2023. február 2.
//
Karolina névnap

A leghidegebb nap Veszprémben

2022. február 9. 4:00
Volt idő, amikor még februárban is volt tél, hideg is, hó is, sőt a leghidegebb és leghava-sabb téli időszakok általában februárra estek. A veszprémi meteorológiai megfigyelések törté-netében a leghidegebbet 1917. február 9-én reggel 7 órakor jegyezték fel, az Angolkisasszo-nyok által működtetett meteorológiai állomás hőmérője mínusz 28,4 C-fokot mutatott. Az elmúlt 105 évben városunkban ilyen hideg nem fordult elő.

A korabeli szakmai folyóirat, az Időjárás szerint „a februári időjárás a január végének zökkenés nélküli folytatását szolgáltatta, vezető jellege a roppant hideg volt. Az elméleti télnek utolsó hónapjában nem szokott már nálunk ilyen nagy hideg lenni és ha volt is a múltban, de a hidegnek az ideihez hasonló tartósságára és országos voltára kevés a példa. Január 20-án állott be az addig szerfelett enyhe lefolyású idei telünkben a zord hideg és pontosan négy hétig tartott… Ezalatt a négy hét alatt nappali enyhület csak igen-igen ritka kivételképpen emelkedett fagypont közelébe.”

A veszprémi meteorológiai állomás feljegyzése szerint január 20-tól a napi maximum hőmérsékletek is jóval fagypont alatt maradtak, januárban a leghidegebbet 23-án este mérték, mínusz 14,3 C-fokot mutatott a hőmérő. Február első napjaiban a napi középhőmérsékletek is mínusz 5 C-fok alatt maradtak, 5-én reggelre pedig mínusz 17 C-fokig hűlt a levegő. Két enyhébb napot követően, 8-án este már mínusz 17,3 C-fokot mutatott a hőmérő, majd a derült éjszakának és a vastag hótakarónak köszönhetően 9-én reggelre mínusz 28,4 C-fokig süllyedt a hőmérséklet. A következő három napon a reggeli órákban még mínusz 15 C-fok alatti értékeket mértek, de ezt követően megenyhült az idő. Február 21-től napközben már pozitív hőmérsékleteket jelenthettek, 26-án 5,2 C-fok volt a havi maximum érték.

Erzsébet-ligeti jégpálya 1939-ből (fotó: fortepan)Erzsébet-ligeti jégpálya 1939-ből (fotó: fortepan)

Nem csak hideg, de havas is volt 1917 februárja. Január 30-án már 32 centiméter volt a hóréteg vastagsága, ezt követően napról napra gyarapodott a hótakaró. Február elsején egész délelőtt havazott és éjjel is, másodikán délelőtt is havazott, további 16 centiméter hó hullott. Harmadikán délutántól ismét havazott, 4-én reggelre a hóréteg vastagsága elérte a 60 centimétert. A havazás kis megszakításokkal tovább folytatódott, 5-én 68 centiméter, 6-án 82 centiméter volt a hóréteg vastagsága. 7-én is havazott, majd viharos északi szélben hófúvások keletkeztek, az utak, vasutak járhatatlanná váltak. 8-án reggelre a hóréteg vastagsága elérte a 107 centimétert.

A kemény hidegről és havazásról – az addig nem volt időről – a helyi lapok is tudósítottak. A Veszprémvármegye 1917. február 11-én: 22 fok Reaumur (27,5 C-fok) – címmel tudósította olvasóit a rendkívüli hidegről és havazásról. „Ennyit mutatott a hőmérő a fagypont alatt Veszprémben, a Hosszú-utcában, tehát völgyben fekvő árnyas helyen 1917. február 9-ének reggelén. Ekkora hidegre még a legöregebb emberek sem emlékeznek. De nemcsak Veszprémben uralkodik ily rettenetes hideg, hanem az egész megyéből a sűrű havazás és erős fagy híre érkezik. Elképzelhető, hogy milyen lehet a Bakonyban, amikor a jobban gondozott városokban is félméteres hó borítja az utcákat. Általában igen szigorú tél ez, ami a régiek tapasztalata szerint ritkaság olyan hűvös, esős nyár után, mint a tavalyi volt. Habár hiszen viszont elég hosszú és enyhe ősz előzte meg. Bizony nem volna jó, ha sokáig tartana, amikor alig van fűtőanyagunk.”

