Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2023. december 8. Mária
Veszprém
-4°C
2023. december 8. Mária
Veszprém
-4°C

A nemzet összetartása olyan alap, amelyet semmi nem tudott lerombolni

2021. június 5. 4:00
Trianon gyakorlatilag halálos ítéletet jelentett Magyarország számára, mi mégis képesek voltunk talpra állni, s a két világháború közt eltelt 20 évben olyasmit sikerült felépíteni, amire a mai napig alapozhatunk: a nemzeti egységet. A nemzeti összetartozás napján Nyári Gábor történész tartott előadást a Laczkó Dezső Múzeum az újranyíló Magyar Világ 1938-1940 című kiállítás kapcsán.

Több mint fél év után nyitotta meg ismét kapuit a Laczkó Dezső Múzeum pénteken, ennek alkalmából pedig ismét látogathatók az intézmény kiállításai is, így a jelenleg legnagyobbnak számító Magyar Világ 1938-1940 című tárlat is. A Trianon utáni revíziót és a békeidők társadalmát, gazdaságát bemutató kiállítás eredetileg októberben debütált Veszprémben, akkor azonban a járványügyi intézkedések miatt két hét után be kellett zárni. Most, az újranyitás és a nemzeti összetartozás napja alkalmából Nyári Gábor történész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgatója, illetve a kiállítás kurátora tartott előadást A Trinanonra adott válaszok címmel.

Annyi kétségtelen, hogy június 4. soha nem lesz ünnep, száz év elteltével azonban kimondhatjuk, Magyarország képes volt talpra állni a trianoni veszteségek után, erősebbé vált, így a tragédia mellett az összetartozás üzenetét is hordozza ez nap – szögezte le rögvest az elején Nyári.

De hogyan is zajlott ez a talpra állás? Több részletben, hiszen Trianon mély sebet ejtett rajtunk: az ország elveszítette területének kétharmadát, 21 milliós lakossága 7,5 millióra csökkent, 3,5 millió magyar rekedt a határokon túl és számos családot szakított szét a békediktátum. Nekik nem voltak se képviselőik, nem voltak közigazgatási szervek, s bár látszólag Magyarország visszanyerte függetlenségét, haderejét korlátozták, így ez a függetlenség erősen kérdőjeles volt.

Gyakorlatilag tehát halálos ítéletet mondtak ránk, s hogy mégis sikerült életben maradni, annak köszönhető, hogy rögtön felismertük: össze kell fogni, a békediktátumot pedig politikai, gazdasági, társadalmi és szellemi értelemben is felül kell írni. Ennek első lépése volt az 1920. évi első törvénycikk, amely kimondta, hogy a jogfolytonosságot helyre kell állítani, hiszen a magyarság összetartozásának ez az alapja. A fellendülésben aztán nagy szerepet játszott, hogy Magyarország ki tudott lépni a diplomácia színterére: a békés területi revízióknak köszönhetően a következő években három alkalommal tért vissza nagyobb terület az anyaországhoz, a kormány pedig sikeresen lépett fel a határon túli magyarokért.

Igencsak súlyosak voltak a gazdasági veszteségek is: a nemzeti összvagyon a korábbi 50 milliárd koronáról 20 milliárdra csökkent. Ennek ellensúlyozásaként Bethlen István miniszterelnök 1923-tól kezdve népszövetségi kölcsönöket vett fel, kifejezetten azzal a céllal, hogy visszaállítsa az ország gazdaságát. A visszaállítás kifejezés itt egyébként kulcsfontosságú volt, gondos áttervezéssel ez ugyanis valóban sikerült, szemben a későbbi 70-es, 80-as évek gazdaságpolitikájával, ahol a kölcsönöket egy recsegő-ropogó rendszer fenntartására vette fel a kormány. Az akkori vezetés azonban felismerte, hogy a gazdaságot először új alapokra kell helyezni, hiszen a szántóföldek, bányák, a vasútvonalak nagy része elveszett – a korábbiakra már nem lehetett építeni. A szakképzésre viszont igen, s ekkoriban kezdődött meg a világon is egyedülállónak számító szakemberek képzése, valamint a könnyűipar – köztük a gyógyszeripar, az elektrotechnika – fellendülése, amely nyersanyag helyett inkább tudást igényelt. Ekkor jöttek létre az olyan nagy márkák is, mint a Tungsram vagy az Orion, miközben Németország közeledése is egyre érezhetőbbé vált. S csak hogy számokkal is illusztráljuk, mennyire komoly volt a növekedés: 1919-hez képest a 30-as évekre 35%-kal nőtt a GDP, Magyarország gazdasága pedig a háború nagy nyertesének számító Csehszlovákiáéval vált egyenlővé.

