-felvidék kulturális és közéletében és mint elhangzott, ő az, aki legjobban ismeri a Balaton szellemiségét már évtizedek óta.

Jásdi István felidézte a Balaton-felvidék gazdag történelmi örökségét, nem csak a 80-as évekig visszamenőleg, hanem egészen a római korig. Úgy fogalmazott, a mai kor emberének meg kell felelnie ezeknek az emlékeknek, és amikor fejlesztésekről döntenek az illetékesek, mindvégig szem előtt kell tartani a Balaton-felvidék igazi lelkületét.

Ennek a térségnek 50 évente mindig újra kellett kezdenie, hiszen a 19. század végén a filoxéra szőlőbetegség kiírtotta szinte a teljes szőlőállományt, majd a 20. században a TSZ-ek formálták át a térség arculatát, idézte fel Jásdi István, aki hozzátette, szeretné, ha ez a sorozat megállna és a térségnek nem kellene időről időre új irányt vennie.

A neves borász aggodalmát fejezte ki, hogy egyre jobban tűnnek el a tradicionális szőlőültetvények a domboldalakról, ugyanakkor kulturális szempontból lát pozitív példákat is, amelyekre nagyon kell vigyázni, hogy ne torpanjon meg a fejlődésük.

Aláhúzta, a fejlődésnél nagyon kell figyelni az itteni természeti közegre, amelybe a települések be vannak ágyazódva és az igazi arculatát ez adja a falvaknak.

Az ünnepségen jelen volt Kontrát Károly, államtitkár, a balatoni térség országgyűlési képviselője is, aki köszöntőjében úgy fogalmazott, ez a kiállítás jól bemutatja azt, és segít abban, hogy megfogalmazzuk magunknak azokat a kérdéseket, amelyeket manapság is fel kell tenni, ha a térség fejlesztésének irányáról döntünk.

A programnak egyébként, amelynek keretében a veszprémi kiállítás is megvalósulhatott létrehoztak egy Facebook-oldalt Rendszerváltás Vidéken néven, ahol még több korabeli képet lehet megtalálni a 80-as évek vidéki Magyarországáról.

Hajas Bálint
Domján Attila

További cikkek

Egy négyzetméter kisfröccs
Egy négyzetméter kisfröccs
Egy érdekes történet a rendszerváltáskori újságírás kulisszái mögül Darcsi István tollából.
Veszprémi honvéd volt Petőfi Sándor öccse
Veszprémi honvéd volt Petőfi Sándor öccse
Azt minden bizonnyal sokan tudják, hogy Petőfi Sándor 1848 márciusában, néhány nappal a forradalom kitörése előtt Veszprémben tartózkodott – látogatása emlékét dombormű őrzi a Mackó cukrászda falán – arról azonban talán kevesebben tudnak, hogy látogatása oka István öccse volt, aki a környéken élt, és a szabadságharcban is a veszprémi honvéd zászlóaljban vett részt.
Tíz éve megállt az ország néhány napra
Tíz éve megállt az ország néhány napra
Hideg- és melegfrontok jönnek-mennek felettünk az idei márciusban, ez pedig leginkább orvosmeteorológiai szempontból jelent kihívást. Éppen tíz éve viszont egy másik, szintén az időjáráshoz kapcsolódó esemény állította komoly kihívás elé Magyarországot, ahol a legkisebb probléma volt az, hogy éppen fáj-e a fejünk a fronttól. A hó miatt elzárt települések, utakon ragadt autók, belügyminisztériumi SMS-ek. Ez történt 2013 március idusán.
Amikor egy atombomba energiája pattant ki a földből Veszprém mellett
Amikor egy atombomba energiája pattant ki a földből Veszprém mellett
A 2022-es Balaton Sound annyira erős bulira sikeredett, hogy a túlparton a tihanyi szeizmológiai obszervatóriumban a műszerek egy kisebb földrengést is detektáltak. Persze ezt csak a rendkívül érzékeny műszerek észlelték, de el lehet képzelni, ha néhány ezer ember ugrálásától már beremeg a föld, milyen erők lehetnek ott, ahol kontinens nagyságú kőzetlemezek feszülnek egymásnak! A törökországi földrengésekről érkező megrázó képek sokat elmondanak ezekről az erőkről, de nem kell ilyen messzire menni, 1985-ben Veszprémtől néhány kilométerre is akkora földrengés pattant ki, ami házakat döntött össze.
100 éve történt - hóhegyek a Temetőhegyen
100 éve történt - hóhegyek a Temetőhegyen
Rendszeres vendégírónk, Kovács Győző ezúttal a 100 évvel ezelőtti Veszprémbe vezeti el olvasóinkat. Abba az időbe, amikor Veszprém szó szerint behavazott. Sok helyen a tetőcserépig ért a hó, vonatok akadtak el, utcákat torlaszolt el, de egy korabeli újságcikk megemlékezik egy veszprémi kocsmáról is, ahová négy napig szorultak be a hó miatt a férfiak, szerencsére a pincébe vezető lejárat szabad maradt...