Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

'A tűz Veszprém réme' - pusztító tűzvészek a 19-20. században

2021. július 18. 4:00
Veszprémben először 1897-ben épült ki a vízvezeték-hálózat. Ennek ellenére a hatalmas szárazságban mindig óvintézkedéseket kellett bevezetni a tűz elkerülése miatt. Ez nem mindig volt kellően eredményes, hiszen 1887-ben, 1893-ban és 1909-ben is pusztító tűzvész sodort végig a városon. Az első a Temetőhegyet, a második a Cserhát lakótelepet, a harmadik a Várat és környékét tette majdnem a földdel egyenlővé. Cikkünkben ezeket a helyi katasztrófákat mutatjuk be.

Temetőhegy

1887. szeptember 4-én, vasárnap a mai Dózsavárosban tombolt a vénasszonyok nyara. A főként iparosok, földművesek és munkások által lakott városrész szinte teljesen kiürült. Vasárnaponként mindenki megragadta az alkalmat, hogy kiránduljon és ez most sem volt másként. A nyári hőség miatt nagy szárazság volt ősz elején, a rendőrkapitányság kiadott több óvintézkedést is a tűz elleni védekezésre. Erre azért is volt nagy szükség, mert a Temetőhegyen a házak egymás mellé, szorosan voltak építve és a tetők legtöbbször nádból és szalmából készültek.

Délután három órakor a Tűztoronyban állomásozó tűzoltó tüzet jelzett. Kitűzték a vörös lobogót és kongatták a harangot. Fél négyre már az egész városban elterjedt a katasztrófa híre és szerveződtek az önkéntes tűzoltó csapatok. Tömlőkkel, szerkocsikkal és mentőfelszereléssel indultak el a Temetőhegy irányába. Negyedóra alatt kiértek a helyszínre, ahol már a Nap és Hold utca is égett. A tűz egy náddal fedett fészerből indult el, ahol szalmát tároltak. Valószínűleg gyufával játszó gyerekek okozták a tüzet. A lángok gyorsan átterjedtek a lakóépületre és a szomszédos házakra is.

A Tűztoronyból észlelték először a tüzet A Tűztoronyból észlelték először a tüzet

A mentés és az oltás rohamos gyorsasággal megkezdődött, de a szél tovább vitte a lángokat és átterjedt a többi utcára is. A tűzoltók három oldalról próbálták beszorítani a lángokat, mire a honvédség megjelent már hat utca égett. Hirtelen megfordult a szélirány és nem a város felé fújt, hanem kifelé és így a tűz a földeket és a temetőt tette hamuval egyenlővé.

A mentést nehezítette, hogy a vízhiány miatt a belvárosból kellett a vizet hordani a Temetőhegyre. Végül sikerült eloltani a tüzet, legtöbben kisebb sérülést szenvedtek, a két gyereket, akik gyufával okozták a katasztrófát sikerült kimenteni. A szerencsétlenségben többen halálosan megsebesültek és volt, akik orvosi ellátásra szorultak.

Már másnap adománygyűjtésbe kezdett a város és próbálták kárpótolni a 28 családot.

 

Cserhát

1893. április 14-én 4 óra előtt a Tűztorony hangos kongása törte meg a veszprémi délutánt. A Cserhát utcában tört ki a tűz, kialakulásának oka ismeretlen volt. A lángok nagyon gyorsan áttértek a lakóházból a szomszédos épületekre is és az utcára. Gyalog indult el a tűzoltóság tömlőkkel felszerelve, őket követték a honvédség tisztjei. A szűk utcákban szempillantás alatt elterjedtek a lángok és a posta épülete is égni kezdett.

Dr. Óvári Ferenc, a tűzoltók parancsnokaként több részre osztotta az önkéntesekből álló csapatot, remélve, hogy minden oldalról sarokba tudják szorítani a tüzet. Mire minden csoport elfoglalta a neki kijelölt helyet már egyszerre égett több utca és a vásártér. Óvári minden csapatot próbált irányítani, hogy felül kerekedjen a lángokon. Közben megérkeztek a kádártai tűzoltók, hogy segítsenek a mentésben.

További nehézséget okozott, hogy nem tudtak odajutni a házakhoz a lángok miatt, így nem tudták, hogy tartózkodnak-e még emberek az épületekben. Órákon keresztül folyt az oltás. Végül 300 000 forintnyi kárt mértek fel. A helyreállítási munkálatok már másnap megkezdődtek. Sokan orvosi ellátásra szorultak és emberi áldozatokat is követelt a katasztrófa. A károsultak részére országos adománygyűjtés indult el.