Az ország megerősödésében azonban egyértelműen a Trianonra adott szellemi válaszok játszottak a legnagyobb szerepet. Klebelsberg Kuno helyesen ismerte fel, hogy a nemzetet a kultúra teheti ismét naggyá, s csak egységes nemzetként tudunk életben maradni. Ebben pedig volt mire alapozni: bár az ország korábban számos alkalommal került idegen kézre – gondoljunk csak a török hódoltságra vagy a Habsburgok hatalmára –, a magyarság egysége, mint cél, sosem kérdőjeleződött meg. Így aztán a nemzetté válás folyamata, ami még a reformkorban kezdődött, ekkor ért be igazán.

Ebben hatalmas szerepe volt a népiskolák egyre növekvő számának, a magyar egyetemek erősödésének és azoknak a külföldi és hazai ösztöndíj lehetőségeknek, amelynek köszönhetően a jó eszű parasztgyerekek is feljebb tudtak emelkedni a társadalmi ranglétrán. Emellett a kulturális élet is pezsgett: a 30-as években már 500 mozi működött, a két világháború között pedig 300 nagyjátékfilmet forgattak, számos színház működött, de ehhez az időszakhoz köthető a Nyugat folyóirat második nemzedéke is. Közben pedig a népmozgalmak is megkezdődtek, amelyek fontos szerepet játszottak a nemzeti egység erősítésében, később pedig ezekből nőtt ki részben a rendszerváltó nemzedék is.

Miközben tehát Trianon elvett, Magyarország azt is megtanulta, hogyan lehet erős, meghatározó állam: ebben a 20 évben olyasmit sikerült felépíteni – a nemzeti összetartozást – amit a későbbi diktatórikus rendszerek sem voltak képesek tönkretenni.

Bertalan Melinda
Domján Attila
további cikkek
Új okosrendszer könnyíti meg a parkolást a belvárosban Új okosrendszer könnyíti meg a parkolást a belvárosban Az új parkolási rendszer a VKSZ Zrt. beruházásában készült, amely lényegesen megkönnyíti az autósok mindennapjait, és egyben nagy lépés a környezetbarát közlekedés felé is. A városban kialakított rendszernek köszönhetően 19 helyszínen 47 kamera, két perces frissítési idővel ad pontos információkat a szabad parkolóhelyek számáról.   ma 21:50 Az EKF nem az egyetlen volt - újabb európai címek Veszprém célkeresztjében Porga Gyula Az EKF nem az egyetlen volt - újabb európai címek Veszprém célkeresztjében Évértékelő sajtóreggelit tartott Porga Gyula polgármester, ahol viszont az EKF „termelési jelentése” helyett sokkal több szó esett a 2023 utáni időszakról, közte új célokról és címekről, amik Veszprém célkeresztjében vannak. ma 11:34 Ne legyen élő állat a karácsonyfa alatt! Ne legyen élő állat a karácsonyfa alatt! A karácsony a szeretet, az összetartozás és az ajándékozás ideje. Ovádi Péter állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos arra kér mindenkit, hogy ebben az ünnepi szezonban gondolják át alaposan az élő állatok ajándékozásának következményeit. Az állatok nem csupán ajándékok, hanem érző, gondoskodást igénylő lények, tartásuk hosszú távú elköteleződést és felelősséget jelent. ma 9:33 Vasárnap és hétfőn sztrájkolnak a Volánbusz dolgozói Vasárnap és hétfőn sztrájkolnak a Volánbusz dolgozói A Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet – arra hivatkozva, hogy 2024-re még nem született bérfejlesztési ajánlat – advent második vasárnapjára, azaz 2023. december 10-ére és az azt követő hétfőre, december 11-ére munkabeszüntetést hirdetett a Volánbusznál. ma 9:10

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.