2023. június 1.
//
Tünde névnap

Nazca-vonalak a Balatonon

A Balaton sok rejtélyes elmélet középpontjában áll. Tihany a déli-part része volt? Vagy egy különálló sziget? Hol van a régi halászok által lakott sziget? A ’80-as években mégis egy másik elmélet kavarta meg az állóvizet.

Zelkó Zoltán térképész Peruban végzett világhírű kutatásokat a Nazca-vonalrendszerről. Az általa kidolgozott elmélet alapján a vonalak és alakzatok az inkák előtti civilizáció térképei, amik a „távközlés” korai formájának tekinthetőek. A közösségek füsttel és tűzzel kommunikáltak egymással és ehhez szükség volt egy pontos hálózatra. Az alakzatok és vonalak ezt a funkciót látták el. Amint visszatért Zelkó Magyarországra rögtön alkalmazta elméletét a Balaton környékén is.

Itthon szembetűnő volt számára a tó menti templomok szabályos elrendeződése. Ezt a rómaiaknak tulajdonította, akik pontos út-, alagút- és vízvezeték-hálózattal rendelkeztek. Igazodási pontokként a településekre épített tornyok szolgáltak. Zelkó úgy vélte, hogy Szent István uralkodása alatt templomokat építettek helyükre. Így Badacsony és Veszprém között egy nyílegyenes vonalat tudunk húzni, ahol Kékkút, Köveskál, Monoszló, Balatoncsicsó, Árokfő, Szentjakabfa, Óbudavár, Mencshely, Barnag, Tótvázsony templomai sorakoznak. Zelkó ezen a vonalon kívül több irányba is felfedezett összefüggéseket és ezáltal egy bonyolult térképet hozott létre.

Zelkó Zoltán térképe a balatoni vonalakról (forrás: toretro.h)Zelkó Zoltán térképe a balatoni vonalakról (forrás: toretro.h)

Az északi és déli parton lévő templomokat összekötve a Balaton közepén egy pontban futnak össze. Hogy ez véletlen lenne? Nem valószínű. Zelkó Zoltán elmélete szerint a metszéspontban egy sziget lehetett, ami mára 7-8 méterrel a felszín alá süllyedhetett. A mesterséges sziget nemcsak a vonalak metszéspontja, hanem a tó geometriai középpontja is. A mai Balatonszemes vonalában lehetett, ahol a műholdas felvételeken is egy sötétebb folt látható. Zelkó Zoltán feltételezése szerint így kötötték össze az északi és déli part kommunikációját. Olyan messze vannak egymástól, hogy a hajózás helyett ezt a megoldást találták a rómaiak. Az elméletet igazolja, hogy a Balatonnak ezen pontjáról szabad szemmel több templomtornyot is láthatunk.

A Balatont övező legendák közül nem egyértelmű, hogy melyik kitaláció és melyiknek van valóságalapjaA Balatont övező legendák közül nem egyértelmű, hogy melyik kitaláció és melyiknek van valóságalapja

Zelkó tovább vizsgálódott a Balaton-felvidéken és így bukkant rá az általa Kőasztalként nevezett építményre. A szentbékaállai kő-tengerben álló, fordított piramisra emlékeztető, 50 méter átmérőjű lap, amiről szerinte ordít, hogy ember hozta létre. Az ágai a négy égtáj felé mutatnak, ami Zelkó feltételezési szerint fix pontként szolgált a hálózat fenntartásában.

Az elmélet igencsak újszerűnek számított és felborzolta a kedélyeket. Nem fogadták el soha, de nem is cáfolták meg állítását. A sziget feltárására a mai napig nem került sor, hiszen a Balaton vize iszapos és zavaros, ami megnehezíti a kutatásokat. A tudományos világ Zelkó Zoltán ellen foglalt állást, aki többet nem is nyilatkozott a témában.

 

Furcsa egybeesések és mértani alakzatok kontinenseken átívelően a nagyvilágból

A Nazca-vonalak a perui Pampas de Jumana fennsíkon találhatóak. Gigantikus mértani alakzatok, amik állatfigurákat ábrázolnak nyílegyenes vonalakkal. Jellegzetességük, hogy ezek a rajzok csak a levegőből láthatóak. Rejtélyes, hogy ezek, hogyan alakulhattak ki, akkor, amikor nem volt lehetőség az égi feltérképezéshez. Két nagy kategóriába sorolhatóak: vonalak és alakzatok. Az alakzatok párokba rendeződnek, a vonalak pedig egész terjedelmükben nyílegyenesek. Feltételezések alapján a nazca indiánok készítették őket, mások azt állítják, hogy keletkezésük sokkal korábbra datálható.

