2022. november 30.
//
András, Andor névnap

A Kádár-korszak vidéki miliője elevenedett meg képekben

Egy letűnt, de bizonyos elemeiben máig velünk élő kor emlékeit elevenítették meg a Veszprém Megyei Levéltár új kiállításán, ahol a Balaton-felvidék 13 településéről 1984-85-ben készült képeket tártak a nyilvánosság elé. A kutatási anyag felidézi az elmúlt rendszer építészeti és hétköznapi sajátosságait, de valójában ennél is többet jelent: segít kontextusba állítani térség fejlődésének irányát.

Az 1980-as években 100 ezer fotó is készült a magyar településekről, amelyeket javarészt hétköznapi emberek átlagos technikával készítettek, megörökítve lakhelyük utcáit, fontosabb épületeit, műalkotásait, minden olyan látványosságot, amely hozzájárult az adott település arculatának egyediségéhez. A kezdeményezést akkor a Hazafias népfront indította el, hogy ennek a gazdag adatbázisnak a segítségével nyomon tudják követni a falvak fejlődését.

Az elkészült képanyag a levéltárakhoz került, ahol viszont évtizedekig a feledés homályában maradtak, míg az elmúlt években a rendszerváltás 30. évfordulója alkalmából elkezdték feltárni és rendszerezni a fotókat „A létező szocializmus" életvilágai című program keretében, amit a Magyar Nemzeti Levéltár hívott életre.

A fotógyűjteményből számos darab Veszprémben pihent, amíg a megyeszékhely levéltárának kurátorai rendszereték őket, most pedig kiállítás nyílt belőlük, ahol 13 környező, elsősorban Balaton-felvidéki településről láthatóak képek a 80-as évek derekáról.

A tárlaton Balatonudvari, Aszófő, Tagyon, Dörgicse, Zánka, Szentkirályszabadja, Csopak, Palóznak, Balatonakali, Pécsely, Csajág, Monoszló és Vászoly egykori utcái, épületei jelennek meg, de némelyiken az akkori emberek is feltűnnek mindennapos tevékenységük közben.

A levéltárban szerda délután tartott kiállításmegnyitón Boross István, az intézmény igazgatója úgy fogalmazott, a kiállítás segít pontos képet kapni az akkori kor mindennapjairól, ezen kívül a képek segítségével még pontosabban le tudjuk követni az azóta történt változásokat, a fejlődés irányát a térségben.

A megnyitó további részében ezekről a változásokról beszélgetett Nagy Szabolcs, a levéltár igazgatóhelyettese Jásdi Istvánnal, csopaki borásszal, aki évtizedek óta aktívan jelen van a Balaton-felvidék kulturális és közéletében és mint elhangzott, ő az, aki legjobban ismeri a Balaton szellemiségét már évtizedek óta.

Jásdi István felidézte a Balaton-felvidék gazdag történelmi örökségét, nem csak a 80-as évekig visszamenőleg, hanem egészen a római korig. Úgy fogalmazott, a mai kor emberének meg kell felelnie ezeknek az emlékeknek, és amikor fejlesztésekről döntenek az illetékesek, mindvégig szem előtt kell tartani a Balaton-felvidék igazi lelkületét.

Ennek a térségnek 50 évente mindig újra kellett kezdenie, hiszen a 19. század végén a filoxéra szőlőbetegség kiírtotta szinte a teljes szőlőállományt, majd a 20. században a TSZ-ek formálták át a térség arculatát, idézte fel Jásdi István, aki hozzátette, szeretné, ha ez a sorozat megállna és a térségnek nem kellene időről időre új irányt vennie.

A neves borász aggodalmát fejezte ki, hogy egyre jobban tűnnek el a tradicionális szőlőültetvények a domboldalakról, ugyanakkor kulturális szempontból lát pozitív példákat is, amelyekre nagyon kell vigyázni, hogy ne torpanjon meg a fejlődésük.

