2023. június 5.
//
Fatime névnap

Egyszerre elegáns, de mégsem riasztó – így újul meg a Hangvilla

Bő nyolc évvel a megnyitása után a Hangvillát ismét állványok veszik körbe, az épület belsejében pedig munkagépek sorakoznak és építőmunkások sürögnek. A héten kezdődött el Veszprém ikonikus kulturális intézményének a minőségi fejlesztése, hogy pontosan mit takar ez a kifejezés, arról Bélafi Lászlóval, az intézmény igazgatójával beszélgettünk.

„A saját otthonunkban is, ha vendégeket várunk, akkor kicsinosítjuk a lakást. Rendet rakunk, a legszebb asztalterítőt és étkészletet tesszük ki. A Hangvilla esetében is ez volt a vezérelv, amikor belevágtunk a fejlesztésébe. Közeledve 2023-hoz, amikor Európa kulturális fővárosa leszünk, az intézmény, mint a programsorozat egyik központi helyszíne igyekszik a legszebb arcát mutatni” – indokolta Bélfai László, hogy miért vágtak bele éppen most a multifunkcionális közösségi tér, de a legtöbb embernek csak Hangvillaként ismert épület fejlesztésébe.

A hétfőn indult munkálatok egyszerre érintik az épület külsejét és belső világát egyaránt, ráadásul korántsem csak a nyolcéves épületelemek felújításáról szólnak, számos esetben új megoldásokhoz, technológiákhoz folyamodnak majd, így pedig jelentősen felfrissül az intézmény atmoszférája is.

„Azt a minőségi szintet kell jól beállítani, ami jól esik mindenkinek, de még kellően oldott. Tehát meg kell őrizni a Hangvilla eleganciáját úgy, hogy az ne legyen eltúlzott, ne legyen már riasztó” – ecseteli a fejlesztés irányvonalát az igazgató, aki hozzáteszi, hogy a változatos programokra a változatos közönség érkezik rendszeresen az intézménybe, akiknek mind vonzóvá kell tenni a Hangvillát.

Bélafi LászlóBélafi László

A gyakorlatban ez az jelenti, hogy több esetben egyszerűsítik a formákat és egységesítik az anyaghasználatot. A minőségből nem engednek, de például ezután a fának tűnő elemek valóban igazi fából készülnek majd és így tovább.

A leglátványosabb megújuláson a fölszinti kávézórész megy majd át. A mostani zárt pult átalakul oválissá, mögötte pedig látványában is kinyílik majd a Hangvilla az utcafront felé, még jobban ki és be lehet majd látni, erősítve azt a transzparenciát, amit amúgy is képvisel az egész kulturális intézmény.

Az üvegablakok elé pultot építenek bárszékekkel, ezáltal úgy lehet majd nyugodtan kávézni és beszélgetni a Hangvilla fölszintjén, hogy közben pár méterrel az üvegfalak mögött a város pezsgését figyelheti a vendég.

De megváltozik több helyen a falak színe is, valamint egészen más fénytechnikát építenek be a mostanihoz képest. Az új, elegánsabb miliőt LED-es fénycsíkok biztosítják majd.

„A mostani fejlesztés során olyan építészeti technológiákat is alkalmazunk, amelyek nyolc évvel ezelőtt még nem is léteztek. Ilyen lesz szintén a fölszinti kávézóban az öntött linóleumból kialakított egységes járófelület. Ez egyébként nem csak technológiájában lesz új, hanem a tervezőkkel egy elég bátor, de annál látványosabb megoldás mellett döntöttünk, amikor az égkék szín mellett tettük le a voksunkat” – mondja Bélafi László, aki hozzáteszi, hogy ez a szín túlmutat a most népszerű divatirányzatokon, így nem válik pár év múlva elavulttá, hanem időtálló módon biztosít még egy sajátosságot a Hangvillának.

Ami az épület külsejét érinti, itt úgynevezett szálcementből alakítják ki a homlokzatot, ennek az anyagnak az a különlegessége, hogy természetes ásványi anyagokat tartalmaz, látványában pedig impozáns kőhatást kelt majd.