Egy jellegzetes ábra a Nazca-vonalak között (fotó: mult-kor.hu)Egy jellegzetes ábra a Nazca-vonalak között (fotó: mult-kor.hu)

Tudósok szerint a Földön létezik egy mágneses mező, ami hosszan húzódó erővonalakba rendeződik, természetesen igazodva a geológiai adottságokhoz, ezeket Szent György-vonalaknak vagy sárkányvonalaknak nevezik. Ez azt jelenti, hogy mágneses energianyalábok szelik át a bolygó egészét. Ahol ezek a vonalak keresztezik egymást energetikai csomópontok jöttek létre. Az Egyház tudatosan vagy talán véletlenül, de a templomokat, kolostorokat pont az ilyen energiadús helyekre építették. Magyarországon kiemelten sok ilyen kereszteződés van, különösen sok a Balaton-felvidéken erős a pozitív sugárzás.

Hasonló vonalra figyeltek fel Írország és Izrael között. A két ország egymástól igencsak távol esik, mégis van valami közös bennük. Ha a Skellig Michael nevű lakatlan szigetre tesszük a vonalzónkat és húzunk egy vonalat az izraeli Kármel-hegyi kolostorig, akkor 5 darab, szintén Szent Mihály templom sorakozik fel az egyenesen. Egy angol, egy francia, két olasz és egy görög kolostort is érintünk. Érdekes, hogy a francia és két olasz templom (a három legfontosabb kegyhely) mind azonos távolságra helyezkednek el egymástól. A legenda szerint, ezzel a kardcsapással küldte vissza Szent Mihály az ördögöt a pokolba. Az arkangyal azt a figyelmeztetést adja ezáltal, hogy tiszteletben kell tartani Isten törvényeit és mindig az egyenes úton kell járni. Ezt szimbolizálja az is, hogy a vonal tökéletesen illeszkedik a naplemente vonalához a nyári napforduló napján.

vehir.hu

További cikkek

A mostani esőzés csak zápor a 13 évvel korábbi eseményekhez képest
A mostani esőzés csak zápor a 13 évvel korábbi eseményekhez képest
Az idei májust eddig javában az eső uralta, de ez a mennyiség még mindig semmi a 13 évvel korábbiakhoz képest, amikor napokig tombolt egy ciklon Veszprém felett. Kovács Győző helytörténész, meteorológus segítségével felidézzük a 2010-es katasztrofális állapotokat: kiöntött patak, házakra dőlt fák, szennyezett ivóvíz és áramszünet akkor, amikor tényleg a víz volt az úr.
Volt idő, amikor a haditengerészetnél macskák is szolgáltak
Volt idő, amikor a haditengerészetnél macskák is szolgáltak
A komplex feladatot ellátó doromboló négylábúak alkalmanként még „fizetést” is kaptak szolgálatukért.
Mit adnak nekünk a rómaiak?!
Mit adnak nekünk a rómaiak?!
Egy csepp Itália a Balaton mellett – ezzel a mottóval készült az idei turisztikai szezonra a Baláca Élménypark Nemesvámoson. A római kori villagazdaságban szombaton tartottak évadnyitó napot, ahol az ókori élet számos pillanata szó szerint megelevenedett a látogatók előtt.
A „legősibb foglalkozás” fénykora Magyarországon
A „legősibb foglalkozás” fénykora Magyarországon
A legősibb foglalkozások közt tartják számon, ma már viszont illegalitásban űzik csak. Pedig a XIX. században, de még a XX. század első felében is virágzott ez a sikamlós iparág, aminek a bordélyházak adtak otthont. Többek közt Veszprémben is.
Megelevenített szenvedéstörténet, avagy a passiójátékok története
Megelevenített szenvedéstörténet, avagy a passiójátékok története
Négy evangélista, Máté, Márk, Lukács és János is leírja Jézus szenvedéstörténetét egészen a feltámadásig. Ezek a bibliai történetek szolgálnak alapjául a ma ismert és ismét fénykorát élő passiójátékoknak. A tradíció már több száz éves, Magyarországon pedig pont 101 éve mutatták be az első ilyen előadást, amit azóta több másik követett. Cikkünkben bemutatjuk a passiójátékok történetét.