Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. július 14. Őrs
Veszprém
24°C
2024. július 14. Őrs
Veszprém
24°C

A nemzet összetartása olyan alap, amelyet semmi nem tudott lerombolni

2021. június 5. 4:00
Trianon gyakorlatilag halálos ítéletet jelentett Magyarország számára, mi mégis képesek voltunk talpra állni, s a két világháború közt eltelt 20 évben olyasmit sikerült felépíteni, amire a mai napig alapozhatunk: a nemzeti egységet. A nemzeti összetartozás napján Nyári Gábor történész tartott előadást a Laczkó Dezső Múzeum az újranyíló Magyar Világ 1938-1940 című kiállítás kapcsán.

Több mint fél év után nyitotta meg ismét kapuit a Laczkó Dezső Múzeum pénteken, ennek alkalmából pedig ismét látogathatók az intézmény kiállításai is, így a jelenleg legnagyobbnak számító Magyar Világ 1938-1940 című tárlat is. A Trianon utáni revíziót és a békeidők társadalmát, gazdaságát bemutató kiállítás eredetileg októberben debütált Veszprémben, akkor azonban a járványügyi intézkedések miatt két hét után be kellett zárni. Most, az újranyitás és a nemzeti összetartozás napja alkalmából Nyári Gábor történész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgatója, illetve a kiállítás kurátora tartott előadást A Trinanonra adott válaszok címmel.

Annyi kétségtelen, hogy június 4. soha nem lesz ünnep, száz év elteltével azonban kimondhatjuk, Magyarország képes volt talpra állni a trianoni veszteségek után, erősebbé vált, így a tragédia mellett az összetartozás üzenetét is hordozza ez nap – szögezte le rögvest az elején Nyári.

De hogyan is zajlott ez a talpra állás? Több részletben, hiszen Trianon mély sebet ejtett rajtunk: az ország elveszítette területének kétharmadát, 21 milliós lakossága 7,5 millióra csökkent, 3,5 millió magyar rekedt a határokon túl és számos családot szakított szét a békediktátum. Nekik nem voltak se képviselőik, nem voltak közigazgatási szervek, s bár látszólag Magyarország visszanyerte függetlenségét, haderejét korlátozták, így ez a függetlenség erősen kérdőjeles volt.

Gyakorlatilag tehát halálos ítéletet mondtak ránk, s hogy mégis sikerült életben maradni, annak köszönhető, hogy rögtön felismertük: össze kell fogni, a békediktátumot pedig politikai, gazdasági, társadalmi és szellemi értelemben is felül kell írni. Ennek első lépése volt az 1920. évi első törvénycikk, amely kimondta, hogy a jogfolytonosságot helyre kell állítani, hiszen a magyarság összetartozásának ez az alapja. A fellendülésben aztán nagy szerepet játszott, hogy Magyarország ki tudott lépni a diplomácia színterére: a békés területi revízióknak köszönhetően a következő években három alkalommal tért vissza nagyobb terület az anyaországhoz, a kormány pedig sikeresen lépett fel a határon túli magyarokért.

Igencsak súlyosak voltak a gazdasági veszteségek is: a nemzeti összvagyon a korábbi 50 milliárd koronáról 20 milliárdra csökkent. Ennek ellensúlyozásaként Bethlen István miniszterelnök 1923-tól kezdve népszövetségi kölcsönöket vett fel, kifejezetten azzal a céllal, hogy visszaállítsa az ország gazdaságát. A visszaállítás kifejezés itt egyébként kulcsfontosságú volt, gondos áttervezéssel ez ugyanis valóban sikerült, szemben a későbbi 70-es, 80-as évek gazdaságpolitikájával, ahol a kölcsönöket egy recsegő-ropogó rendszer fenntartására vette fel a kormány. Az akkori vezetés azonban felismerte, hogy a gazdaságot először új alapokra kell helyezni, hiszen a szántóföldek, bányák, a vasútvonalak nagy része elveszett – a korábbiakra már nem lehetett építeni. A szakképzésre viszont igen, s ekkoriban kezdődött meg a világon is egyedülállónak számító szakemberek képzése, valamint a könnyűipar – köztük a gyógyszeripar, az elektrotechnika – fellendülése, amely nyersanyag helyett inkább tudást igényelt. Ekkor jöttek létre az olyan nagy márkák is, mint a Tungsram vagy az Orion, miközben Németország közeledése is egyre érezhetőbbé vált. S csak hogy számokkal is illusztráljuk, mennyire komoly volt a növekedés: 1919-hez képest a 30-as évekre 35%-kal nőtt a GDP, Magyarország gazdasága pedig a háború nagy nyertesének számító Csehszlovákiáéval vált egyenlővé.

