2021. június 15.
//
Jolán névnap

A nemzeti összetartozás napja Trianon igazi revíziója

„Túl kell lépni azon a megaláztatáson, amit Trianon jelentett. Békére, partnerségre kell törekednünk szomszédainkkal, hogy jogosan várhassuk el ugyanezt a tiszteletet saját magunk irányába is. Mindezt úgy, hogy becsületünket nem rendeljük alá ennek.” - Mondta Ovádi Péter országgyűlési képviselő ünnepi beszédében az Óváros téri országzászlónál a nemzeti összetartozás napja alkalmából.

A nemzeti összetartozás napját 2010. június 4-e óta tartják meg Magyarországon. A jobboldali kormány egyik első döntése volt, hogy a Trianoni békediktátum aláírásának napját ezentúl a magyarság összetartozásának jelképévé nevezik ki.

Erre is felhívta a figyelmet Ovádi Péter, országgyűlési képviselő ünnepi beszédében péntek délután a Városháza előtti téren az országzászlónál.

Ma nem úgy állunk itt, mint a nemzet, amelyet megtörtek és térdre kényszerítettek. Ma a nemzeti összetartozást ünnepeljük! Azt, hogy minden magyar, függetlenül attól, hogy milyen nemzet címere szerepel a lakcímkártyáján ugyanannak a közösségnek a része. Az államhatárok feletti összetartozás szimbóluma. Gondoljunk bele, tisztelt hölgyeim és uraim, milyen lelki erő kell ahhoz, hogy a leggyalázatosabb eseményt, ami történhet egy országgal megfordítsuk és, mint nemzetünk összetartó erejére, úgy tekintsünk rá! Márpedig a nemzeti összetartozás napja pontosan ezt jelenti. Mi ez, ha nem Trianon igazi revíziója?

- kérdezte Ovádi Péter.

Emellett felhívta a figyelmet arra, hogy az anyaországi magyarok többsége 2004-ben, amikor lehetőségük lett volna kinyújtani a karjukat határon túli honfitársaik felé, inkább az érdektelenséget választották azáltal, hogy kudarcba fulladt a kettős-állampolgárságról döntő népszavazás. Hozzátette, ezt akkor olyan emberek vezényelték le az országban, akik a mai napig meghatározó szereplői a közéletnek, és ha tehetnék, ma ugyanúgy a szolgalelkűséget és a behódolást választanák ahelyett, hogy megbíznának a magyarság összetartó erejében.

A nemzeti összetartozás napja lehetőséget biztosít arra, hogy Trianon keserű emlékét magunk mögött hagyjuk és teljesen új lelkiséggel, büszkén tekintsünk magyarságunkra. Mint erőre, lehetőségre, biztonságra. Hamarosan egész Európának mi veszprémiek fogjuk megmutatni, hogy a magyarok mi mindenre képesek. Még nagyobb tiszteletet, megbecsülést fogunk kivívni, nem csak magunknak, hanem minden magyarnak. Határon innen és túl

- zárta gondolatait, utalva arra, hogy Veszprémnek nagy felelőssége lesz az Európa Kulturális Főváros címmel a magyarok nemzetközi megítélésében is.

Az eseményen közreműködtek a Veszprémi Petőfi Színház színművészei is. A narrátor szerepét Oberfrank Pál, színházigazgató töltötte be, valamint Kulcsár-Székely Attila, Wass Alberttől szavalta el az Üzenet haza című költeményt, Keller Márton pedig énekelt.

Az ünnepségen átadták az Első Világháborús Centenárium Bizottság és a Művészetek Háza által tavaly meghirdetett novellapályázat díjait is. A kiírás célja az volt, hogy fiatal írók fogalmazzák meg gondolataikat novella formájában Trianonról, amelyet szakmai zsűri értékelt, a díjakat Porga Gyula, polgármester adta át.

A díjazottak:

  1. helyezett: Ivánovics Beatrix, Katica férjhez megy című művével;
  2. helyezett: Éltető Erzsébet, Ajtó, ablak nyitva van című művével;
  3. helyezett: Rizsányi Zoltán, A karó című művével.

A pályázatra összesen 7 fiatal adta be pályaművét, a novellákból egy kötet is készült Őrtüzek címmel, amelyet az ünnepség folytatásaként a Dubniczay-palotában mutattak be az érdeklődők előtt.

A Városháza előtt a megjelentek virágokat helyeztek el az országzászlónál, majd pontban öt órakor a Tűztoronyból a Boldogasszony anyánk dallamai töltötték be a teret.

Hajas Bálint
Kovács Bálint

További cikkek