Mindez a minőségi fejlesztés összesen 256 millió forintba fog kerülni, ebből 200 milliót az Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Főváros program célzott támogatásával biztosítja, a fennmaradó 56 milliót pedig a Hangvilla a saját megtakarításából fedezi.

Bélafi László ezen a ponton kitért az intézmény gazdasági stratégiájára is, pontosabban arra a takarékos üzemeltetési modellre, ami lehetővé tette, hogy nem csupán fenntartható módon működnek, de még saját megtakarítással is rendelkezik a Hangvilla.

Az igazgató véleménye szerint ezt főleg a jó humánmenedzsmenttel sikerült elérni, hiszen a Hangvillában éppen csak annyi ember dolgozik, amennyi szükséges a működtetéséhez. Ez pedig már az indulás óta így van, amire jó példa az, hogy az irodák is úgy lettek kialakítva, hogy annyi asztal és annyi szék van bent, ahány munkatárs szükséges a fenntartásához.

Visszatérve a mostani fejlesztésre, a tervező az az Anthony Gall, aki az eredeti, azóta építészeti nívódíjjal is elismert épületet megálmodta, a munkák szervezésében pedig az EKF részéről a Veszprém 2030 Kft. szakemberei működnek közre. A kivitelező a VEMÉVSZER Kft. az a veszprémi cég, amelynek kezdetben tulajdonrésze is volt a Hangvillában, így a mostani szakszerű munkavégzés mellett egyfajta érzelmi szállal is kötődnek az épülethez, ez pedig nagyban segíti az egyáltalán nem általános építészeti munkálatokat.

Jelenleg még párhuzamosan zajlanak a felújítási munkák a Hangvilla programjaival, ezt precíz logisztikával hangolták össze, viszont június 15-től másfél hónapra bezár az intézmény, hogy aztán augusztus elején az Auer Hegedűfesztivállal ismét megnyisson, immáron egy megújult arculattal és felfrissült atmoszférával.

Hajas Bálint
Domján Attila

További cikkek

Gatyából nem lesz szalonmű?
Gatyából nem lesz szalonmű?
Akár a művészettel (vagy annak valamely “alkalmazott” változatával, például grafikusként vagy fotósként) keresi a kenyerét valaki, akár csak hobbiként, pusztán az élvezet kedvéért ír, rajzol vagy zenél, az alkotás mindenképpen új ablakot nyit a világra, segít másként látni, hallani, érezni, egyszóval megtapasztalni a környezetünket.
Így szólt a Kézfogás Veszprémből az egész Kárpát-medencébe
Így szólt a Kézfogás Veszprémből az egész Kárpát-medencébe
Megmutatjuk, milyen volt, amikor több száz veszprémi óvodás és kisiskolás énekelte a Kézfogás című dalt pénteken a Zöld városban.
A Dalvölgy gálakoncertjétől zeng az ActiCity
A Dalvölgy gálakoncertjétől zeng az ActiCity
A nagyszabású, négynapos rendezvény szombati napján három órától az ActiCity Tánc- és Mozgásművészeti Központ szabadtéri színpadán megkezdődött a gála, ahol több mint hatvan kórus, közel ezerháromszáz énekes gyűlt össze.
A civileknek teret kell adni, hogy közösségé váljanak
A civileknek teret kell adni, hogy közösségé váljanak
Péntek délután hivatalosan is átadták az Európa Kulturális Fővárosa 2023 program által támogatott, felújított Dózsavárosi Könyvtárat a nagyközönség számára. A régóta várt beruházásnak köszönhetően végre méltó színteret kaptak a városrész civil szervezetei.
Mit tehet Olaszország, hogy ne nyelje el a tenger Velencét?
Mit tehet Olaszország, hogy ne nyelje el a tenger Velencét?
Az emelkedő tengerszint és a város süllyedő alapja nagy veszéllyel fenyeget. Olaszország nem szeretné, hogy a várost örökre elnyelje a tenger, így a katasztrófa elkerülése érdekében különböző szabályozásokat vezetnek be, és ötletekkel állnak elő.