Az ezer példányban megjelent Veszprémi fák és bokrok a Séd könyvsorozatának részeként látott napvilágot, tulajdonképpen a folyóirat korábbi cikksorozatának kiegészítéseként. Strenner József egykori főkertész négy éven keresztül számolt be a lapban Veszprém egyedülálló flórájáról és faunájáról, a folyóirat szerkesztői pedig szerették volna, ha a Veszprém szobrait bemutató első kötet után a város őshonos és telepített növényeiről is jelenne meg könyv. Ez a lépés már csak azért is indokolt volt, mert ahogy Cholnoky Jenő híres földrajztudós megjegyezte, Veszprémnek nemcsak társadalmi és kulturális története van, hanem természeti is, amit ismerni kell – árulta el a lap és a kötet szerkesztéséért is felelős Géczi János a könyv csütörtöki bemutatóján.
Brányi Mária alpolgármester a kötet megjelenése kapcsán megjegyezte: mi, akik itt élünk, sokszor észre sem vesszük vagy teljesen természetesnek tekintjük, hogy micsoda miliő vesz körbe bennünket, az ideérkezőknek – kiváltképp a szakembereknek – azonban azonnal feltűnik Veszprém különlegesen gazdag növényvilága. Több mint 1100 olyan növény található Veszprémben, amelyek általában csak arborétumokban fordulnak elő, nálunk azonban ezek a fák, bokrok, virágok a közterületeken, családi házas kertekben nőnek. Ami itt van, az egy közkincs – a kiadvány pedig abban nyújt segítséget, hogy megismerjük ezeket a fajokat és a tudást magunkévá téve, legközelebb büszkén mutathassuk meg az ideérkezőknek ezt az örökséget – fogalmazott.
A kötet ugyanakkor nemcsak a növényismeretünket segít elmélyíteni, de arról is komplex képet kaphatunk, hogyan változtak a város zöldfelületei. Strenner József elmondása szerint volt például olyan időszak, amikor 1500-1600 fát is elültettek egy évben, míg később a 90-es évek komoly megtorpanást, a 2000-es évek eleje pedig igencsak siralmas esztendőket hozott, mielőtt újra elkezdett növekedni Veszprém zöld területei. A kiadványban emellett számos kedves történetre, titokra is fény derül: megtudhatjuk, milyen állatok lakták a fákat, s melyik szolgált karácsonyfaként.
Az élményt fokozza a gazdag képanyag is: Gáspár Gábor a három éves előkészítés alatt több ezer fotót készített az évszakok szerint változó növényekről. A fotósnak egyébként nem volt idegen a téma, korábban Fekete István Pepi-kert című könyvének második kiadásához készített képeket a Szarvasi Arborétumról. Ennek ellenére akadt újdonság számára: Veszprémben mindig találni felfedezésre váró fák, bokrok, és ha figyelmesek vagyunk, akár azt is észrevehetjük, ahogy a mókusok, madarak élik köztük életüket.
Akinek pedig a könyv nem nyújtana elég olvasnivalót, az kezébe veheti a Séd folyóirat legfrissebb, 36. számát is, melynek fókuszában ezúttal a Művészetek Háza kiállításai és a Pannon Várszínház Híd programja áll, de szó esik benne a magyar zeneiparról és a slam poetry-ről is.