A tűzvész részletei a korabeli lapbanA tűzvész részletei a korabeli lapban

Vár

1909. április 2-án délután 2 órától nagy erejű szél fújt Veszprém utcáin és több napig nem csillapodott. Másodikán éjszaka a Tűztorony harangja ébresztette fel álmából a lakosságot. A restaurálás alatt álló püspöki főtemplom mellett lévő papnevelő intézet ismeretlen okok miatt kigyulladt. A hatalmas épülettömb pillanatok alatt lángokban állt az erős széllökéseknek köszönhetően. Fél óra alatt a Vár nyugati oldalán lévő palotasorra, a veszprémi kanonokok lakásaira tért át a tűz és onnan a Vár alatt fekvő Hosszú-utcára.

Az 1909-es tűzvész (fotó: huszadikszazad.hu)Az 1909-es tűzvész (fotó: huszadikszazad.hu)

A szél tovább sodorta a lángokat és két külön utcában csaptak fel a Jeruzsálemhegyen. A vihar miatt olyan gyorsan terjedt a tűz, hogy szinte nappali világosság támadt az egész városban. A mentést először a Várban kezdték meg, de nem tudták megelőzni a Püspöki Palota és a főtemplom is kigyulladását. Ezután a vihar elcsitult és a szél is alábbhagyott hajnali négykor, ekkor sikerült lokalizálni a tüzet.

A mentést a helyi tűzoltóság kezdte meg, később érkezett meg a honvédség. A tűz hatalmas anyagi kárt okozott és újjá kellett építeni a Várban található épületeket.

 

Óvári Ferenc ügyvéd, a Balatoni Szövetség megalapítója. Veszprémben 1884-ben megnyitott saját ügyvédi irodáját és ő lett a város tiszteletbeli tiszti ügyésze is. 1899-ben a Szabadelvű Párt helyi szervezetének elnöke lett. A tűzrendészet, fürdőügy és gyermekvédelem tanulmányozása miatt sok időt töltött külföldön. Nagyvázsonyban és Veszprémben is huzamosabb ideig volt képviselő. Szorgalmazta a parlamentben a Balaton északi partján a vasúti pálya kiépítését. Az első világháború után eltávolodott az országos szintű politikától, de helyi szinten aktív maradt. A Magyar Országos Tűzoltószövetség alelnöke volt és számos tűzoltó-egyesületet szervezett. Veszprém kultúrintézményeinek megszervezésében nagy szerepet vállalt. Emellett elnöke volt a Veszprémi Takarékpénztárnak és tagja a Pénzintézeti Központnak, részt vett a közhasznú egyesületek munkájában is.

vehir.hu
további cikkek
A húsvét eredete és szimbolikája, avagy honnan jön a nyuszi? húsvét A húsvét eredete és szimbolikája, avagy honnan jön a nyuszi? Húsvét környékén valami megmozdul a levegőben. A fák rügyeznek, a nappalok hosszabbodnak, és az emberben is újra feléled egyfajta ősi emlékezet: a megújulás, a remény, az újjászületés érzése.  2025. április 20. 21:07 Nagypéntek – Jézus Krisztus kereszthalálának napja nagypéntek Nagypéntek – Jézus Krisztus kereszthalálának napja Nagypéntek a keresztény világ egyik legmegrendítőbb napja, amelyen Jézus Krisztus kereszthalálára emlékezünk. 2025. április 18. 10:35 Elveszettnek hitt magyar fotósorozat került elő Londonban, köztük reformkori veszprémi emberek képeivel kultúra Elveszettnek hitt magyar fotósorozat került elő Londonban, köztük reformkori veszprémi emberek képeivel Több mint százötven évig azt hitték, hogy elvesztek azok a magyar fotók, amik még az 1862-es londoni világkiállításra készültek. Tiedge János fényképeit viszont most a londoni Victoria & Albert Múzeum archívumában megtalálták, amikor elkezdték digitalizálni azt. A fotósorozat amellett, hogy bemutatja az akkori magyar népviseletet, árulkodik hazánk társadalmi rendszeréről is. A képek már Budapesten a Néprajzi Múzeumban vannak egy időszaki kiállítás keretében, köztük tizenkilencedik századi veszprémi emberek fotóival. 2025. március 18. 14:41 Újragondolták a Veszprémi Térképvándort – már bővített tartalmakkal elérhető közélet Újragondolták a Veszprémi Térképvándort – már bővített tartalmakkal elérhető Péntek délelőtt a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Vármegyei Levéltára mutatta be a Térképvándort, melyet a korábbi fejlesztések birtokában gondoltak újra. 2025. március 16. 5:28

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.