Aláhúzta, a fejlődésnél nagyon kell figyelni az itteni természeti közegre, amelybe a települések be vannak ágyazódva és az igazi arculatát ez adja a falvaknak.

Az ünnepségen jelen volt Kontrát Károly, államtitkár, a balatoni térség országgyűlési képviselője is, aki köszöntőjében úgy fogalmazott, ez a kiállítás jól bemutatja azt, és segít abban, hogy megfogalmazzuk magunknak azokat a kérdéseket, amelyeket manapság is fel kell tenni, ha a térség fejlesztésének irányáról döntünk.

A programnak egyébként, amelynek keretében a veszprémi kiállítás is megvalósulhatott létrehoztak egy Facebook-oldalt Rendszerváltás Vidéken néven, ahol még több korabeli képet lehet megtalálni a 80-as évek vidéki Magyarországáról.

Hajas Bálint
Domján Attila

További cikkek

A Hősök kapuja a veszprémi vár középkori történetének kincsestára
A Hősök kapuja a veszprémi vár középkori történetének kincsestára
Elkészült a Laczkó Dezső Múzeum legújabb attrakciója, amelynek a veszprémi Vár bejáratánál lévő Hősök kapuja ad otthont. Az itt berendezett kiállítás a Vár történetét mutatja be kifejezetten az Árpád-korra, valamint a török időkre fókuszálva.
Árpád-kortól a török időkig minden feltárul a veszprémi vár történetéről
Árpád-kortól a török időkig minden feltárul a veszprémi vár történetéről
Az Árpád-kortól a török időkig követheti végig a közönség hamarosan a veszprémi vár történetét a Hősök kapujában kialakított kiállításon. A nagyközönség majd jövő tavasszal találkozhat a tárlattal, előtte viszont a Laczkó Dezső Múzeum igazgatója és a kiállítás kurátora részletesen beszámolt róla, hogy mi várható a vár bejáratánál lévő műemlékben.
Eltűnt és örök utak Veszprémben
Eltűnt és örök utak Veszprémben
Amikor Veszprém több útszakaszát szinte egy időben újítják fel, hogy olyan állapotba kerüljenek, ami elvárható a legnagyobb forgalmat lebonyolító utaknál, elgondolkodtunk rajta, vajon mióta járnak a veszprémiek ugyanezeken az utakon? A válaszhoz szükséges időgépet az Arcanum adatbázisa biztosította számunkra, amelyen belépve viszont jóval több minden tárult elénk, mint csak Veszprém régi úthálózata. Figyelem, aki rákattint a cikkre, számoljon vele, hogy hosszú időre kiesik a munkából, olyan történelmi kulisszatitkokat ismerhet meg, nem csak Veszprémről.
Egy fekete felhörpintése után elmerülni a kultúrában
Egy fekete felhörpintése után elmerülni a kultúrában
Van a vendéglátóhelyeknek egy különös csoportja, ahová nem kizárólag a gasztronómiai élményekért térnek be a vendégek, hanem a szellemi feltöltődésért, inspirációért és megnyugvásért egyszerre. Ez a kávéházak világa, amelynek régi hagyományát éleszti újra a Kávéházak éjszakája rendezvénysorozat is, idén Veszprémben is október 20-22 között. Cikkünkben bemutatjuk a kávéházak kultúrtörténeti hátterét is, valamint a végén egy játékra is invitáljuk olvasóinkat.
Nem szellemvonat: tényleg újra sínen van a veszprémi kisvonat
Nem szellemvonat: tényleg újra sínen van a veszprémi kisvonat
Pontosan 50 éve annak, hogy utoljára megtette azt az egy kilométeres szakaszt a veszprémi kisvonat, amivel a régi vidámpark és az állatkert között szállította az utasokat egy alagúton át. Arra, hogy a múltat sohasem kell véglegesen eltemetni, kiváló példa egy helyi összefogás, aminek eredményeképp keddtől ismét az egykori megállójában lehet találkozni az eredeti szerelvénnyel.