Az ország megerősödésében azonban egyértelműen a Trianonra adott szellemi válaszok játszottak a legnagyobb szerepet. Klebelsberg Kuno helyesen ismerte fel, hogy a nemzetet a kultúra teheti ismét naggyá, s csak egységes nemzetként tudunk életben maradni. Ebben pedig volt mire alapozni: bár az ország korábban számos alkalommal került idegen kézre – gondoljunk csak a török hódoltságra vagy a Habsburgok hatalmára –, a magyarság egysége, mint cél, sosem kérdőjeleződött meg. Így aztán a nemzetté válás folyamata, ami még a reformkorban kezdődött, ekkor ért be igazán.

Ebben hatalmas szerepe volt a népiskolák egyre növekvő számának, a magyar egyetemek erősödésének és azoknak a külföldi és hazai ösztöndíj lehetőségeknek, amelynek köszönhetően a jó eszű parasztgyerekek is feljebb tudtak emelkedni a társadalmi ranglétrán. Emellett a kulturális élet is pezsgett: a 30-as években már 500 mozi működött, a két világháború között pedig 300 nagyjátékfilmet forgattak, számos színház működött, de ehhez az időszakhoz köthető a Nyugat folyóirat második nemzedéke is. Közben pedig a népmozgalmak is megkezdődtek, amelyek fontos szerepet játszottak a nemzeti egység erősítésében, később pedig ezekből nőtt ki részben a rendszerváltó nemzedék is.

Miközben tehát Trianon elvett, Magyarország azt is megtanulta, hogyan lehet erős, meghatározó állam: ebben a 20 évben olyasmit sikerült felépíteni – a nemzeti összetartozást – amit a későbbi diktatórikus rendszerek sem voltak képesek tönkretenni.

Bertalan Melinda
Domján Attila
további cikkek
Rálőttek Donald Trumpra Rálőttek Donald Trumpra Donald Trumpot támadás érte Pennsylvania állambeli választási gyűlésén szombaton, a biztonsági személyzet és a hatóságok közbelépése után a republikánus elnökjelöltet védőgyűrűben vitték le a színpadról. ma 1:23 Kezdődik a Kékszalag Fesztivál, a nyár legszínesebb hete a Balatonnál Kékszalag Kezdődik a Kékszalag Fesztivál, a nyár legszínesebb hete a Balatonnál A hagyományoknak megfelelően ebben az évben is a júliusi holdtöltéhez legközelebb eső hétvégén rendezik Európa legnagyobb tókerülő viadalát, az 56. Kékszalag Raiffeisen Nagydíjat. A több mint 500 vitorlásból álló mezőny július 18-án csütörtökön reggel rajtol Balatonfüredről, de nem csak a verseny ideje alatt, hanem már július 13-tól, kilenc napon át színes programforgatag várja az érdeklődőket. tegnap 12:16 Újabb öt évig Péterváry-Szanyi Brigitta vezeti a múzeumot Laczkó Dezső Múzeum Újabb öt évig Péterváry-Szanyi Brigitta vezeti a múzeumot A közgyűlés újabb öt évre bizalmat szavazott a Laczkó Dezső Múzeumot 2019 óta irányító Péterváry-Szanyi Brigittának. A régi-új igazgató pénteken sajtótájékoztatón értékelte az intézmény helyzetét. tegnap 21:41 A jövőben a mostani hőhullámok a gyengébb kategóriába fognak tartozni A jövőben a mostani hőhullámok a gyengébb kategóriába fognak tartozni A jövőben a mostanihoz hasonló hőhullámok a gyengébb kategóriába fognak tartozni - közölte az MCC Klímapolitikai Intézet pénteken. 2024. július 12. 12:53

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.