Ányos Pál utca 1940 teléből (fotó: fortepan)Ányos Pál utca 1940 teléből (fotó: fortepan)

Az újság természetesen nem hagyhatta szó nélkül a fronton szolgáló katonák körülményeit sem és aggódva tekintett a jövőbe: „De vajon mit szóljanak a mi szegény katonáink a lövészárokban, ha már mink itthon is panaszkodunk! Igazán rettenetes még elgondolni is és nem nyújt vigasztalást annak tudata sem, hogy – Európa szerte zord lévén az idő – az antant katonái is hasonlóképp szenvednek. S ha megenyhül, ha felolvad, ha kitavaszodik, megbecsüli majd az Ember a bájos kikeletet? Fog örülni az Élet, a megújhodás legszebb évszakának? Dehogy! A Halál zászlaja alatt fognak vadul egymásra rohanni, hogy helyrepótolják azt, amiben a tél megakadályozta őket. Hát ne kívánjunk-e inkább még nagyobb hideget? Olyat, aminek kegyetlen szigorúsága képes volna az elvetemült antant diplomaták szívét – felolvasztani?” – tudjuk, nem olvadtak fel a szívek, a végeredményt ismerjük.

Erős télről számolt be a Veszprémi Hírlap is, ugyancsak február 11-én: „Ami késik, nem múlik – tartja a közmondás. Az igazi, a megszokott kemény tél évek óta elmaradt. Tavaly még jeget sem lehetett gyűjteni. Az idén is ettől tartottunk. Az aggodalom korai volt. A tél késett, de nem múlt. Ránk kört Gyertyaszentelőkor komor nappal, hogy a medve ki ne mozduljon. Azóta pedig annyira erősödött, hogy példáját a régi nagy telek között se találjuk. A napokban nálunk 24, Zircen 30 C-fok volt a hideg. Ez persze jégpáncélt borított a Balaton tükrére s módot nyújt a téli halászatra is.” Ugyancsak a Veszprémi Hírlap számolt be arról a szörnyű tragédiáról, ami február 8-án történt a Herend-városlődi vonalszakaszon: „A hóviharban a személyvonat előtt hóeke futott. Nagy József pályaőr csuklyás köpenyben szakaszát járta. A viharban nem hallotta a vonatzúgást s így a hóeke maga elé lökte s összetépte.”

Téli Viadukt 1948-ban (fotó: fortepan)Téli Viadukt 1948-ban (fotó: fortepan)

Jól emlékeztek azok a bizonyos „legöregebb emberek”, akik hasonló hidegről, illetve ilyen hideg februárról nem tudtak, ugyanis a mérések kezdete, 1860 óta Veszprémben az addigi leghidegebb február 1888-ban és 1891-ben fordult elő, egyaránt mínusz 3,8 C-fokos havi középhőmérséklettel. Az addig mért legalacsonyabb februári hőmérséklet mínusz 20,4 C-fok volt, amit 1893. február 5-én jegyeztek fel. 1917 februárjának középhőmérséklete mínusz 5,5 C-foknak adódott, és úgy hitték akkor, hogy az lesz az évszázad leghidegebb februárja. Csupán 12 évet kellett várni, hogy ez a hiedelem megdőljön, ugyanis 1929 februárjának középhőmérséklete mínusz 9,8 C-foknak adódott, ezzel ez a hónap érdemelte ki az évszázad leghidegebb februárja címet. A leghidegebb hőmérséklet nem, de több más rekord is megdőlt, de ez már egy másik történet.

 

Kovács Győző

vehir.hu